Beharangozók

Csütörtökön a sportlapok kiskegyedje hangzatos címmel jelentette meg az aktuális forduló bíróküldéseiről szóló információkat. Azonnal bajba kerültem, mert a cikk szerint (pontosan idézek):

„Az MLSZ-ben elkészítették az élvonal ötödik fordulójának játékvezetői küldését.”

Majd a minket érdeklő meccsről a következő információt olvastam:

„Augusztus 26., szombat:

Balmazújváros – Újpest, helyszín: Groupama Aréna, játékvezető: Kassai Viktor”

Azt még fel tudtam dolgozni, hogy az első mondat magyarul nem jelent semmit, de a többi! Olyannyira elbizonytalanodtam saját elmeállapotom épségében, hogy próbáltam emlékeimben kikutatni, mit ettem, mit ittam az elmúlt pár órában! Mert vagy nem látok jól, vagy nem értem, amit olvasok…Miután semmi pszichoaktív cuccot nem toltam, rájöttem, hogy az élvonal alatt feltehetően nem az NB1-et értette a szerző (ez sajna jogos is…), ezért rákerestem, hogy ki is lesz az ellenfél. És itt koppantam; valszeg máris a nemzetközi mezőnyben rúgjuk a bőrt, ugyanis Grande Balmaz a Francia Alpokban található!

Miután ez már igazán nyugat, nem gond, hogy a magasan fekvő pálya éghajlata meglehetősen hideg, biztosan van szuper pályafűtés, patinás, de szépen rendben tartott aréna, ahol bizonyára Balmaz fan-ok tízezrei szurkolnak minden egyes mérkőzésen! Kicsit ugyan furcsa, hogy még nem hallottam a csapatról, de a francia bajnokságot nem figyelem annyira, így simán benne van, hogy húsz-szoros bajnokok az élvonalban!

Ja, nem… Csak annyi történt, hogy egyes orgánumok színvonala konvergál az NB1 szintjéhez, olyannyira, hogy a bajnokság már körhátrányba is került minőségromlás tekintetében! Nem tudom, mi történik arrafelé, de ideje lenne talán olyan kollégákat foglalkoztatni még ott is (!), akiknek képzettségük, és szakmájuk újságíró, érdeklődésük pedig nyomokban kimutatható a foci iránt!

De elég a zsörtölődésből, nem az én dolgom, h egy nagy múltú lap igénytelensége miatt sikeresen lenullázza olvasói számát. Biztos ez is része a szurkoló nélküli magyar foci ideálnak; ha nem olvas, meccsre se megy, ha meg olvas, totál más helyre érkezik meccset nézni, így aztán nem zavarja majd az aranylábú gyerekeket munkájuk elvégzésében! Zseniális…

Na de a meccs! Sajnos sokat nem tudok mondani az ellenfélről, hiszen;

  • mindössze ez lesz a 7. meccsük az élvonalban,
  • tulajdonosukat mélységesen felkavarja a tény, hogy játékosai pénzért játszanak,
  • edzőjük egy nyilatkozó-zseni, aki edzőként kevésbé csillogtatja meg tudását, mint orátorként,
  • Andric-on, és Uzoma-n kívül csak egy-két játékost ismerek (inkább csak a nevüket),

Megmondom őszintén, hogy a várost sem nagyon tudom hova tenni, ahol vagy fűtött pálya van a stadionban, vagy brűgölés a pancsolóban (szerencsére a pályafűtés nem azért kell, hogy használják – legalábbis az NB1 lebonyolítási rendje erre utal), de együtt a kettő nem megoldható. Ahogy azt sem nagyon értem, hogyan kerültek fel egyáltalán a magyar labdarúgás térképére. Elnézést kérek a Balmaziaktól, valójában a helyet pontosan ismerem, rendkívül vendégszerető emberek lakják a várost, de a helyismeretem csak fokozza értetlenségemet…

Na de mit tudunk a csapatról? Leginkább az eredményeiket, és mi lehet fontosabb? Nos, ugyanúgy 9 lőtt, és kapott góljuk van, mint nekünk, de ez esetükben két ponttal kevesebbet ér.

