Beharangozók

„Bíborbanszületett Kónsztantinosz a magyar fejedelmekkel kapcsolatban feljegyezte a megasz arkhón, Querfurti Brúnó a magnus senior címet. Magyarul ez valószínűleg nagyúr lehetett, ami a törzsek élén álló – törzsfő – urak közül az elsőt, a mindenki felett állót jelentette. Ma ezt sokan nagyfejedelemnek mondják… Géza megtiltotta a külföldi kalandozásokat. A nagyfejedelmi hatalomtól függetlenségüket megőrizni vágyó törzsi vezetők ellen kíméletlenül lépett fel, ezért az egykorú feljegyzések „véres kezű”-nek nevezik. De ezen belső harcok részleteiről semmit sem tudunk.”
forrás: wikipédia
A történelem ismétli önmagát?  Azt tudjuk, hogy mire Géze megjelölte utódjául Vajkot, már csak három törzsfő (Koppány, Prokuj gyula, Ajtony) nem hajlott meg a fejedelmi akarat előtt. És mit hoz a XXI. század? Nem hiszem, hogy a kalandozások tiltás alá estek volna, de a törzsi vezetők ezúttal bizony véget vetettek Géza uralkodásának. Azt nem tudhatjuk, hogy a történelem e modern-kori újrajátszásában Vajk máris színre lépett, vagy éppenséggel most játszották el az utolsó lehetőségét is a törzsek vezetői annak, hogy valaha is nagy Királyuk legyen, nem tudom…
Lehet, hogy nekik nem kell István, inkább azonnal Béla királysága következik. Nem lehetetlen, hiszen már régóta szervezkedik a háttérben! Lehet, hogy sokan nem tudják, de Béla mindenütt ott van, minden történés mozgatórugója, de eddig még nem lépett színre. Lehet, hogy most látta idejét a trón elfoglalásának? Kíváncsi lennék, hogy mit gondol erről a „nép, az Istenadta nép”…
A kis történelmi felvezetés után – megérkezve a jelenbe – be kell vallanom, hogy nehéz helyzetben vagyok. Ennek oka az, hogy tényleg nem lehet tudni; Pacsi Bálint személyében megérkezett a következő nagy uralkodó Szombathelyre, vagy csak most kezdődnek igazán a komolyabb trónviszályok. Király Gábor a 2017-18-as szezon első fordulója után nem véletlenül jelezte kétségeit klubja jövőbeni nb1-es tagságával kapcsolatban; amit az ősszel eddig mutat a gárda, az még itthon is nagyon kevés az élvonalhoz…
Mi van, ha most az új edző személyében megtalálták azt a hiányzó láncszemet, ami eddig akadályozta a szombathelyi gárdát abban, hogy a korábbi évek erőn felüli teljesítményét hozzák? És mi van akkor, ha nem megfelelő kezekbe került az irányítás? Bizony a dilemma pontosan ugyanaz, mint annak idején; a megmaradás, fényes jövő következik, vagy marad az örökkévalóságnak tűnő bolyongás a semmi szélén, amibe végül beletántorodik a soha el nem jövő jövő…
Vegyük észre tehát, hogy ellenfelünk – aki rendes körülmények között otthon erős (hiszen a kalandozásokhoz már rég nem elég erős…) – most élet és halál kérdéseként foghatja fel szombati meccsét! Ehhez akár kaphattak is megfelelő impulzusokat, krónikus problémáikat pedig maguk mögött is tudhatják akár. Mindig veszélyes ellenfél az, aki nem ismerünk, és most egy ilyennel állunk szemben. Nem tudjuk, hogy mikor és hol támad, mikor, és mit lép, milyen harcmodorban lép fel. De azt tudjuk, hogy mi – sanyarú helyzetünk ellenére is! – jobb helyzetből vágunk neki a mérkőzésnek!
