Beharangozók

Miben bízhatunk? Talán a harapófogóban...

Ha a címben feltett kérdésre nem csak erre a mérkőzésre vonatkozóan fogalmazom meg válaszom, sajnos egyszerű a dolgom: csakis magunkban bízhatunk! Meg egy kicsit az égiekben... Ezen kívül semmi, és senki más nem maradt! A végletekig konstruktív, megoldás-kereső szurkolóinknak sem maradt választása, mint a bojkott, amit - mint majdnem utolsó eszközt - minden lilának használnia kell. Tudom, vannak akik másképp gondolják, de ne feledjük, hogy itt nem szimpla távolmaradásról van szó, hanem sokkal inkább arról a demonstrációról, ami minden bizonnyal nagyot fog szólni - de nem a lelátóról! De most irány a következő meccs!

A fehérváriak ellen bizony komolyan fel kell kötni a gatyát, mert játékerőben, anyagi lehetőségekben bizony sokkal jobban el vannak eresztve, mint mi... Ettől persze még nem kell feltett kézzel pályára lépni, sőt! Itt van az alkalom, hogy a játékosok, az edző bizonyítson! Most nem lesznek zavaró bekiabálások, nem lesz kritika, ami annyira tudja bántani mimóza lelküket. Pedig biztosan tudniuk kell, hogy elsődlegesen nem ők a kritika tárgyai! Persze... ha összeesküvés eméleteket akarok gyártani, a debreceni szégyenteljes szereplést akár az edzőbuktató szándék felszínre törésének is feltüntethetném, de nem teszem, mert van egy olyan rossz érzésem, hogy ennyi volt mindössze a csapatban!

Hogy lehet kijönni ebből a gödörből? Tulajdonképpen már az is elég lenne, ha az ősz jobb meccseit idéző játékot láthatnánk, de ahhoz bizony minimum két figura hiányzik a sakktábláról. Ők távoztak... Talán az egyedüli amiben bízhatunk, az lehet, hogy a Fehérvárnál nagyon nem megy az átálás favágászatról a foci irányába, és most láthatóan meg vannak zavarodva. A bökkenő csak az, hogy nem tudhatjuk, mikor döccennek a régi-új latinos stílus kijelölte kerékvágásba. Most azt gondolom, hogy még nem sikerül az, amit edzőjük elvár, de ez még mindig kevés lehet, ha mi nem javulunk nagyságrendekkel a tavaszi első fordulóban mutatott játékhoz képest!

Összeállítást nem fogok tippelni sem, de azt azért el kell, hogy mondjam, Szakályt védekező középpályásként szerepeltetni legalább olyan öngyilkos dolog, mint meghagyni Ristevskit a védelem tengelyében! Ők ketten biztosan nem tüik meg azt az egyébként sajnos nem is túl magas szintet, mint amit a többiek jelentenek, vagy ami elegendő lenne ahhoz a játékhoz, amit Vignjevic elképzelt. Apropos Vignjevic! Ha egy edző csapatát ekézi, mondván, hogy "karakter nélkül, remegő lábbakkal játszanak", akkor a saját munkáját véleményezi! Talán nem a stáb feladata, hogy ezeket a dolgokat (is) rendbe tegye? Ugyan már Nebojsa, lapozz a bullshit szótárban, ez rongyosra játszott lemez! 

Az eredmény? A szívemre hallgatva: 1 - 1.

De... Ha netán nulla ponttal zárnánk a meccset, esetleg nagyobb lenne a zakó, mint a klubvezetés pofája, akkor már fenyegetően közeledne az alsóház. Nem mintha ezt szeretnénk, de a kiesés réme és a szurkolók bojkottja egyszerre már elég ütős harapófogónak igérkezhet...

Ettől függetlenül is, Hajrá Lilák mindörökké!!!

NEM KELL ÚJ CÍMER!!!