Beharangozók

Hosszabbítás!

A szombathelyiek elleni mérkőzés két, hosszabbítással kapcsolatos kérdésre ad majd választ a lefújást követően. Az első a Hali szurkolóinak fontosabb; ellenfelünk képes lehet még meghosszabbítani Nb1-es tagságát? A másik viszont nekünk fontos; érdemes volt meghosszabbítani a Vignjevic mester vezette stáb szerződését? Nos, ez utóbbira nem ez az egy meccs ad majd választ, de ha nem sikerül győzelemmel zárni a meccset, az majd komoly kérdéseket vet fel! Győzelem esetén nem történik semmi más, csak az, ami mindenkivel megtörtént már, elveri a kieső helyre bérletet váltó csapatot. De! A helyzet nem ilyen egyszerű, ugyanis a matematikai esély ellenére kimondhatjuk, hogy a Hali kiesett az Nb1-ből, így játékosaiknak rengeteg érve lehet amellett, hogy mostantól meglepetés eredményeket hozzanak!

Mire gondolok? Egyrészt arra, hogy ha a matematikai esélyt meg akarják ragadni, ahhoz csak a győzelmek elfogadhatók, tehát mindenképpen támadó jellegű játékkal kell kijönniük. Ha már lemondtak erről a lehetőségről, akkor viszont az hajthatja a játékosokat, hogy jó játékkal még lehet esélyük megragadni az Nb1-ben. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, szétkapják a kiesőt, a jobbakat a többiek kiszemezgetik. Ezt éppen mi kezdtük el Rácz Barnabás és Kovács Loránt szerződtetésével, de a folyamat nyáron biztosan felgyorsul. Van még pár játékos – főleg a külföldiek – akik keresettek lehetnek. És végül ott van a „sebzett vad szindróma”, ami szintén plusz (soha nem látott!) energiák felszabadulását támogatja.

De ezzel még nincs vége; a teher tulajdonképpen lekerült, ma már a Hali szurkolói is nyíltan beszélnek a tuti másodosztályról, így – bármilyen furcsa – felszabadultan játszhat a szombathelyi gárda. Ezt láthattuk a Kispest ellen is, ahol egy meglehetősen képességei alatt játszó fővárosi gárda gyakorlatilag kapitulált az addig mindössze 10 pontot, és 22 forduló alatt mindössze 15 gólt szerző biztos kieső előtt! Hogy történhetett ez? Egyszerű a válasz; a fent részletezett, a Hali játékosainak motivációit egyszerűen figyelmen kívül hagyták! Azt hitték, ha eddig nem szereztek pontokat, akkor majd ellenük sem fognak… Nem gondolták át, hogy megváltozott a szituáció!

Nos, ezért különösen fontos, hogy a stáb, és játékosaink felmérjék a Haladás helyzetéből fakadó következményeket! Ha ugyanis egy könnyű meccsen aratott nagyarányú győzelemre készülnek, könnyen pofára esés lehet a vége! Ha viszont alázattal, az elvégzett munkában bízva, végig komoly koncentrációval küzdünk ezen a mérkőzésen, könnyen lehet újra több gólos győzelem az eredmény! Nem ellentmondás, hogy a nagy győzelem akkor jön össze, ha nem diadalra, hanem a feladatra koncentrálunk. Méghozzá arra a feladatra, amit pontosan felmértünk, és tisztában vagyunk a ránk váró nehézségekkel!

Minden lehetőség adott ahhoz, hogy a lehető legjobb összeállításban lépjünk pályára, ugyanis sem sérülések, sem lapok nem zavarnak a képbe, egyedül Traore játékengedélye kérdéses, ugyanis a hivatalosnak tekinthető MLSz adatbázisban még mindig nem találom, mint kerettag. És persze Ristevski sérülése is gond lehetne, de Bojovic kiválóan helyettesíti, így ez sem okoz komolyabb problémát. De most nem is ő lesz/lehet a kulcsa ennek a meccsnek, hanem – bármilyen furcsa is ez tőlem – szerintem ez a védelmen fog múlni a végeredmény! Ezúttal – vessetek rám egy mázsa fekáliát! – én magam is a Vignjevic által rendre követett maximális óvatossággal nyúlnék a meccshez. Lássuk be; a Hali nem túl acélos támadásainál csak a védekezése gyengébb, de a fentiekben felsorolt lélektani tényezők mind-mind a támadások erőltetése irányába terelik őket!

Nos, adott egy csapat, ami tőle nem megszokott erővel, és támadó-játékkal lép pályára. A keretük, az edzőjük nyilvánvalóan gyengébb, mint a miénk, így a helyesen megválasztott stratégián múlik a siker! Nekem most ez azt jelenti, hogy a kitámadó, sokat futó ellenfelet hagynunk kell elfáradni a saját tempójától, biztos védekezés mellett kontrákra építve. A meccs későbbi szakaszában pedig kicsit támadóbb összeállítással be lehet vinni a megsemmisítő találatokat.

Ezért én most az MTK elleni kezdőt erőltetném, de – szemben a hivatkozott meccsel – korábban cserélném be azokat, akik inkább a támadásokat erősítik. A kezdő tehát:

Pajovic – Pauljevic, Bojovic, Litauszki, Burekovic – Onovo, Sankovic – Nagy D,. Rácz, Obinna – Novothny

Lehet, hogy Nagy D. helyett inkább Beridzét erőltetném, de nagyon a lelkére kötve, hogy a védekezésre is figyeljen! Szerintem ezzel az összetétellel az első félidő egy 0:0, vagy 0:1 lehetne, a második játékrész elején azonnal behoznám Zsótért (Rácz helyére), Solomont (Nagy D. helyett, tehát nem posztra!), az utolsó negyed órára pedig Sankovic helyett Simon Krisztiánt (megint csak nem posztra!). Ezzel szerintem a második játékrészt le tudjuk hozni egy 3:0-ás, vagy 3:1-es eredménnyel, a vége tehát 3:0, vagy 4:1 lehet.

Tudom, hogy elég meredek ilyen szinten konkrétumokat leírni a meccs előtt, de ez csak egy forgatókönyv, bár szerintem megvalósítható, és reális! Persze az is lehet, hogy Traore is pályára léphet, meg az sem kizárt, hogy Ristevski játszhat, de az alapvető stratégiai elgondolás szerintem működőképes, és ezúttal nem mond ellent a Vignjevic-féle koncepciónak.

Szombathelyen a legutóbbi hazai meccsen 1.930 szurkoló buzdította csapatát, szerintem – a helyzet ellenére – ezúttal sem lesznek kevesebben, csakhogy akkor a Mezőkövesd volt a vendég, most pedig mi, így a hazai/vendég arány minden bizonnyal teljesen másképp alakul! Biztos vagyok benne, hogy ezúttal is erősebb lesz a…

HAAAAAAAJRÁ LILÁK!!!

és nem marad el a…

NEM KELL ÚJ CÍMER!!!