Mire gondolok? Nos, az van, hogy a „történelmi” előzmények mellettünk állnak, ahogy a keretek képességi is a mi javunkra billenti a mérleg nyelvét, de a közelmúlt eredményei is mi győzelmünket vetítik előre. De éppen ebbe a csapdába nem szabad beleszaladni! Miért? Mert most túl könnyűnek ígérkezik a préda, most túlságosan is magabiztosak lehetünk… De ahhoz, hogy ne koppanjunk a végén, tudni kell azt, amit fentebb már pedzegettem; ellenfelünket – ellentétben a korábbiakkal – nem ismerjük eléggé, nem tudjuk minden ízében játékukat, mert ott van egy személy, egy edző, aki ebben az idényben a mennyekbe egy, vagy a pokolra jut majd a végelszámolásánál!
Szóval; figyelem, összpontosítás kell, nem szabad egy pillanatig sem elhinnünk, hogy jobbak vagyunk, viszont minden pillanatban bizonyítanunk kell azt! A legfontosabb máris itt van; az ellenfél a mostani friss impulzusok okán erős motivációval léphet pályára, míg mi – elbizakodottságunkban, és a klub körüli problémák okozta elkeseredésünkben – bizony nem biztos, hogy tudunk olyan tűzzel a lelkünkben játszani, ami szükséges a magabiztos győzelemhez.
Sajnos ezek lelki tényezők, amiket nem nagyon lehet megfogni számokkal, egzakt mérésekkel, de hiszek benne, hogy az előző két meccsünk kisiklás volt, az ott látott nihil gödréből végre kimászik csapatunk. Legyen tehát önbizalmunk, de nem bízzuk el magunkat, véssük be, hogy szinte minden mellettünk szól, ami meg mégsem, azon mi magunk tudunk változtatni! Sorsunk most is a kezünkben van tehát!
Az utóbbi 10 év 31 meccséből 16-ot nyertünk, 9 alkalommal döntetlenre adtuk a meccset, és csak 6 alkalommal hagytuk el vesztesen a pályát. Idegenben azért kicsit rosszabb a helyzet, de így is fölényben vagyunk; a 15 meccsből 7 győzelem, 3 döntetlen, és 5 vereség volt a jussunk. Ez nem mutat túl nagy fölényt, és hiszem, hogy tudni kell ezt játékosainknak is; az ellenfél nem túl acélos összteljesítménye ellenére otthon azért még mindig képes meglepetésekre! 
Az összeállításra már nem is nagyon merek tippelni, de szerintem nem fogunk nagy változásokat látni; Pajo kapus előtt a négy védő ismét a Puljevic-Bojovic-Lita-Mohl lehet, előttük szűrőként Windecker és Salétros fog kezdeni, támadó középpályásként pedig a Simon-Nagy D.-Zsótér hármast nevezi Vignejevic mester, az egy szem támadó pedig Novothny lehet. Ez talán csak abban különbözik az előző meccsen látottaktól, hogy Obinna helyére érkezik Simon Krisztián, de szerintem felfogásában is egy más csapatra van szükség! 
Azért gondolom ezt, mert most pontosan ugyanazt az antifocit várom, mint amit a magyar nyelvművelők réme hintett tankcsapdaként a pályára egy héttel ezelőtt. A betömörülő, semmit nem akaró csapatokkal szemben bizony nem elég a taktikai fegyelem, a pontosan begyakorolt elemek ismételgetése, kell még hozzá jó nagy szív is, és jó adag kreativitás is! Mivel mindkettő ott van csapatunkban, nem lesz gond, de ne gondoljuk, hogy egyszerű menet lesz ez! Bizony meg kell majd szakadni a pályán, de ha így lesz kijönnek a képességbeli különbségek!
Tippem az eredményre 0:3, mivel szerintem az a csapat, aki ebben az idényben eddig egy kezemen megszámolható lövést eresztett el az ellenfél kapujára, ellenünk nem lehet gólszerző! Hiszek a győzelemben, de most komolyan félek is, mert aggódom az ellenfél eddig esetlegesen nem ismert arcától!


