Beharangozók

A múlt, a jelen és a jövő...

1885 – 1930 – 1969 – 2019

1885.

Megalakul minden idők legeredményesebb sportegyesülete, az Újpest Torna Egylet! Az alapítók már akkor tudhattak valamit, mert már az alakuló ülésen nagyszabású tervekkel álltak elő. És – láss csodát! – a tervből valóság lett, a veretes múltból pedig a hazai egyetemes sport történelme! Sok sportágban sikerült a csúcsra jutni, a football csak az egyik, de mind a mai napig a legnagyobb tömegeket megmozgató sportág.

1930.

Tombolt a nagy gazdasági világválság. Sok szörnyűség történt világszerte. Tőzsdekrach, hiperinfláció, fokozódó munkanélküliség… De még ezekben a vészterhes időkben is volt valami, ami már akkor milliók szórakozása volt. Igen, ez a football nevű játék! Ebben az évben Újpesten sem volt könnyű az élet, hiszen az itt megtelepedett iparvállalatokat is sújtotta a válság, de a football a város lakosság segítségére sietett! Az UTE ugyanis elnyerte első bajnoki aranyát, sőt a Genf-ben megrendezett Bajnokok Tornáját is megnyerte. A tornán tizenhat lőtt gól mellett mindössze egyet kapott a döntőben a Slavia Praha-t három góllal verő csapat. Mindhárom találatot csatárunk Köves (Kvasz) János jegyezte, Fogl (Fogoly) Károly már nem játszott, de öccse József még mindig ott volt a védelemben, és ezúttal sem volt „gátszakadás”…

Micsoda nevek, micsoda történetek, micsoda football!!! A hazaérkező csapatot óriási tömeg fogadta a pályaudvaron, a boldog szurkolók vállukon vitték ki a játékosokat az épületből, hogy további ünnepléssel köszöntsék őket! Igen, ez volt az az év, amikor a már addig is egyre erősödő klub olyan magasságokba emelkedett, ahol addig csak az MTK és az FTC járt! Addig ugyanis ez a két csapat uralta a hazai focit, nem nagyon hagyott beleszólást másnak a bajnoki címekért folyó versenybe. De akkor ott, abban az évben megtört ez az egyeduralom, az addig elnyomott Újpest végleg belépett abba az elitbe, ahova aztán az immár három nagy klub nem is nagyon engedett be mást. Vannak persze manapság is nagy garral nekigyürkőzők, nyeregetnek is érmeket, szerezgetnek bajnoki aranyakat, de – nem is igazán sajnálom… – az elit megtelt!

Az 1929/30-as bajnokságban itthon, 22.000 néző előtt egy 2:1-es vereség után idegenben, 1:1-es döntetlent értünk el (ez utóbbi 35.000 néző látta a helyszínen), amikor az I. Osztályú Professzionista Ligabajnokság átlag-nézőszáma 4.500 volt. Az örök rivális elleni relatív gyenge eredmény miatt ezt a bajnokságot mindössze 2 pont előnnyel nyertük, de a lényeg a bajnoki arany!!!

1969

A ’70 évek előszobájában vagyunk. Csapatunk május végén, június elején nem mindennapi meccsekre készül. A száraz tényeket közlő jegyzőkönyvek így emlékeznek:

1: St James’ Park, Newcastle, nézőszám: 60 000, játékvezető: Joseph Hannet.

2: Megyeri úti stadion, Budapest, nézőszám: 37 000, játékvezető: Joseph Heymann.

A VVK (Inter-Cities Fairs Cup) kupadöntő két meccsét összesen majd’ 100.000 szurkoló látta élőben, itthon 37.000 drukker szorongott a lelátókon. Bár a kupát nem nyertük el, de ebben az évben kezdődött egy olyan sorozat, amit szintén nem tud minden mai Nb1-es csapat; 1975-ig megszakítás nélkül 7 (!!!) alkalommal nyertük ez az NB1 aranyérmét! De a ’70-es éveket ezzel még nem zártuk le! ’78-ban és ’79-ben szintén a dobogó legfelső fokára léphettünk!

