Beharangozók

A tavasz eddig nullás a pontok számát tekintve. Azt nem mondom, hogy a két meccs egyforma volt, de azt már igen, hogy a Fehérvár ellen sokkal jobban nézett ki a dolog! Ez persze semmire nem elég, ha nincs góllövő - márpedig az nincs! Igen, Soma nem volt túl agilis, de az is igaz, hogy nem is tömték labdával.

És mi lett az eredménye? Az, amit már unos untalan, ezerszer, meg még ezerszer láttunk; darálós csapat, ami a mezőnyben akár még fölényre is képes, de az ellenfél kapuja előtt elfogy, lekókad, tanácstalanná válik. Az okok szerteágazóak, de egy kézben futnak össze, abban a kézben, aki aláírta a buditető design megrendelő lapját! Az edző, a játékosok, mind-mind az ő termékei, ahogy  - ebből fakadóan - az a nehezen nézhető játék is, amit már évek óta látunk. OK, tudom, nekem is elegem van már a saját savanyú ábrázatomból, amikor szeretett csapatom kerül szóba, ezért most nézzük kicsit optimistábban.

Tény, hogy játékban sokat javultunk, hátul sokkal stabilabbak voltunk (nem is értem, hogy Szakály és Ristevki esetébe mi volt az elképzelés!!!), nem hagytuk kibontakozni az ellenfél játékát. Ez máris eredmény, mert a Debrecen ellen semmi ilyesmi nem volt! Ha ezt egy fejlődési pálya első pontjaiként fogom fel, és kivetítem a jövőre, akkor most az a fokozat kell, hogy következzen, amikor már el tudunk jutni az ellenfél kapujáig! Ezek szerint van tehát esély arra, hogy gólhelyzetig jussunk, de az még nagy kérdés, hogy ez mire lesz elég; gólra, vagy az ellenfél jön bedobással?

A Kövesd egyébként jócskán vesztett lendületéből, akárki akármit is mond, szerintem elvesztették a fonalat, és nem ártana, ha meg sem találnák. Arra ugyanis nincs sok esélyünk, hogy egy kiváló formában lévő matyó gárdát most megverjünk, de ha ők az ősz végi/tavasz eleji formájukat hozzák, igenis el lehet őket kapni! Talán túlzottan optimista vagyok máris, de azt gondolom, hogy sikerül nyernünk egyetlen egy gólocskával, méghozzá 2:1 arányban!

A bojkottal kapcsolatosan... Egyelőre működik, csak a sajtó hallgatja agyon a témát és ez komoly probléma. Egy-két médiumnál törte át a jeget az ügy, ilyenből kellene több, de minél előbb. Az látható, hogy a klubot idegesíti a kérdés, igyekeznek elhallgattatni a témát, ennek érdekében tettek is lépéseket, ez már kiderült. Néhol sikeresek voltak, néhol nem, de elbizonytalanodni most nem szabad! Ha már bele lett állva az ügybe, akkor innen nincs visszaút!

Az összefogást szélesíteni kell, ehhez kívánok sok ötletet a szervezőknek!

 

HAJRÁ LILÁK!!!

NEM KELL ÚJ CÍMER!!!

Ha a címben feltett kérdésre nem csak erre a mérkőzésre vonatkozóan fogalmazom meg válaszom, sajnos egyszerű a dolgom: csakis magunkban bízhatunk! Meg egy kicsit az égiekben... Ezen kívül semmi, és senki más nem maradt! A végletekig konstruktív, megoldás-kereső szurkolóinknak sem maradt választása, mint a bojkott, amit - mint majdnem utolsó eszközt - minden lilának használnia kell. Tudom, vannak akik másképp gondolják, de ne feledjük, hogy itt nem szimpla távolmaradásról van szó, hanem sokkal inkább arról a demonstrációról, ami minden bizonnyal nagyot fog szólni - de nem a lelátóról! De most irány a következő meccs!

A fehérváriak ellen bizony komolyan fel kell kötni a gatyát, mert játékerőben, anyagi lehetőségekben bizony sokkal jobban el vannak eresztve, mint mi... Ettől persze még nem kell feltett kézzel pályára lépni, sőt! Itt van az alkalom, hogy a játékosok, az edző bizonyítson! Most nem lesznek zavaró bekiabálások, nem lesz kritika, ami annyira tudja bántani mimóza lelküket. Pedig biztosan tudniuk kell, hogy elsődlegesen nem ők a kritika tárgyai! Persze... ha összeesküvés eméleteket akarok gyártani, a debreceni szégyenteljes szereplést akár az edzőbuktató szándék felszínre törésének is feltüntethetném, de nem teszem, mert van egy olyan rossz érzésem, hogy ennyi volt mindössze a csapatban!