  • Az első fordulóban a tévégyárral ikszeltek,
  • aztán egy Vasas elleni vereség következett,
  • de a Honvéddal idegenben újabb remi jött,
  • a Diósgyőr viszont alaposan beleszaladt a késbe a Balmaz ellen (4:0),
  • viszont a Hali „ellenállhatatlan” rohamait nem bírták, vesztettek 3:1-re,
  • végül a felcsúti nyelvész professzor észjátékával nem bírtak, és 2:1 arányban maradtak alul.

Mi következik ebből? Az égadta egy világon semmi, hacsak nem az, hogy egy kiszámíthatatlan, ámde gyengécske csapat lesz az ellenfél. A mi eredményeinket nem sorolom fel, mert az – annak ellenére, hogy több pontunk van, mint a Balmaznak – egyszerűen nem méltó az Újpest névhez (de lesz jobb!!!). Csak egyetlen adatot szeretnék említeni: 3.000!!!

Bizony ez lesz az ÚJPEST 3.000. meccse az élvonalban. Ugye említettem, hogy az ellenfél ebben a mutatóban hogy áll? Igen-igen, ennek a dicső 3.000-nek bizony a 0,23%-ánál (!!!) tartanak majd… Nos, én ehhez méltó hozzáállást várok csapatunktól! Na nem ám a nagyképűséget, a leereszkedést, nem bizony!!! Azt várom, hogy csapatunk megmutatja, hogy miért, és hogyan érte el ezt a komoly számot, és megmutatja, hogy még minimum ennyi benne is van!

A csapat összetétele most kicsit változhat, de

  • Pajovic előtt védősorban szerintem marad a Szűcs-Lita-Bojo-Mohl összetétel (Szűcs helyett esetleg Pauljevic),
  • a két védekezőnk Windecker és Sankovic lehet (ide Diallo beugorhat),
  • előttük viszont végre Simon Krisztiánt a kezdőbe várom - Nagy Danival, és Zsótérral,
  • elől pedig Tischlerrel számolok.

A cseréket illetően elég nagy a bizonytalanság, de ha a papírjaik rendben vannak, szerintem ki kell próbálni Selmani-t (Zsótér helyett?), illetve Salétros-t (Nagy Dani helyén?). Szerencsére Vignjevic mester lehetőségei bővülnek, így most sok variációt kipróbálhat, és ha még esetleg Völgyi Dániel szakítása után bővül a keret, további lehetőségek adódnak. Utóbbi név inkább kérdés, semmint valid infó, kérem a helyén kezelni!

És a lényeg; szerintem végre kiszakad a gólzsák, a tippem: 0:4, gólszerzőink pedig Tischler, Zsótér, Simon Krisztián, csereként pedig Novothny!

 

HAJRÁ LILÁK!!!

NEM KELL ÚJ CÍMER!!!

 

A csaknem féléves szünet után újra éled a jégkorong! Igaz, még nyárvége van, de az is biztos, hogy már nagyon hiányzott a hoki!

Az Újpest – és a tőbbi csapat is – csak most áll össze. Nem tudjuk, melyik gárda milyen erős, mire számíthatunk a MOL Ligát váltó ERSTE Ligagában.

Idén kicsit máshogy indul az idény, mint ahogy megszoktuk. A felkészülési idő végén a szlovák bajnokság legjobb csapatai találkoznak négy magyar csapattal a most kitalált Visegrád Kupa keretein belül. Hogy mi is ez a kupa? Remek felkészülési lehetőség a hosszú bajnokságokra, a magyar csapatok igen erős ellenfelekkel játszhatnak, és a közönségnek is jobb, hogy komoly mérkőzéseken ellen vizsgázhat csapata.  

A lebonyolítás olyan, hogy a csapatok csak a másik ország csapataival játszanak, négy forduló után az első négy jut tovább.

Tehét jöjjön a  Visegrád Kupa, az igazi bajnoki főpróba! Már a héten, a szokásos kedd-péntek-vasárnap leosztásba indul be az előidény komoly része. A szlovák hoki nagyon erős – ki ne tudná. Az első két meccs után északi szomszédaink két győzelemmel állnak, EBEL-es Volán majd a MAC is vereséggel kezdett.