A hihetetlen sikerek ellenére se gondolja senki, hogy ebben az időszakban nem volt nagy jelentősége a Derbynek! Igenis, nagyon komoly jelentőséggel bírt, hiszen az ellenfél soha nem adta fel, mindig a nyomunkban loholt, mindig győzelemre törően játszott - még ha nem is sok sikerrel…

’69-ben két Derby volt a Nemzeti Bajnokságban; májusban, 45.000 néző előtt, idegenben 2:0_ás győzelmet arattunk, míg itthon októberben, 25.000 néző előtt 1:1-es döntetlennel zártunk. A bajnokságot – egyben a tizedik bajnoki aranyat a klub történetében - ezúttal 4 pont előnnyel nyertük az ’50-es évek után már gyengébb Honvéd előtt, a Derby másik résztvevője 9 pont hátránnyal harmadikként végzett…

2019

Igen, az Örökrangadó, és a Derby semmi máshoz nem hasonlítható! Ne feledjük, a Derby az elsőszámú football-esemény, ami létét leginkább az Újpest csapatának köszönheti. Igen, mert a mi csapatunk az, aki produkciójával, teljesítményével, és nem kevésbé fanatikus szurkolótáborának köszönhetően képes volt második helyre szorítani a nagy események sorában az Örökrangadót. Ez utóbbit manapság lélegeztető-gépen kell tartani, a Derby azonban köszöni szépen, jól van! Bár a Szusza Ferenc Stadiont egyre kisebbé teszik… mégis biztos vagyok benne, hogy ma is megtelne régi befogadóképessége mellett is! Ahogy a másik stadion is… Ez utóbbi persze nem annyira érdekel, de az csak abból a szempontból érdekel, hogy vendéglátóként túlzottan nagyvonalúak vagyunk, miközben vendégként még az MLSz szabályzataiban előírt mennyiségű jegy, és férőhely sem áll rendelkezésre.

A Derby története ma már történelmi távlatokat jelent, most éppen a 225. következik! Nos, ezt nem lehet elérni, ezt nem lehet megvenni, ezt nem lehet odahazudni, ilyen számokat csak a szűk elit tagjai tudnak felmutatni! És ha már Derby; a szó eredeti jelentése szerint egy város két rivális csapatának mérkőzése, így – bár ma már kiterjesztett értelemben használjuk a kifejezést – az 1950-es év fordulópont: Újpest a Főváros IV. kerületeként csatlakozik Budapesthez! Addig – figyelem, nem tévedés! – a Derby egy vidék-főváros rangadót is jelentett!

Beharangozó

Mindenki, aki szombaton a Stadionban, vagy akár a tévé előtt szurkol, ne feledje; az alapítók, az első bajnoki címet elhódító elődeink, a VVK döntős csapat, azok a tízezrek, akik a megidézett meccseken az Újpestért szurkoltak, mindahányan arra köteleznek, hogy minden körülmények között buzdítsuk, támogassuk csapatunkat! Most őket emeltem ki, de mindannyian tudjuk, hogy egy cikk keretei nem elegendőek azon sok-sok nagyságnak, legendának a felsorolásához, akiket az Újpest adott a sport világának, és mindenek előtt nekünk. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a bőség zavarával kell küzdenünk, ha meg kell neveznünk legjobbjainkat, csak bajnokaink felsorolása is több fejezet a sport nagy könyvében!

Kedves barátaim! Szombaton este múlt, jelen, és jövő eggyé válik.

A múlt kötelez, a jelenben tegyünk meg mindent a szebb jövőért!

Ennek szellemében szurkoljunk, támogassunk, hajtsuk győzelembe csapatunkat! A lelátóról ennyit tehetünk, ezért hát tegyük meg! Tudjuk, kellünk a győzelemhez!

És mi kell még? Semmi más, csak az, hogy játékosaink is értsék, tudják, hogy miért fontos a Derby, miért van az, hogy ezen a mérkőzésen mindennél fontosabb a győzelem! Talán ha elolvassák ezt a cikket, talán ha lefordítják nekik… Nem késő, van még két játékosunk, akik igazán újpestiek, akik még mindezt – és még sokkal többet – elmondhatják azoknak is, akik egy-egy távoli országban nőttek fel… Bízom benne, hogy Lita és Krisztián átadják az üzenetet, az hatni fog, amit tovább fog erősíteni a mindennél hangosabb;

HAAAAAAAAAAAJRÁ LILÁK!!!

… és tudni fogják, hogy nem nekik szól a…

NEM KELL ÚJ CÍMER!!!