Hogy lehet kijönni ebből a gödörből? Tulajdonképpen már az is elég lenne, ha az ősz jobb meccseit idéző játékot láthatnánk, de ahhoz bizony minimum két figura hiányzik a sakktábláról. Ők távoztak... Talán az egyedüli amiben bízhatunk, az lehet, hogy a Fehérvárnál nagyon nem megy az átálás favágászatról a foci irányába, és most láthatóan meg vannak zavarodva. A bökkenő csak az, hogy nem tudhatjuk, mikor döccennek a régi-új latinos stílus kijelölte kerékvágásba. Most azt gondolom, hogy még nem sikerül az, amit edzőjük elvár, de ez még mindig kevés lehet, ha mi nem javulunk nagyságrendekkel a tavaszi első fordulóban mutatott játékhoz képest!

Összeállítást nem fogok tippelni sem, de azt azért el kell, hogy mondjam, Szakályt védekező középpályásként szerepeltetni legalább olyan öngyilkos dolog, mint meghagyni Ristevskit a védelem tengelyében! Ők ketten biztosan nem tüik meg azt az egyébként sajnos nem is túl magas szintet, mint amit a többiek jelentenek, vagy ami elegendő lenne ahhoz a játékhoz, amit Vignjevic elképzelt. Apropos Vignjevic! Ha egy edző csapatát ekézi, mondván, hogy "karakter nélkül, remegő lábbakkal játszanak", akkor a saját munkáját véleményezi! Talán nem a stáb feladata, hogy ezeket a dolgokat (is) rendbe tegye? Ugyan már Nebojsa, lapozz a bullshit szótárban, ez rongyosra játszott lemez! 

Az eredmény? A szívemre hallgatva: 1 - 1.

De... Ha netán nulla ponttal zárnánk a meccset, esetleg nagyobb lenne a zakó, mint a klubvezetés pofája, akkor már fenyegetően közeledne az alsóház. Nem mintha ezt szeretnénk, de a kiesés réme és a szurkolók bojkottja egyszerre már elég ütős harapófogónak igérkezhet...

Ettől függetlenül is, Hajrá Lilák mindörökké!!!

NEM KELL ÚJ CÍMER!!!

Az igazolatlan órák komoly bajba sodorhatják a nem kellően motivált nebulókat. Régente ebben sokkal megengedőbb volt az iskolarendszer, de manapság már nem kell hozzá sok, hogy - érdemjegyektől függetlenül! - évismétles legyen a "jutalma" az iskolakerülőknek. Hasonló a helyzet a foci világában is; korábban nem volt különösebb jelentősége az igazolási időszakoknak, a klubok - a szabályoknak megfelelően - megkötötték a játékosokat. Majd lazult a rendszer, mobilisabb lett ez a terület is. Mára ott tartunk, hogy aki nem erősít kellő időben a megfelelő játékosokkal, az könnyen megfázhat...

Talán már mondani sem kellene, de nálunk ez az igazolási periódus is a kiárusításról szólt. Fecze mellett már korábban távozott Sankovic. Velük az őszi kezdő két oszlopos tagját vesztettük el, pótlásukra pedig a kölcsönből visszatérő Novothny Soma nevét tudom említeni, aki a felkészülési meccseken szép eredményességet mutatott, de a vele készült riportban sejtetni engedte, hogy ő is távozhat még február 15-ig. És arról szólnak egyes hírek, hogy Lita és Móci is a távozók névsorát erősítheti... Azt még talán értem is, hogy nem meghatározó, szerpet elig kapó játékosok elmennek, mert í klub így a felesleges kiadások helyett talán még bevételt is termelhet, de azt már nem, hogy egy olyan minimál-csapat összeállítása legyen a cél, ami éppenhogy bent tud maradni az élvonalban!

Mert mintha most ez lenne a cél! Az igaz, hogy a tavaszi nyitányon szerencsénk lehet a Debrecennel, hiszen ők sem igazoltak, erősítést mindössze Bódi Ádám felépülése jelent számukra, de nem bíznám el magam, mert az új edző, Vitelki Zoltán egy sokkal agresszívabb focit fog játszatni csapatával, mint azt Herczeg Andrástól korábban megszokhattuk.

Ezen a meccsen tehát mellettünk szól, hogy - bár elment Fecze, és a védekező középpályás posztokon is volt változás - az eddigi játékunk stabilitást ad, és Soma is jó formában van, míg a másik oldalon az új impulzusokat adó edzőt, és az általa képviselt új játékfelfogást lehet olyan tényezőként amlíteni, ami győzelmet érhet. Nem tudom, hogy mi sül ki ebből, de remélem, nem kell mejd szégyenkeznem...

