Beharangozók

Emlékezzünk meg mindenekelőtt a szerencsétlenül járt brazil labdarúgócsapatról és utastársaikról valamint a személyzetről is. Szörnyű tragédia. A föld legyen könnyű nekik! Nyugodjanak békében!

Ez az igazi tragédia, egy ilyen szörnyű esemény kapcsán jut eszembe, hogy néhányan tragédiaként élik meg csapatunk helyzetét, játékát, szereplését.

Pedig nem ez a tragédia. Ez csupán egy múló állapot egy több mint 130 éves klub életében, történelmében, és biztos vagyok abban, hogy hamarosan újabb örömben lesz részünk és közösen élhetünk át boldog perceket órákat csapatunkkal. Hogy miért? Mert optimista vagyok? Hogy mikor? Nem tudom. Lehet, hogy már szombaton, de lehet, hogy csak a jövő héten. Vagy lehet, hogy csak 2018-ban. A mi sorsunk a reménykedés és a szurkolás.

Mint most szombaton az MTK ellen idegenben. Továbbjutottunk a kupában, veretlenek vagyunk hónapok óta. Ráadásul a mai nap egy NBII-es csapatot a Zetét sorsoltak nekünk. Újabb esély a legjobb 8 közé kerülni.

Diarra újra játszhat, és az MTK új stadionja, valamint a vélhetően szuper gyep, és ráadásul a hangos nagyszámú újpesti szurkolótábor mind-mind  olyan tényező, ami a mi győzelmünket vetíti elő. Csapatunk játéka stabil, ha elől végre nagyobb szerencsénk lesz, két rúgott gólunkra nem fog tudni válaszolni az ellenfél. Ráadásul kicsit reménykedem abban, hogy nem csak sportélményben lesz részünk. Biztos mindenki emlékszik még arra, hogy a stadion műszaki átadásakor milyen képekkel tesztelték a két eredményjelzőt. Abban bízom, hogy "Vad" kisasszony szerepét a hazaiak fogják eljátszani...

Banai – Nagy, Heris, Kecskés, Mohl – Windecker, Cseke – Diarra, Balogh, Bardhi – Perovics.

Ez a kezdő megfelelően kreatív és harcos, és végre győzelemmel örvendezteti meg szurkolóseregét.

Akik között én is ott leszek…

A tekintélyesnek mondható múlt újpesti fölényt mutat, igaz mindössze 4x győztünk többször, mint az MTK, viszont az összesített gólokat tekintve az MTK jobb.

A döntetlen egyik csapat számára sem lenne igazán kedvező, vendéglátóink még nálunk is nagyobb slamasztikában vannak, s bár még nagyon sok van hátra a bajnokságból, azért az a gárda, amelyik meg tudja szerezni a 3 pontot, sokkal nyugodtabb Karácsonyra számíthat.

A tabellára pillantva jól látható, hogy győzelmünk esetén eltávolodhatunk tisztes távolságra a kieső helyektől és talán lőtávolra kerülhet az élboly is. Most rövidebb voltam a szokásosnál. Babonából, hátha ez hozza meg a győzelmet?

Hajrá Lilák és Csak az Újpest!

Van még pár jegy a vendégbe, vegyük meg, töltsük meg a vendégszektort.

Avassuk fel a pályájukat!

fotó: WallsDesk.com

Elutasították a fellebbezésünket. Pedig álmodozhattunk volna, ugyanúgy mint tavaly télen…Hiszen nagyon kiegyenlített a bajnokság, ha a hátralévő őszi meccseinket példának okáért mindet megnyernénk, egészen biztosan a dobogón végeznénk most ősszel, és az első hely is lőtávolon belülre kerülne.

És ha télen igazolni tudtunk volna, akkor...

Na de, vissza a jelenbe, Újpest  - Mezőkövesd hazai meccs a semleges kecskeméti pályán.