Kedden hazai pályán az UTE csapatának is nagyon nehéz ellenfele lesz, de kellenek az ilyen találkozók, itt lehet tanulni, fejlődni. Egy esetleges bravúrgyőzelem sok pontot kamatozhat a szeptemberben rajtoló ERSTE Ligában!

 

Visegrád Kupa újpesti mérkőzései:

2017. augusztus 22. kedd, 18:00, Megyeri út: UTE - MsHK Zilina 1-2 (hosszabbítás után)

2017. augusztus 25. péntek, 19:00, Poprád: HK Poprad - UTE

2017. augusztus 27. vasárnap, 18:00, Érsekújvár: HC Nové Zámky - UTE

2017. augusztus 29. kedd, 18:00, Megyeri út: UTE – HK Nitra

Mindenkinek ajánlom, már most kezdje meg a hokiidényt! Különös varázsa van egy nyári meccsnek: a szünetben kimegyünk a jégpályáról – melegedni!

LS - utehoki-lelato.blogspot.hu

…, néha több

Valamiért mégis mindig eljövök.

A Mobil ’84-es, Honfoglalás című lemezén a Miskolc című szám első két sora szól így. Ha nekünk 180, nekik sem több (csak néha J), de most igazán nincs miért jönnie a szurkolóknak… A történetet tudjuk, megírtuk véleményünket (javaslatokkal!), ami lényegében annyi, hogy a mai MLSZ gyakorlat alapvetően elhibázott, és semmi eredményt nem hoz, és nem is fog hozni, hacsak nem azt, hogy tényleg végképp elnéptelenednek a stadionok. És ehhez még zártkapus határozatok sem kellenek majd…

Szóval ez csak amolyan edzőmeccs jellegű dolog lesz, de azért reménykedem benne, hogy játékosaink komolyan veszik a feladatot. Ugye nem kell mondanom, hogy a vidéki klubok közül talán az acélváros a legádázabb ellenfél. Játékstílusuk, habitusuk (melyet Bódog Tamás talán még tovább tupírozott) olyan, amit kevés hazai csapattól lehet látni. Erőszakosan letámadnak, nem ijednek meg semmitől és senkitől. Ez az erényük egyben hibájuk is lehet, hiszen türelemmel, és persze megfelelően felépített stratégiával bizony ki lehet őket zökkenteni! Ha pedig ez megtörténik, akkor könnyen beleszaladhatnak a késbe…

A bukik a vendéggyőzelmet 2.70-3.20 közötti szorzókkal adják, csapatunk győzelmére pedig 2.20-2.30 között mozognak az oddsok, a döntetlennél pedig 3.20-3.30-as szorzót számolnak. Az esélyeket tekintve ez körülbelül rendben is van, bár nálunk a döntetlent ilyen kicsi valószínűségre venni talán túlzás… Ez persze színtiszta spekuláció, de látható, hogy ennek a párharcnak mi vagyunk az esélyesei, ez nem is kérdés. A sorsunk tehát a saját kezünkben van; ha tudjuk hozni a tőlünk elvárható szintet, akkor győzelemmel, és három ponttal többel jöhetnek le játékosaink a pályáról

Sajna ugye nem lesz meg az ehhez illő ováció (hacsak nem ultráink újra ki nem mennek a mentőbejárathoz), de a három pont így is értékes lesz. Sajnos a pontokat nem tudjuk megtoldani egy élménnyel is, ami játékosaink motivációjára (is) jól hatna a következő meccsekre. De most ez van, amíg nem változik a honi futball-vezetés hozzáállása a kérdéshez, addig nem is nagyon várható változás. A büntetési gyakorlat ugyanis egy negatív spirálba kényszerít sokakat… De visszatérve a meccsre, a győzelmünk mellett azért vannak komolyabb érveim is, mint a bukik matekja!