HAJRÁ LILÁK!!!
NEM KELL ÚJ CÍMER!!!

Akadémia:

  1. „A XVIII. század előtt egyetem, később művészeti főiskola. Ma főleg: az ország legrangosabb tudósainak testülete”
  2. „Magas rangú irányító intézmény. Főként művészeti, katonai főiskolák elnevezése.”

forrás: Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Kéziszótára

 

Puskás Ferenc:

 

1927. április 1-jén született Budapesten, Purczeld Ferenc néven. Apja 1927-ben Kispestre igazolt, ahol aktív pályafutása után edzőként tevékenykedett. 1952-ben 2:0-s győzelemmel az Aranycsapat tagjaként megszerezte a magyar labdarúgás első olimpiai aranyérmét.

A következő évben az olaszok legyőzéséve Magyarország megnyerte az Európa-bajnokság elődjét, majd otthonában legyőzte az angol válogatottat, az „évszázad mérkőzésén”. A csapat Puskás csapatkapitánnyal az élen sorra nyerte a meccseit, de az 1954-es VB döntőjében váratlanul, rendkívül balszerencsés módon vereséget szenvedett…

Szüleivel együtt ’56-ban elhagyta az országot, Bécsben, és Olaszországban vészelte át a FIFA eltiltását. Mindenkit meglepve szerződést kapott a Real Madridtól, ahol csaknem tíz évig a világ élvonalában tudott maradni.

 

forrás: www.puskas.com

 

Maradjunk tehát annyiban, hogy szombaton a Felcsút csapatát látjuk vendégül… Annak a falunak a csapatát, ahol 8 millió euró a játékosok összértéke (cca. 2,5 milliárd forint), ahol nevelnek játékosokat, de csak egy szem maradt belőle felnőtt csapatukban, ezért a keret átlagéletkora 25,7 év (köszönöm a gyűjtést Oszi kollégának!). Még egy definíció kimaradt, méghozzá, hogy mit is jelent az „organikus” szó! Mert bizony a stadionjuk az organikus építészet jegyében fogant, gondolom, ez ennek filozófiai értelme is lehet, mert az ilyen épületeknek nem véletlenszerűen markáns stílust is a funkcionalitás mellé.

 

Organikus:

 

„Organikus építészet (más néven szerves építészet) az építészet azon irányzata, amelynek programjában az szerepel, hogy az épület „természetesen” nőjön ki abból a helyből, ahová tervezték, alkosson azzal harmonikus, „szerves” egységet mind a felhasznált anyagok, mind az épület mérete, alakja és gondolatisága szempontjából.”

forrás: wikipédia

 

Nasszóval barátaim, tényleg a felcsúti csapattal játszunk, vagy én nem értem a filozófiát? Ez a klub természetes úton nőtt ki abból a helyből, ahová tervezték? Nagyon nem, de lépjünk túl ezen, hiszen ez csak játék, az csak foci…

 

A nyáron mindkét csapat sokat erősített; nálunk inkább a fiatalokkal próbálkozik a vezetés, akikben van játék (és pénzügyi) potenciál, míg a soros ellenfélnél inkább kész játékosokat vettek. Na persze, ahogy a latin mondja; easy come, easy go… De sebaj, a tizenegy (sőt, most éppen huszonöt) jó játékos még nem jó csapat, ahhoz jó edző is kell! Van nekik olyan is – azt hiszik…

 

Tőlünk Heris és Balogh Bubu tette át székhelyét falura, de sokan mások is követték példájukat. Biztos nagyon jó a levegő arrafelé, nem lehet véletlen, hogy a mai aktív magyar futball-elit pont ott akar focizni! Cserébe kaptunk ám mi is valakit: azt a Tischler Patrikot, aki még 2015-ben négy gólt is gurított nekünk Felcsúton, ahol ennek ellenére 5:4-es győzelmet arattunk. Középcsatárunknak tehát van mit törlesztenie velünk szemben! Nem is kérdés, hogy most őt kell játszatni, mert meg kell mutatnia, hogy az a négy gól nem volt véletlen, és azt is, hogy bizony a nemzet nyelvzsenije is tévedhet!

