Beharangozók

Hol az az egy? Újpest-FTC beharangozó

Az utóbbi négy évben – egy kivétellel – egyik csapat sem tudott egynél több góllal nyerni. A sokgólos meccsek rendre döntetlennel végződtek, de összességében – mi tagadás… - nem a mi győzelmeinktől volt hangos a sajtó a 2015 utáni időszakban. Van erre sok-sok magyarázat, de én most csak egyre keresem a választ: hol van az az egy gól, amivel megnyerjük a most következő derbyt?

A két csapat összevetését kezdem azzal, hogy most hozzávetőleg azonos nekifutással kell venni az akadályt, mivel válogatott szünet volt, és – mint láttuk – Lovrencsicset kivéve nem volt a két csapatban olyan játékos, aki értelmezhető időt töltött a pályán. Ez az egy kivétel sem lehet döntő, hiszen Ristevski Észak-Macedónia válogatottjában kétszer kilencven percet játszott a Szlovénok elleni 2:1-es győzelem, és a lengyelek elleni 2:0-s vereség alkalmával. 

Na meg ezek a meccsek már lassan egy hete voltak, így szó sem lehet fáradtságról, ezzel most a meccs utáni nyilatkozatokban nem lehet takarózni… És ez kinek lesz kínos? Hááát…. nem tudom megmondani, mert a szívem egyértelműen azt mondatja velem, hogy az ellenfélnek kell majd magyarázkodnia. Közben pedig tudom, hogy pénzügyi, szakmai, vagy eredményesség szempontjából jelentős lemaradásban vagyunk…

Igen ám, de SOHA nem lesz előrelépés, ha nem sikerülnek olyan meccsek, ahol borítjuk a papírformát! Volt már ilyen nem egyszer, és nem is kell olyan sokat visszalépni az időben: szeptember végén Fehérváron kinulláztuk a helyi erőket, akik pedig 100%-osan készülhettek, hiszen már réges-rég kiestek az európai kupa selejtezőiből…

Most sincs nagyon más helyzet, és azt gondolom, hogy egy meccsen bárki ellen van esélyünk, még akkor is, ha a tulajdonos tescogazdaságos, ha az edző fásult, sőt, még akkor is, ha netán nincs hangos buzdítás… Ennek egyetlen feltétele van: a játékosok 110%-on pörögjenek, és tartson ki a koncentráció az elejétől a végéig.

Ha jól emlékszem, van valami rekord-szerű képződmény a IX. kerületben, ami a hazai meccseiket illeti: a bajnokikon elég régen veretlenek, talán a Vasas (?) tudta legutóbb elverni őket. Ezt – ne haragudjatok – nem fogom kikutatni, mert olyan nagyon nem érdekel, azt viszont pontosan tudom, hogy az új csirkeólban annak idején mi győztünk elsőként még 2015 decemberében egy Diagne góllal…

Most itt az ideje, hogy a csapat bizonyítson szurkolóinak, na meg annak a „szakmának” ami rendre becsmérlően ír és nyilatkozik, amikor szeretett klubunk kerül szóba (idézőjel, mert a tehetségtelen firkászok tömkelege épp csak a szakmájához nem ért…). Nem utolsó sorban pedig önmagának tartozik bizonyítani a csapat! Van is mit, ugyanis a Mezőkövesd, Felcsút, Kisvárda micsurin-triumvirátus elleni vereségek egyszerűen nem férnek bele!

Nincs lehetőség a javításra, nem magyarázza semmi a genetikai zsákutcát jelentő csapatok elleni vereségeket, de meg lehet (mit lehet? kell!) mutatni, hogy képesek vagyunk focit játszani is, nem csak mímelni azt!

Ezúttal nem foglalkozom hadrenddel, de azt el kell, hogy mondjam, nekem tetszik a mostanság alkalmazott 4-1-4-1, mert ha eddig egyértelműen nem is bizonyított, hogy ez a felállás eredményesebb, azt ki merem jelenteni, hogy nézhetőbb csapat, ha az az egy szem összekötő a védelem és a támadók között képes megoldani a rá bízott feladatot!

És végül: hol az az egy? Nos, szerintem Fecze lábában, és imádkozom, hogy ne maradjon benne!

 

HAJRÁ LILÁK!!!

NEM KELL ÚJ CÍMER!!!