Bár legutóbb 2016. március 16-án sikerült egy 1 gólos győzelmet aratni, azóta pedig a Bódog-féle tuning hatásosnak bizonyult, most mégis azt mondom, hogy csapatunk jobb erőkből áll, Vignjevic mesternek pedig szélesebb lehetőségei vannak. Nagyon fontos lesz, hogy miként kezdjük a meccset, milyen hadrenddel állunk fel, mert meccs közben sok változtatásra nem lesz lehetőség, viszont ha a kezdőnk jól működik, akkor nem lesz gond!

Ennek oka az, hogy az ellenfél egy határozott stílust követve, azt alkalmazva lép pályára minden alkalommal (amit Vig nyilván alaposan kitanulmányozott!), de ha ezt nem sikerül maradéktalanul végrehajtaniuk, akkor kártyavárként omlik össze az egyébként masszívnak tűnő csapat. Ez okozza a hektikus meccs-eredményeket, ezért lehet az, hogy mintha hétről hétre másik csapat játszana Bódog keze alatt.

Ezzel szemben viszont nálunk a stratégia működik az alapfelállás, az alaposan kidolgozott játékrendszer rendben van, nincs szükség különösebben az ellenfélhez igazodnunk! Ugyanakkor ott van az a bizonyos végjáték… Erről is írtunk már, kisebb cikk-sorozatot szentelve a kérdésnek, de azt gondolom, hogy az irány megvan, némi fejlődés is látszik. A kérdés csak az, hogy egy hét alatt mennyit érett, mennyit csiszolódott játékunk. Kérdéses továbbá az új szerzemények szerepeltetése is, akik reményeim szerint erősítést jelentenek majd.

Most inkább csereként számítanék rájuk, ezért a következő kezdőt várom:

Pajovic, Pauljevic, Litauszki, Bojovic, Mohl – Windecker, Sankovic – Obinna, Nagy D., Zsótér – Tischler

Csereként a végjátékra behoznám friss igazolásainkat, mert reményeim szerint akkor már nem kell félni az eredmény változásától (azaz magabiztos vezetésre számítok!), de kellenek a friss erők, mert meg kell mutatnunk végre, hogy nagyon is bírjuk végig a 90 percet!

Az eredmény tekintetében 3:0 a várakozásom.

HAJRÁ LILÁK!
NEM KELL ÚJ CÍMER!!!

Van szombatra két jegyem, azonos időpontra…

Az egyik egy opera-előadás, ahol a hőstenor széles taglejtésekkel pózolva, minden ripacsságot bevetve énekli el a nagyáriát. A végén fülrepesztő kétvonalas „C”-vel sokkolja közönségét, majd önnön nagyságától meghatódva törli le elmaradhatatlan damaszt zsebkendőjével a vastag vakolatrétegen is átizzadó homlokát.

A másik egy őszinte, kőkemény rock koncert. Itt nem sokat lacafacáznak, a zenekar kirongyol a színpadra, csutkára tekerik az erősítőket, az elejétől a végéig belezúznak a betonba. Semmi felesleges sallang, allűröktől mentes az „előadás”. Igen, idézőjel, mert mintha nem is nekem játszanának, hanem azért, mert ezt szeretik, azért/ebben élnek! Ja, rá se pottyantanak a műmájer opera-énekesek nyavalygásaira, mikor messze révedő tekintettel emelkedett művészetükről hadoválnak…

Nincs itt dilemma! Lehet, hogy néha megkínzom magam egy kis „szépzene” hallgatással, de ha a két esemény azonos időben kerül megrendezésre, akkor nem hezitálok! Szóljon a Rock and Roll!!! És ha mégis finomságokra, zenei csemegére vágyódnék, akkor is megtalálom a nekem való zenét! Az igazi R&R a Motörhead-től egészen a DreamTheatre-ig tart, ez utóbbi csapat pedig komolyzenei szerzőket alázó kompozícióiról híres!

Nasszóval! Szombaton egyáltalán nem vagyok kíváncsi a digó díva nagyelőadására, és azt gondolom, hogy nem is kell végigszenvednem operett-estjét! Mert azért itt még csak nem is operáról, hanem annak „kiskegyed” verziójáról van szó; ami majdnem komolyzenei műfaj, csak éppen a ripacsizmus túlburjánzott benne…

Arról van szó ugyanis, hogy a Kispesten a zongoracipelők nem képesek komoly eredményekre, kell nekik egy művészlélek, aki majd alkot elől. És – meg kell, hogy mondjam – nem is csinálják ezt olyan rosszul! Bajnokságot nyerni csak úgy nem lehet, ahhoz azért kell valami, de ha jobban belegondolunk, akkor ez a csapat egyemberes! Ezt az egyet kell kiszedni a képletből, és meg is oldottuk a feladatot!