Nem lesz könnyű, sőt ez most elég nehéznek ígérkezik, mert ez a Kövesd már nem az a Kövesd. Ez egy jelentősen megerősített - alapvetően éppen az NB1-ben bizonyított idegenlégiósokkal teletűzdelt, egyáltalán nem olcsó – csapat. Mert ugye Mezőkövesden minden követ (állami lóvét) meg kell mozdítani, hogy a 15.000-es mezővárosnak okvetlenül Nb1-es csapata legyen. Az senkit nem érdekel, hogy ekkora városnál erre semmi szükség és teljességgel értelmetlen. De ez Magyarország…sőt maga Abszurdisztán.

Na de hol is tartottam?  Grgic, Kink, Diallo az ellenfél meghatározó játékosai. Talán mindhárman erősítést jelentenének a mi csapatunknak is. És akkor még a többiekről nem is beszéltünk.

Szóval egyéni képességekben jól állnak, de csapatként nem gondolom, hogy olyan jól muzsikálnának mint mi.

Most, hogy már hét zsinórban megvívott meccsünk van veretlenül, de ebből csupán egy a megnyert, azt kell mondanom, hogy talán túlzottan is biztonságra törekszünk, ami ebben a 3 pontos rendszerben nem túl kifizetődő. 3 győzelemmel és hat vereséggel éppen annyi pontot lehet szerezni, mint 9 döntetlennel. Szóval azt gondolom, hogy kissé változtatni kell a taktikán és némileg nagyobb kockázatot érdemes vállalni a győzelemért. 

A múlt heti Gyirmót elleni játékunk meglehetősen felejthetőnek bizonyult, de a győzelem mindennél fontosabb volt, és most is az eredmény a legfontosabb a mi helyzetünkben. A hátralévő meccseken még mindenhol a meglévő keretek ellen játszunk, de a téli átigazolási szezonban a tabellán mögöttünk lévő csapatokat is megerősíthetik, ami mindenképpen veszélyt jelenthet ránk.

Sajnos Diarra eltiltása miatt nem játszhat, így a legkreatívabb támadó játékosunkat vesztettük el, kíváncsi vagyok, hogy a mester Andricsot vagy Lázokot fogja-e a helyén nevezni.

De van más variáció is, mert be lehetne a csapatba emelni Perovicsot is, és akár Angelovot lehetne a szélre vezényelni, és akkor egy ilyen kezdővel kezdhetnénk:

Banai – Balázs, Heris, Kecskés, Mohl – Cseke, Windecker – Angelov, Balogh, Bardhi – Perovics.

Kispad: Kovács, Pávkovics, Sankovics, Lázok, Andrics, Tóth P, Nagy Gábor, Nagy T.

Egyébként ez 18 mezőnyjátékos, ha ehhez hozzávesszük még a sérült Hazardot és Kálnoki-Kisst, és az eltiltott Diarrát, akkor már egészen megnyugtató keretünk lesz, nem gondolom, hogy kiesési gondjaink lehetnének a tavasszal, sőt még kicsit rotálni is lehetne a játékosokat. A Kövesd ellen háromszor találkoztunk eddig, mindannyiszor győztünk. Ellenük arattuk a közelmúlt legnagyobb gólarányú bajnoki  mérkőzését is 6-1 ide - ne szakítsuk meg most sem ezt a szép sorozatot. Szerencsés esetben győzelmünkkel a negyedik helyre is feljöhetünk. Kívánom ezt a csapatnak és a szurkolóinak!!

Egy nehezen elképzelhető párosítás és helyszín!

Ezt sem gondoltam volna úgy jó húsz, tíz, de talán még 5 évvel ezelőtt sem, hogy egyszer Gyirmóton fog az Újpest Nb1-es bajnoki mérkőzést játszani, mint Győr városának első osztályú reprezentánsa ellen. Valójában nem is igen hallottam Gyirmótról korábban… de ez betudható a túlzottan egyirányú földrajzi érdeklődésemnek is (Csak az Újpest…).

