Beharangozók

Állami vállalat

„Az állami vállalat egy önálló jogi személyiséggel bíró gazdálkodó szervezet. Az állami vállalatokat maga az állam hozza létre, hogy gazdasági feladatait ellássa. A vállalat működtetését az állam erre feljogosított szerve végzi. Az irányítás módját és a felelősséget törvényben határozzák meg.” Bár ez a szervezeti forma 2014-ben hivatalosan megszűnt, lényegét tekintve mára újra virágzik… Nos, korábban a Videoton támogatta a fehérvári klubot, de – miután Széles Gábor egyszemélyes produkcióvá tette – elapadtak a pénzek ebből az irányból. Sebaj, egy átmeneti időszak után belépett a klub életébe a MOL. Ikarus csak azért nem volt még a klub, mert a korábbi neves buszgyártó maga is tönkrement, a valódi piaci alapú nemzetközi verseny áldozata lett…

Fehérváron tanulnak a múltból! Ilyen piaci alapú úri passziót többet nem engednek meg maguknak, a tuti az állami irányításban van! Nincs kockázat; az állam ugyanis nem rendelkezik saját tőkével, működését külső forrásokból (úgymint; adófizetői, EU-pénzek) fedezi, így könnyen ad, ha adni akar. Az már csak egy technikai kérdés, hogy ezt egy általa kontrollált vállalaton keresztül teszi meg, vagy éppen állami hirdetőkön keresztül támogat, avagy az államnak lekötelezett magáncégek hirdetésein keresztül érkeznek meg a pénzek, a lényeg változatlan marad; Magyarország legnagyobb állami sportvállalkozása ellen kell bizonyítanunk, hogy a téli felkészülés idején bemondott (és azóta többször megerősített!) mondás szerint képesek vagyunk felérni a dobogó második fokára!

Van esélyünk? Fel tudjuk venni a versenyt az agyondédelgetett klubbal? Szerintem igen, mert a két klub között közel nincs akkora különbség a pályán, mint financiális téren. Nekem úgy tűnik, hogy elérték a kényeztetés egy olyan szintjét, ami komoly személyiségbeli torzulásokhoz vezet. Azt vettem észre ugyanis, hogy mostanság egyre kevésbé fontos a foci a fehérvári csapatál, cserébe viszont mindenféle mással foglalkoznak. Ilyen a teljesen indokolatlan, és a sportszerűség határait messze túllépő agresszivitás. Ez mind verbálisan, mind fizikálisan megjelenik a pályán. Célja nem egyéb, mint az, hogy az ellenfelet hasonló útra akarják terelni; ha nincs foci a pályán, akkor az agresszívabb fél viszi a három pontot.

Sajnálatos, hogy ez van, mert a keretük egyébként képes lenne a futball nevű játékot is játszani, de – mint fentebb írtam – ma már nem feltétlen ez az elsődleges cél…

És mi van a focival? Miért nem foglalkozom azzal, hogy ki játszik majd, és mi lehet az egyes posztokon a párharcok eredménye, hol vannak erősségek, gyengék, amik befolyásolják majd a mérkőzést? Mindez azért van, mert a fenti lélektani tényező olyan mértékben meghatározó, hogy nekünk igazán erre kell koncentrálnunk! Amennyiben ugyanis sikerül kivonni magunkat abból a légkörből, amibe igyekeznek berángatni minket, akkor van esélyünk. Na, itt azért nem arról van szó, hogy nem kell élesnek lenni, hanem arról, hogy kizárólag, és mindenek előtt a focira kell koncentrálni. Az szinte biztos, hogy a durvaságig kemény lesz az ellenfél, ahogy az is, hogy a bíró ebben partner lesz, és az is igen valószínű, hogy verbálisan is igyekeznek majd nyomást kifejteni ránk. Ez nem lesz nehéz, mert sokan anyanyelvükön tudják megszólítani játékosainkat, „annak köszönhetően” a dél-szláv vonal mindkét csapatnál erősen jelen van.

Szóval, ha mi tesszük a dolgunkat, és nem vesszük fel az ellenfél kritikán aluli stílusát, komoly esélyünk van! Legyünk mi azok, akik focizunk, a cirkuszt meg bízzuk a fehérváriakra. Tudom, ez rettenetesen nehéz feladat, de ha a stáb felismeri ebben a lélektani szituációban a lehetőséget, akkor játékosaink képesek is lesznek élni ezzel! Ellenkező esetben… Nos, ha belemegyünk az adok-kapokba, akkor úgy járunk, mint a legutóbbi kupameccs ellenfél; vereség lesz a vége…

De miért gondolom, hogy higgadtan tudják kezelni játékosaink a helyzetet? Nem nehéz a megfejtés; volt egy időszak, amikor rendszeres volt az ilyen nyomás irányunkba, akkor megtanulhatták, hogy minden ellenük elkövetett gazsággal együtt kell élni, a meccseket úgy kell megnyerni, hogy ezeket a tényezőket is be kell kalkulálni. Ebbe a képbe csak az zavarhat be, hogy az utóbbi időszakban igazolt játékosok ezt az érát nem élték meg, így számukra nehezebb lesz a feladat megoldása.

A feladat tehát; szívvel-lélekkel, de hideg fejjel kell nyerni a meccset! Ha ezeknek a kitételeknek csak egyike, másika nem 100%-os, akkor bizony a bemondott ezüstérem csak maszlag marad! Nem lenne mindegy ez a szavahihetőségét már egyébként is régen elkártyázó vezetésnek sem, ahonnan mostanság némi önkritikával azt is lehetett hallani, hogy talán kissé módosítani kellene a játékos-politikán… Háááát, ezt majd meglátjuk, reménykedve várom azt a pillanatot, amikor tényleg ütőképes (értsd; minden körülmények között a bajnoki aranyért versenyző) csapatunk lesz! Addig pedig bizonyítani kell a hajlandóságot és a képességet arra nézve, hogy a szavak nem csak véletlenszerűen hagyják el edzőnk fogai kerítését!

Miután mindig megtippelem az eredmény, ezt most sem hagyom ki; két gólos győzelmünket várok – kapott gól nélkül! Tudom, elég merész ez így, de ha a lélektan mellettünk lesz, nem lehetetlen!

 

HAJRÁ LILÁK!!!


NEM KELL ÚJ CÍMER!!!