Biztos vagyok benne, hogy a Lita-Bojo páros megfelelően kemény a harcra, védekező középpályásaink pedig foxiként tapadnak majd rá, így a Lanza-tól megszokott gólok ezúttal elmaradnak. De miért hegyezem ki egyedül rá a dolgot? Mert ő a kulcs, ugyanis a csapatok többi részét tekintve előnyben vagyunk! Igen ám, de mint tudjuk, nem kizárólag az egyén számít, az is fontos, hogy vannak összerakva a csapatok!

Ebben korábban Vignjevic mester Rossit felülmúlta, ugyanis a 2014 és 2017 között 7 találkozóból 3-at nyertünk, és 3 döntetlen mellett csak 1 vereségünk volt! Bár éppen most volt edzőváltás, de nem nagyon látok mélyreható változásokat az ellenfélnél, így csapatszinten most sem leszünk hátrányban, az biztos!

A gólok száma a fenti időszakban meccsenként kereken 1… Ez bizony elég karcsú, de most sem számítok sokkal többre! Kicsit jobban visszatekintve is azt látom, hogy a 2010 óta tartó időszakban is mindössze 1,2-es gólátlag jön ki… Mit is raktam össze ezekből? Szerintem 1-2, 1-1, és 0-0 a legvalószínűbb eredmények.

A döntetlenek mellett szól, hogy mi ebben a műfajban különösen erősek vagyunk. A 0-0 valószínűsége kisebb, mivel soha nem lehet kizárni, hogy az operett-fazon szabadrúgásból beakaszt egyet. Annak ellenére, hogy felépített támadásból nem számítok kapott gólra, ezt reális veszélynek érzem, mivel védekező középpályásainkban benne van a kapunkhoz közel elkövetett szabálytalanság.

Marad tehát az 1-1 és az 1-2. Véleményem szerint csakis akkor győzhetünk, ha a végjátékunk tovább javul, és nem hibázunk a 75.-80. perc után sem! Bizakodó vagyok, mert határozott előrelépést láttam a múlt héten (de már előtte is!), és azt várom, hogy a fejlődés nem torpan meg. Az ellenfél 2017 őszi produkciója elég vegyes, nem látok irány benne, ugyanis:

  • a harmatos B.újváros és a meglepően masszív diók ellen döntetlen,
  • a másik feljutó Felcsút, és az éppen fordítottan liftező, egyenesen az nb2-t célzó Hali ellen sikerült győzelmet aratniuk.

 

Adott tehát egy erősödő, fejlődő Újpest, és egy hektikus, kissé gyengülő Kispest. A fentiek után, mi is lehetne más az eredmény, mint 1:2? Igen, tippem 1:2, gólszerzőként pedig Obit, és Donit látnám szívesen. Utóbbit már csak azért is, mert a Szuszában ez ellen színeiben eleresztett bődületes gólját minimum kompenzálnia kell!

HAJRÁ LILÁK

NEM KELL ÚJ CÍMER!

Definíció:

„Általában a 40-45 éves kor közötti időszakban üti fel a fejét, és az életük delén lévő férfiembereket különös dolgokra ragadtatja el.”

Hogy ismerhető fel?

„Túl sokat iszik, vagy más szenvedélyek rabjává válik. Tipikus megoldása a kapuzárási pániknak, így nagyobb figyelmet igényel!”

Kezelés:

„Támogassuk abban, hogy megfelelő segítséget kaphasson önsegítő csoportokban, illetve a megfelelő szakembertől.”