Mindez persze nem jöhetett volna össze Horváth úr és Alcufer csoport nélkül, akik valóban elkötelezett támogatói a gyirmóti labdarúgásnak. Hogy ezt miért nem inkább Győr városának ETO nevű csapatának kiemelt támogatójaként teszik, az már egy más tészta. Pedig ott lenne néző, van modern stadion, van múlt, hagyomány…

Ez is a mai, modern, irracionális, magyar labdarúgás… ne is akarjuk megérteni! Ez olyan mint a NŐ! Kísérletet tehetünk rá, de úgy sem fog menni…

Kezdjük rögtön a statisztikával.

Amit általában hanyagolni szoktam, de most ez itt tényleg egyszerű. Maga a számmisztika… Száz százalékos a mutatónk a kiscsapat ellen, egyből-egy. Ezt sem sok NB1-es csapat ellen mondhatjuk el (a Mezőkövesd ellen elmondható, hisz 3/3), ezt a 100 %-os mutatót kellene most megtartani.

Egyszerű a feladat: győzni kell csupán. Egyszerű? Egy Újpestnek? 2016-ban?

 A legnagyobb esélye egy döntetlennek van. Mert mi fog történni nagy valószínűséggel? Nyomasztó újpesti labdatartási fölény, számos ziccer, megszerezzük a vezetést az első félidőben, majd egy könnyelműen kapott gól és máris egyenlít az ellen. Mert mit nem csinálunk? Amit a bokszolóknak tanítanak.  Ha már megroggyant, üsd ki. Sorozd meg, ne hagyd élni, üsd ki. Na, azt nem tesszük mi meg a padlón lévő ellenfeleinkkel. Padlóra visszük őket, rájuk számoltatunk, majd segítünk nekik felállni, még jól orrba is ütjük magunkat, majd a végén döntetlen. Pedig ha már a bokszhasonlatnál maradnánk, néhány esetben már bedobta volna az ellenfelünk edzője a törülközőt….

Pszichológusunk, erőnléti edzőnk, a vezető edző, a szertáros, a buszvezetőnk, de még talán a terapeutánk is tudja, mit kell tennünk szombaton. Gólra gólt rúgni, és a rúgottnál kevesebbet kapni. A kapusedzőnk pedig elkezdhetne végre foglalkozni kapusaink kifutásainak, kijöveteleinek a gyakorlásával, mert azért az elég szomorú látvány, amikor a kapusunk csupán annyit tesz a beíveléseknél, hogy a gólvonalon imádkozik, hátha nem talál kaput az ellenfél.

Az, hogy idegenben játszunk, biztos nem jelent hátrányt, lévén, hogy idén még a hazai pályánk is Angyalföldön, majd később Kecskemétre költözött. Ebből a szempontból nekünk aztán tök mindegy, hogy hol rendezik a meccset, ha már egyszer nem a jó öreg „Szuszában”.

A játékosaink teljesítményére kitérve, mindenféleképpen említést érdemel Cseke Benjámin, aki lassan válogatott formában robotol, szerel, szerzi a számtalan labdát a középpályán, amiket egyre jobban játszik meg, én biztos, hogy legalább annyi esélyt adnék neki Storck helyében, mint a Vasas néhány fiataljának. Múltkor sajnos sérülés miatt cserélni kellett őt, talán a kéthetes szünet alatt felépülhetett, mert nélküle nem ugyanaz a középpályánk. Én megpróbálnám Perovicsot elől.

Végül: Győzelmet várok mindezek ellenére, mert nem lehet, hogy a jó játék nem párosul végre győzelemmel. Hiába vannak az ellenfélnél tehetséges játékosok, hiába játszanak otthon,  a mi játékunk érettebb, gólra törőbb, egyszerűen jobb. És egy győzelem jót tenne végre a lelkeknek, a lábaknak, a szíveknek, és nem utolsó sorban a tabellán lévő helyezésünknek is.  

Nem nagyon van olyan szempont, amely szerint ne az Újpest lenne az esélyesebb. A két csapat "történelme" ugye már meg lett említve, de a csapatok értéke is és a tabella is mellettünk szól.

Hajrá Lilák és Csak az Újpest! Koccintsunk a végén egy jófajta 8-3-as fehér borral a győzelemre! Mert megérdemeljük. Pláne akik le is utaznak a meccsre.