 

Sajnos kisebb hátránnyal indulunk, ugyanis az ellenfélnek pont annyian szurkolnak majd, mint ahányan otthon ahhoz hozzászokhattak; a cserepad, stábtagok, a kommentátor, és rosszabb esetben a pintéri elvek szerint 100%-on teljesítő bírók. Ezt nálunk zártkapunak nevezik, arrafelé teltháznak, de ez már csak ilyen bicikli!

 

A lelátóról vissza a pályára: a középcsatár már megvan, de ki játszik majd mögötte? A kapus személye nálam nem kérdés, ahogy a két középső védő sem, viszont a két szélső védő még mindig kérdéses… Szerintem Salétros – tetszik neki vagy sem… - kell, hogy a bal oldalt megoldja, a jobb oldalon pedig Pauljevic lehet a kezdőben. A két védekező középpályás Windecker és Diallo lehetnek, középpályán pedig Nagy Dani, Zsótér, és Simon Krisztián szereplésére számítok.

Tehát a kezdő 11:

  •  

Pauljevic, Bojovic, Litauszki, Salétros

Windecker, Diallo,

Simon Krisztián, Zsótér, Nagy Dani

  •  

 

Nem véletlenül tettem Donit középre, szerintem ott, vagy éppen a jobb oldalon hasznosabb lehet, mint a baloldalon kb. vonalszélsőként, neki jobb a pálya belső részein játszani, a nagyobb teret jobban tudja használni, innen jobban tud kapu irányába mozogni. Krisztián szintén jól tudja a tükörszélső szerepét, de őt jól fogja támogatni Salétros is a bal oldalon. Nagy Dani pedig a jobb oldalon, vagy középen jó játékokat játszhat le Pauljevic-csel, de Zsótért is be tudják venni! Ezzel máris van három futógép, akik képesek lehetnek a kissé nehézkesen forgolódó Herist átjátszani egy-egy beindulással.

 

Nekem tetszene ez a felállás, de soha nem lehet tudni, hogy Vigjevic mester milyen új ötlettel áll elő, és a válogatott szünet alatt milyen új elemket iktattak be a játékba. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy marad a múltkor látott 3 belső védős rendszer, de ebben az esetben szerintem két csatár kell a csapatba, akik közül az egyik gyűjtögeti a labdákat elől, a másik meg bevágja a kínálkozó lehetőségeket. Ebben az esetben Windeckert kivenném a képből és Mohl-t tenném be harmadik középső védőnek, Diallora bíznám a mélységi irányító feladatát, Zsótért pedig kifejezetten feltolnám Tischler mögé/mellé.

 

Csereként jöhet Novothny, meg a többi új igazolás – hacsak már nem tartunk ott, hogy máris a kezdőben kapnak szerepet. Sajnos róluk nem tudok sokat, így megítélni nem tudom erre az esélyt, de majd kiderül mindez szombaton!

 

És ami még kiderül; az eredmény! Addig persze még várni kell, de van egy tippem: 3-1, ide, úgy, hogy talán az első gólt nem is mi rúgjuk…

A történelem ugyan rövid a két csapat közös életében, de érdekességek vannak bőven. Az első találkozóra Fehérváron került sor, ahol a Felcsút szerzett vezetést annak a Lencsének góljával, aki később nálunk is megfordult. A találkozót végül Kabát és Balogh Bubu góljaival megfordítottuk és meg is nyertük.

Ennél sokkal őrültebb meccset játszottunk egymással az első felcsúti meccsen. Hihetetlen fordulatok, gyönyörű és szerencsés gólok után úgy nyertünk 5-4-re, hogy a szurkolók egyik ámulatból estek a másikba. Az egy varázslatos este volt, érdemes ismét megnézni.

.

 

HAJRÁ LILÁK!!!

 

NEM KELL ÚJ CÍMER!!!

 

 

 

Csütörtökön a sportlapok kiskegyedje hangzatos címmel jelentette meg az aktuális forduló bíróküldéseiről szóló információkat. Azonnal bajba kerültem, mert a cikk szerint (pontosan idézek):

„Az MLSZ-ben elkészítették az élvonal ötödik fordulójának játékvezetői küldését.”