A fentieket a párkapcsolati tanácsadó aggódó negyvenes nők megkeresései kapcsán mondja el/tanácsolja. Itt persze teljesen másról van szó, de ha jobban belegondolok, akkor… Nézzük csak:

Roderick Duchâtelet:

„Belga üzletember, az Újpest FC elnöke. 1972-ben született, 45 éve”

No comment… Ja, bocs, ez is idézet volt, pont fentebb említett követte el, amikor a szurkolók még kérdeztek. Ma már nem kérdeznek, hanem kijelentenek, sőt, felszólítanak! Igen, szerencsétlen ürge összekeveri a gombokat; nem a pánik-gombot kell nyomogatni, hanem ezt;

 

Na, ezzel meg is vagyunk, ha végre rátenyerel erre a gombra, kezdhetjük is a focit! Na de addig azért van még idő, így most már tényleg ideje lesz elővenni a holnapi meccset! Újpest-Vasas. Ennek a párharcnak azért van némi történelme, emlékeim szerint 101 éve rendezték az első találkozót a két csapat között. A mérkőzésszám két 1-ese pedig azt juttatja eszembe, hogy éppen 11 éve búcsúztunk el Szusza Ferenctől, aki a mai napig behozhatatlan előnnyel vezeti a legtöbb gólt szerző játékosok rangsorát! Pályafutása 21 éve alatt (kizárólag az Újpest színeiben!) 393 gólt szerzett, megelőzve ezzel a 387 gólos Zsengellér Gyulát.

Ábel az 1938-as – méltatlanul kevés figyelmet kapott! – Világbajnokságon a második legtöbb gólt szerezve csapatát az ezüstéremig vezényelte! Szóval –az ezúttal üres… - Stadionunk névadója a mai napig a legnagyobb a legnagyobbak között! Személyes vonatkozás, hogy világbajnoki góljaink termelését első világbajnokságunkon, 1934-ben, Teleki Pál, szeretve tisztelt dédapám szerezte:

 

A történelmi és személyes kitérő után (és bocs a tüdőnaciért…) most már tényleg az előttünk álló meccsre térek! Mit várok? Győzelmet, mert:

  • a tavalyi mérlegünk rendben van, két győzelem mellett egy döntetlen,
  • mert végre össze KELL állnia a csapatnak, mert eddig azt láttuk, hogy tényleg kezd kialakulni az egymásért küzdő alakulat,
  • Zsótértól minden eddiginél többet várok,
  • eddig mutatott erényeink végre eredményben is megmutatkoznak.

 

Senkit nem akarok idegesíteni, de a Vasas legutóbbi vendégszereplése alkalmával 2:2-es végeredmény született! Nekem ez pontosan azt jelenti – az eddigi három fordulót is fegyelembe véve! -, hogy ilyen még egyszer nem fordulhat elő, ezúttal győzelmet aratunk! Érik a csapat, Oenning ellen Vignjevic kifejezetten jól meccsel, és ha van mit tanulni az eddigiekből, akkor éppen az, hogy az előnyt meg kell tudni tartani.

Ja, nem mondtam? Az első gólt mi szerezzük, az ellenfélnek kell kapaszkodnia, ebből a szempontból nem lesz nagy különbség. A kérdés az, hogy a védelem hogy áll fel, illetve az, hogy a végjátékban mennyire tudunk koncentrálni, mit kezdünk majd a végsőkig harcoló ellenféllel. Ha játékosaink képesek tanulni, akkor most örökre bevésték, hogy a 90. perc, meg utána éppen olyan fontos, mint az előtte lejátszott percek. Ha ez így lesz, semmi gond nem lesz, ezúttal még izgulnunk sem kell majd!

Tippem 3:1, de a kapott gól már csak a mi három gólunk után következik, ami felébreszti a játékosokat, és minden eddiginél jobban figyelnek a végjátékra!

Tudom, hogy most ezt kicsit elsztoriztam, de a lényeg a győzelem – mellette pedig legalább olyan fontos, hogy a belga végre kapjon segítséget komoly szakemberektől problémáira! De most csak egy a fontos; nyerjünk, nemes versenyben kerekedjünk felül, szurkolásunk pedig – a zárt kapuk ellenére! – söpörjön el mindent, ami útjában áll!

 

HAJRÁ LILÁK!!!

 

NEM KELL ÚJ CÍMER!