A szégyenből ugyani már így is elég! Most már ott tartunk, hogy a riválisok nem is röhögnak rajtunk, hanem sajnálnak! Ez kérem mindennek az alja... Látják, hogy padlón vagyunk, már belént sem rúgnak. Mert mi látnak? A címer-ügy halott, nem tudjuk megtartani a jó formában lévő őszi gólkirályt, kiderült, hogy a fizetések nálunk a legalacsonyabbak között vannak, a tulajdonos igyekszik magszabadulni a még újpesti kötődésűnek nevezhető játékosoktól, az eligazoltak helyére nem érkezik pótlás, és a többi... És ugye bojkott is van, hiszen a szervezett szurkolók már minden jog adta lehetősget kihasználtak, és mégsem tudtak érvényt szerezni a magyar törvényeknek a senkiházi tulajdonossal szemben.

Az egy dolog, hogy a nyitómeccsen esélyesek vagyunk, de mi lesz azután? Február elsején máris a Fehérvár következik. Őket ugyan nem tekintem riválisnak, mert ahhoz még vagy 10-15 bajnoki elsőséget be kellene gyűjtaniük, de nem rtana, ha ebben meg tudnánk akadályozni őket, négy napra rá egy jó formában lévő Kövesd elleni vendégszereplést követően, újabb három nap után jön a derbi... Ugyan mit várhatunk ezeken a meccseken? Hány pontot szerezhetünk? Ahogy most áll a dolog, egyet sem, így egy esetleges Debrecen elleni győzelemmel is eljuthatunk oda a derbi után, hogy csak pár pont a kieső hely! Arról nem is beszélve, hogy a derbinél nincs (nem lenne...) semmi fontosabb, de a jelenlegi állapotokat alapul véve, totál esélytelen a dolog! Micsoda szégyen!!!

Ami még a hét krónikájához tartozik, az az ultrák bojkottja. Volt már ilyen, s hogy ezúttal mennyi lesz a sikere és mennyien fogják követni a csoportokat, még nem tudhatjuk, csak reméljük, hogy ezúttal lesz valami hatása a Duchatelet/Őze párosra. 

 

HAJRÁ LILÁK!!!

NEM KELL ÚJ CÍMER!!!

… a vége jó? Tényleg elégedettek lehetünk, ha – szerencsés esetben – a negyedik helyen telelünk? Még korai lenne a végére tippeket adni, ezért nem is boncolgatom ezt a részét, ugyanakkor azt kell mondjam, hogy ez az ősz nem feltétlen alakult úgy, ahogy szerettem volna. Persze van lehetőség arra, hogy feljebb lépjünk, de ehhez a Kispestet pont nélkül kell otthon hagyni!

 

Most meglehetősen vegyes érzelmekkel várom ezt a meccset. Megnéztem ugyanis, hogy tavaly a 16. forduló után egy ponttal többet jegyeztünk. Ez minimum stagnálásként értelmezhető, ugyanakkor, mostanában változott pár dolog a csapatnál:

  • Onovo előretolásával több alkalommal is 4-1-4-1-ben álltunk fel, a korábban kirobbanthatatlan 4-2-3-1-et mintha kezdenénk elfelejteni.

  • Van egy gólerős/gólképes csatárunk.

  • Balázs Bendzsi (a rendíthetetlen katona!) észrevette, hogy – érdemei elismerése mellett… - perememberré vált.

     

    A fentieknek köszönhetően azt látom, hogy míg tavaly a 6 győzelem mellett 6 döntetlen és 4 vereség állt, idén 7 győzelem mellett csak 2 döntetlen, viszont 6 vereség szerepel. Az idei éppen egy ponttal ér kevesebbet, de játékban ez nem jelent mást, mint hogy igenis sokkal inkább támadó-jellegű lett a focink. Sajnos arról szó nincs, hogy totális offenzív a csapat, de azt igen, hogy van némi hangsúlyeltolódás.

     

    Az elsőhöz mért hátrány sem csökkent, mégis most nagyobb potenciált látok a csapatban, mint tavaly. Erre az ad okot, hogy a mai keret sokkal jobb produkcióra képes, mint amelyik elkezdte a bajnokságot, mert fejlődött a csapatjáték, és az a pár erősítés bizony nagyon-nagyon kellett! Az ősz tehát azért lett a tavalyihoz hasonló, mert idén még gyengébben kezdtünk… Kár, hogy ezt „csak” a szurkoló látta a szezon kezdetén!