Ha belegondolok, hogy soros ellenfelünk a bajnoki listavezető Vasas, a Kecskemét Nb1-es indulási jogát megvásárolva maradhatott benn az NB1-ben jó pár évvel ezelőtt, akkor akár azt is mondhatnánk, hogy idegenben játszunk, hiszen a Vasas valójában Kecskeméti Vasas.

Ha azt veszem, hogy mi vagyunk a pályaválasztók és minket a három őszi hazai mérkőzésünkre a Hírös város amúgy lila-fehér csapata fogadott be, akkor mégis otthon játszunk.

De ha azt veszem, hogy mindez közel 100 km-re Újpesttől fog megvalósulni néhány száz újpesti drukker előtt akkor azt kell mondanom, hogy ez minden csak nem hazai pálya. De ha továbbra is a Fáy utcában maradtunk volna, az meg inkább a Vasasnak hazai pálya, akkor mégis inkább ez a Kecskemét a hazai pálya...tovább is van, mondjam még??? Nagy-Bandó után szabadon...:)

Ez a szituáció önmagában megérne egy hosszabb gondolatsort, nem is beszélve az UTE kontra Újpest FC országos méretűre dagadt botrányos vita miatt, de most maradjunk a meccsnél. Ott is lehet problémánk bőven.

Szóval maradjunk abban, hogy történelmi meccsre kerül sor Kecskeméten a Vasas ellen. Nem csak a helyszín miatt, hanem az is régen fordult elő korábbi bajnokságokban, hogy a Vasas ellen, mint listavezető ellen kell megküzdenünk. Itt az idő, hogy bebizonyítsuk, hogy cseppet sem vagyunk gyengébb csapat mint a Vasas, legfeljebb pechesebb. Egyrészt csupán négy csapat tudott minket legyőzni idáig, mig Vasast három, köztük azonban éppen mi.

Éppen itt az ideje, hogy megszakítsuk nyeretlenségi sorozatunkat, mikor ha nem Kecskeméten és éppen a Vasas ellen.

Idáig még senki nem tudott játékban felülkerekedni rajtunk, általában nyert meccseket adunk döntetlenre, vagy éppen vereségre. Most jó lenne, ha akár célratörőbb, kevésbé látványos játékkal, de végre behúzzuk a 3 pontot és akkor felzárkóztunk valamelyest az élmezőnyre, és megnyugtató távolságra tudhatjuk magunk mögött a kiseső zónát is.

Ehhez mind elől mind hátul nagyobb koncentrációra lesz szükség. Kecskés sajnos eltiltásra került a Paks ellen történő kiállítása miatt, kiváncsi vagyok, hogy Balogh Bubu lesz-e visszavezényelve bal bekknek és Mohl középhátvédnek, vagy Pávkovicsot teszi be Vig. mester középső védőnek Herris mellé. Kérdés még, hogy Perovics megkapja e az esélyt középcsatárként? Egyéb nagy kérdés nincs, ha csak az nem, hogy „hová tűnt Daemon Hill”, akarom mondani Sankovics.

Banai  a kapuban ez most nem kérdés. A kezdőnk:

Banai –Balázs, Heris, Mohl, Balogh – Cseke, Windecker – Diarra, Bardhi, Andrics – Perovics.

Győzünk és kész. 1-0-ra. De nem tudom ki fogja lőni a gólt és azt sem tudom, hogy hányadik percben. Hiába kérdezitek...

A múlt a Vasas ellen is a miénk. Majdnem kétszer annyi győzelmet arattunk, mint ellenfelünk az egymás elleni bajnoki meccseken, pedig már 172 meccsnél tart a párharc.

Legutóbb is mi nyertünk, pedig akkor is érdekes helyszinen játszottunk idegenben, hiszen a Fay utca volt a mi otthonunk is.

Remélhetőleg azok az Újpest szurkolók, akik a környéken laknak, vagy akik az ország dél-keleti részén élnek, kihasználják a számukra közeli mérkőzés adta lehetőséget, és sokan jönnek el a meccsre, szükség is lesz a támogatásukra, szurkolásukra.