Majd a minket érdeklő meccsről a következő információt olvastam:

„Augusztus 26., szombat:

Balmazújváros – Újpest, helyszín: Groupama Aréna, játékvezető: Kassai Viktor”

Azt még fel tudtam dolgozni, hogy az első mondat magyarul nem jelent semmit, de a többi! Olyannyira elbizonytalanodtam saját elmeállapotom épségében, hogy próbáltam emlékeimben kikutatni, mit ettem, mit ittam az elmúlt pár órában! Mert vagy nem látok jól, vagy nem értem, amit olvasok…Miután semmi pszichoaktív cuccot nem toltam, rájöttem, hogy az élvonal alatt feltehetően nem az NB1-et értette a szerző (ez sajna jogos is…), ezért rákerestem, hogy ki is lesz az ellenfél. És itt koppantam; valszeg máris a nemzetközi mezőnyben rúgjuk a bőrt, ugyanis Grande Balmaz a Francia Alpokban található!

Miután ez már igazán nyugat, nem gond, hogy a magasan fekvő pálya éghajlata meglehetősen hideg, biztosan van szuper pályafűtés, patinás, de szépen rendben tartott aréna, ahol bizonyára Balmaz fan-ok tízezrei szurkolnak minden egyes mérkőzésen! Kicsit ugyan furcsa, hogy még nem hallottam a csapatról, de a francia bajnokságot nem figyelem annyira, így simán benne van, hogy húsz-szoros bajnokok az élvonalban!

Ja, nem… Csak annyi történt, hogy egyes orgánumok színvonala konvergál az NB1 szintjéhez, olyannyira, hogy a bajnokság már körhátrányba is került minőségromlás tekintetében! Nem tudom, mi történik arrafelé, de ideje lenne talán olyan kollégákat foglalkoztatni még ott is (!), akiknek képzettségük, és szakmájuk újságíró, érdeklődésük pedig nyomokban kimutatható a foci iránt!

De elég a zsörtölődésből, nem az én dolgom, h egy nagy múltú lap igénytelensége miatt sikeresen lenullázza olvasói számát. Biztos ez is része a szurkoló nélküli magyar foci ideálnak; ha nem olvas, meccsre se megy, ha meg olvas, totál más helyre érkezik meccset nézni, így aztán nem zavarja majd az aranylábú gyerekeket munkájuk elvégzésében! Zseniális…

Na de a meccs! Sajnos sokat nem tudok mondani az ellenfélről, hiszen;

  • mindössze ez lesz a 7. meccsük az élvonalban,
  • tulajdonosukat mélységesen felkavarja a tény, hogy játékosai pénzért játszanak,
  • edzőjük egy nyilatkozó-zseni, aki edzőként kevésbé csillogtatja meg tudását, mint orátorként,
  • Andric-on, és Uzoma-n kívül csak egy-két játékost ismerek (inkább csak a nevüket),

Megmondom őszintén, hogy a várost sem nagyon tudom hova tenni, ahol vagy fűtött pálya van a stadionban, vagy brűgölés a pancsolóban (szerencsére a pályafűtés nem azért kell, hogy használják – legalábbis az NB1 lebonyolítási rendje erre utal), de együtt a kettő nem megoldható. Ahogy azt sem nagyon értem, hogyan kerültek fel egyáltalán a magyar labdarúgás térképére. Elnézést kérek a Balmaziaktól, valójában a helyet pontosan ismerem, rendkívül vendégszerető emberek lakják a várost, de a helyismeretem csak fokozza értetlenségemet…

Na de mit tudunk a csapatról? Leginkább az eredményeiket, és mi lehet fontosabb? Nos, ugyanúgy 9 lőtt, és kapott góljuk van, mint nekünk, de ez esetükben két ponttal kevesebbet ér.