     

    A szombati ellenfél is rémesen kezdett, majd jött egy nagy sorozata, de az utóbbi meccseken mintha kissé megtorpantak volna. Az okokat nem tudom, annyira azért nem követem az általam sem igazán kedvelt csapat viselt dolgait, de azt hiszem, hogy most el tudjuk kapni őket. Arról meg nem is beszélek, hogy ez kötelező jellegű feladat, mert remélem, hogy játékosaink nem csak a derbit tekintik olyan mérkőzésnek, ahol minden körülmények között győzelemre kell játszani!

    Mondom mindezt úgy, hogy a gyenge kezdés utáni repülő-rajthoz éppen rajtunk vettek lendületet a kispestiek, amikor augusztus végén itthon kaptunk ki 3-2 arányban… Optimizmusom oka az, hogy szerintem Kispesten valamiért széttartó lett a társaság, míg nálunk (különösen Fecze érkezésével!) egy elég összetartó hangulat alakult ki.

    A kezdőt most nem tippelem, de erősen esélyes azért, hogy Bendzsi nem játszik, ugyanakkor az eredményre van egy jó tippem: most is az idegenben játszó nyer, méghozzá 3-1 arányban!

     

    HAJRÁ LILÁK!!!

    NEM KELL ÚJ CÍMER!!!

 

Az atomvárosiak mostanság szeretik a feketét; előbb Csertői Aurélnak, majd Tomislav Sivič-nek főtt le… Sivič nem hagyott nagy nyomot a csapaton, de ehhez nem is volt túl sok ideje. Amint a kieső pozíciót veszélyesen megközelítette csapata, már repült is! Ezt előde nem engedte meg, amikor veszélyes vizekre kezdett térni a Paks, hirtelen elővarázsoltak valami foci jellegűt (persze annak Csertői-féle nézhetetlen változatát), és serényen gyűjtögették a pontokat. Most Osztermájer Gábor vezetésével újra visszatérnek az Aurél-technológiához?

Ezt én itt és most nem tudom megválaszolni, erre várni kell a meccs végéig, a választ pedig csapatunk fogja megadni! Amennyiben a múlt heti „játék” köszön vissza, a Paks bizony újra versenybe kerülhet a középmezőny tagjaival, ha viszont olyan produkciót látunk, mint két fordulóval ezelőtt, bizony beütünk egy jó nagy rozsdás szöget az atomváros szarkofágjába…

Az eddig is rettenet bosszantó volt, hogy csapatunk ingadozó teljesítményt mutat, de mostanság ezt olyan szinten kimaxolták, hogy igen nehéz bármilyen előrejelzést adni. Persze beharangozóim eddig sem komoly szakmai alapokon születtek, sokkal inkább megérzéseimet fogalmaztam meg, de most még érzésre sem tudom megmondani, hogy csapatunk melyik arcát mutatja majd! Ezért most a reményhez folyamodok segítségért!

Szóval, reményeim szerint a következőt fogjuk látni; a kezdőben nem szerepel Ristevski, viszont bekerül Bjarnason, Obi és Simon Krisztián viszont végre tényleg szélsőként fog játszani! Szerintem ez máris elég lehet a győzelemhez, mert szinte biztos vagyok benne, hogy gyorsasággal, mozgékonysággal tönkre lehet verni a meglehetősen statikus ellenfelet.

Banai – Pauljevic, Heris, Litauszki, Burekovic – Sankovic – Obinna, Bjarnason, Zsótér, Simon - Feczesin

Ezt a kezdő a reménységem, de máris jeleznem kell, hogy ilyet szinte biztosan nem fogunk látni, mert a középpályán pont egy védekezővel kevesebb van, mint amit Vignjevic megfelelőnek tart. Pedig a mostanság alkalmazott 4-4-2-es paksi felálláshoz ez egy olyan csapatot jelentene, ami kard-ki-kard komolyan belemenne a csatába, és sokgólos meccsen tutira legyakná az ellenfelet.

Ha nem is lesz így, abban mindenképpen bízom, hogy győzni fogunk (nem nyerni, mert a nyereményhez rendszerint nem jár pont… - értsétek ahogy kell!), és legalább megmarad a lehetőség a későbbi felzárkózásra. Tippem most is 3:1, mint már az utóbbi két meccs előtti s. Ez egyszer bejött, egyszer meg nagyon nem… de továbbra is szeretném hinni, hogy csapatom nem csak mutatóban képes komoly teljesítményekre!

Ennek szellemében;

 

HAJRÁ LILÁK!!!

NEM KELL ÚJ CÍMER!!!