Hajrá Lilák!!

Beharangozó Pakst – Újpest. „Most vagy soha!!”

 

A Diósgyőr elleni döntetlenünk után valamelyik haverom panaszkodott, hogy nem lehet igaz, hogy mindig akkor találkozunk aktuális ellenfelünkkel amikor az éppen feljövőben van...

„Lásd Diósgyőr, éppen a mi meccsünk előtti fordulóban veri meg a Fehérvárt és tessék, ellenünk is az utolsó vérükig küzdöttek, el is vittek egy pontot...”

Na most kérem szépen ha valaki a magyar első osztályú bajnoksában nincs felszálló ágban az a Paks, sőt úgyis lehetne fogalmazni, hogy mélyrepülésben zuhan a föld irányába...

Utoljára még a Diallo nélküli Mezőkövesdet verték meg, az elmúlt fordulóban a Videotontól szenvedtek 5-1-es vereséget, úgy, hogy 2 játékosukat, -Szabót és Kecskést is kiállították, egyikük sem játszhat ellenünk, ráadásul Haraszti is sérült. Vernes, Szakály D, és Bartha képviselik a minőséget, játékosállományban és játékban sem azzal az erősségü Pakssal találkozunk amely oly sok borsot tört az orrunk alá az elmúlt években. Ráadásul a héten kiestek a Magyar Kupából is, és a bajnokságban is sereghajtók. Azért az hozzá tartozik az igazsághoz, hogy 2 legutóbbi hazai meccsükön egyaránt döntetlent játszottak. Ha ez a sorozat folytatódna, azzal a miénk is tovább nyúlna, s ennek ugye nem tudnánk teljes szívvel örülni.

Persze mostantól minden meccs élet-halál harc nekik, ezért nekünk is úgy kell kimennünk a pályára, hogy 100%-ot ad mindenki és szokásunknak megfelelően uraljuk majd a meccset. Vészes gólszegénységünk már a múlté, az elmúlt fodulókban annyi gólt lőttünk, mint máskor egy fél szezonban összesen. Csak éppen a probléma az, hogy a védelem is szedi be a gólokat aktívan. Nyilván nem lehet mindent a hátsó alakzatra fogni, a sok bekapott gól azt is jelentheti, hogy a középpályásainknak kevesebb energiája marad a védekezésre, mert talán túlságosan is a támadásokat segítik, és nem tudnak olyan létszámban és hatékonysággal tevékenykedni a kapunk előtt, ahogy ezt megszoktuk tőlük. De ez csak okoskodás, közel sem biztos, hogy ez a valódi ok. Az biztos, hogy a Diósgyőrt is bőven felülmúltuk játékban, de az nem lehet, hogy 4 kapuralövésből négy gólt kapunk.

A kapunkban gondolom Banai kap szerepet, előtte szerintem a Balázs B, Heris, Kecskés, Mohl négyes fog védekezni. Sankovics sérült és Csekéről is hasonlókat hallottam, így az alábbi középpályára tippelek: Windecker, Balogh a támadó középpálya pedig Diarra, Bardhi, Angelov. Elől bizalmat szavaznék Perovicsnak a hétközi kupameccsen nyújtott teljesítménye alapján. A padon pedig: Balajcza, Pávkovics, Nagy T, Andrics, Lázok várnának bevetésre.

Szóval, mikor ha nem most tudnánk megverni mumusunkat, közelebb lökve őket a jövő évi NB2-es tagsághoz.

Ráadásul a sok döntetlennel nem fogunk tudni felzárkózni az élmezőnyhöz. Amelyik csapat ebben a bajnokságban háromszor egymás után nyerni tud, az már szinte garantáltan a dobogón találja magát.

Legyünk mi azok!

A múlt egyébként meglepő módon nem a miénk. A Paks igen gyakran tréfált meg minket, ráadásul újkori legbántóbb vereségünket is nekik „köszönhetjük”. Van miért revánsot venni.

Hajrá Lilák!!