  • Az első fordulóban a tévégyárral ikszeltek,
  • aztán egy Vasas elleni vereség következett,
  • de a Honvéddal idegenben újabb remi jött,
  • a Diósgyőr viszont alaposan beleszaladt a késbe a Balmaz ellen (4:0),
  • viszont a Hali „ellenállhatatlan” rohamait nem bírták, vesztettek 3:1-re,
  • végül a felcsúti nyelvész professzor észjátékával nem bírtak, és 2:1 arányban maradtak alul.

Mi következik ebből? Az égadta egy világon semmi, hacsak nem az, hogy egy kiszámíthatatlan, ámde gyengécske csapat lesz az ellenfél. A mi eredményeinket nem sorolom fel, mert az – annak ellenére, hogy több pontunk van, mint a Balmaznak – egyszerűen nem méltó az Újpest névhez (de lesz jobb!!!). Csak egyetlen adatot szeretnék említeni: 3.000!!!

Bizony ez lesz az ÚJPEST 3.000. meccse az élvonalban. Ugye említettem, hogy az ellenfél ebben a mutatóban hogy áll? Igen-igen, ennek a dicső 3.000-nek bizony a 0,23%-ánál (!!!) tartanak majd… Nos, én ehhez méltó hozzáállást várok csapatunktól! Na nem ám a nagyképűséget, a leereszkedést, nem bizony!!! Azt várom, hogy csapatunk megmutatja, hogy miért, és hogyan érte el ezt a komoly számot, és megmutatja, hogy még minimum ennyi benne is van!

A csapat összetétele most kicsit változhat, de

  • Pajovic előtt védősorban szerintem marad a Szűcs-Lita-Bojo-Mohl összetétel (Szűcs helyett esetleg Pauljevic),
  • a két védekezőnk Windecker és Sankovic lehet (ide Diallo beugorhat),
  • előttük viszont végre Simon Krisztiánt a kezdőbe várom - Nagy Danival, és Zsótérral,
  • elől pedig Tischlerrel számolok.

A cseréket illetően elég nagy a bizonytalanság, de ha a papírjaik rendben vannak, szerintem ki kell próbálni Selmani-t (Zsótér helyett?), illetve Salétros-t (Nagy Dani helyén?). Szerencsére Vignjevic mester lehetőségei bővülnek, így most sok variációt kipróbálhat, és ha még esetleg Völgyi Dániel szakítása után bővül a keret, további lehetőségek adódnak. Utóbbi név inkább kérdés, semmint valid infó, kérem a helyén kezelni!

És a lényeg; szerintem végre kiszakad a gólzsák, a tippem: 0:4, gólszerzőink pedig Tischler, Zsótér, Simon Krisztián, csereként pedig Novothny!

 

HAJRÁ LILÁK!!!

NEM KELL ÚJ CÍMER!!!

 

A csaknem féléves szünet után újra éled a jégkorong! Igaz, még nyárvége van, de az is biztos, hogy már nagyon hiányzott a hoki!

Az Újpest – és a tőbbi csapat is – csak most áll össze. Nem tudjuk, melyik gárda milyen erős, mire számíthatunk a MOL Ligát váltó ERSTE Ligagában.

Idén kicsit máshogy indul az idény, mint ahogy megszoktuk. A felkészülési idő végén a szlovák bajnokság legjobb csapatai találkoznak négy magyar csapattal a most kitalált Visegrád Kupa keretein belül. Hogy mi is ez a kupa? Remek felkészülési lehetőség a hosszú bajnokságokra, a magyar csapatok igen erős ellenfelekkel játszhatnak, és a közönségnek is jobb, hogy komoly mérkőzéseken ellen vizsgázhat csapata.  

A lebonyolítás olyan, hogy a csapatok csak a másik ország csapataival játszanak, négy forduló után az első négy jut tovább.

Tehét jöjjön a  Visegrád Kupa, az igazi bajnoki főpróba! Már a héten, a szokásos kedd-péntek-vasárnap leosztásba indul be az előidény komoly része. A szlovák hoki nagyon erős – ki ne tudná. Az első két meccs után északi szomszédaink két győzelemmel állnak, EBEL-es Volán majd a MAC is vereséggel kezdett.

Kedden hazai pályán az UTE csapatának is nagyon nehéz ellenfele lesz, de kellenek az ilyen találkozók, itt lehet tanulni, fejlődni. Egy esetleges bravúrgyőzelem sok pontot kamatozhat a szeptemberben rajtoló ERSTE Ligában!

 

Visegrád Kupa újpesti mérkőzései:

2017. augusztus 22. kedd, 18:00, Megyeri út: UTE - MsHK Zilina 1-2 (hosszabbítás után)

2017. augusztus 25. péntek, 19:00, Poprád: HK Poprad - UTE

2017. augusztus 27. vasárnap, 18:00, Érsekújvár: HC Nové Zámky - UTE

2017. augusztus 29. kedd, 18:00, Megyeri út: UTE – HK Nitra

Mindenkinek ajánlom, már most kezdje meg a hokiidényt! Különös varázsa van egy nyári meccsnek: a szünetben kimegyünk a jégpályáról – melegedni!

LS - utehoki-lelato.blogspot.hu

…, néha több

Valamiért mégis mindig eljövök.

A Mobil ’84-es, Honfoglalás című lemezén a Miskolc című szám első két sora szól így. Ha nekünk 180, nekik sem több (csak néha J), de most igazán nincs miért jönnie a szurkolóknak… A történetet tudjuk, megírtuk véleményünket (javaslatokkal!), ami lényegében annyi, hogy a mai MLSZ gyakorlat alapvetően elhibázott, és semmi eredményt nem hoz, és nem is fog hozni, hacsak nem azt, hogy tényleg végképp elnéptelenednek a stadionok. És ehhez még zártkapus határozatok sem kellenek majd…

Szóval ez csak amolyan edzőmeccs jellegű dolog lesz, de azért reménykedem benne, hogy játékosaink komolyan veszik a feladatot. Ugye nem kell mondanom, hogy a vidéki klubok közül talán az acélváros a legádázabb ellenfél. Játékstílusuk, habitusuk (melyet Bódog Tamás talán még tovább tupírozott) olyan, amit kevés hazai csapattól lehet látni. Erőszakosan letámadnak, nem ijednek meg semmitől és senkitől. Ez az erényük egyben hibájuk is lehet, hiszen türelemmel, és persze megfelelően felépített stratégiával bizony ki lehet őket zökkenteni! Ha pedig ez megtörténik, akkor könnyen beleszaladhatnak a késbe…

A bukik a vendéggyőzelmet 2.70-3.20 közötti szorzókkal adják, csapatunk győzelmére pedig 2.20-2.30 között mozognak az oddsok, a döntetlennél pedig 3.20-3.30-as szorzót számolnak. Az esélyeket tekintve ez körülbelül rendben is van, bár nálunk a döntetlent ilyen kicsi valószínűségre venni talán túlzás… Ez persze színtiszta spekuláció, de látható, hogy ennek a párharcnak mi vagyunk az esélyesei, ez nem is kérdés. A sorsunk tehát a saját kezünkben van; ha tudjuk hozni a tőlünk elvárható szintet, akkor győzelemmel, és három ponttal többel jöhetnek le játékosaink a pályáról

Sajna ugye nem lesz meg az ehhez illő ováció (hacsak nem ultráink újra ki nem mennek a mentőbejárathoz), de a három pont így is értékes lesz. Sajnos a pontokat nem tudjuk megtoldani egy élménnyel is, ami játékosaink motivációjára (is) jól hatna a következő meccsekre. De most ez van, amíg nem változik a honi futball-vezetés hozzáállása a kérdéshez, addig nem is nagyon várható változás. A büntetési gyakorlat ugyanis egy negatív spirálba kényszerít sokakat… De visszatérve a meccsre, a győzelmünk mellett azért vannak komolyabb érveim is, mint a bukik matekja!

Bár legutóbb 2016. március 16-án sikerült egy 1 gólos győzelmet aratni, azóta pedig a Bódog-féle tuning hatásosnak bizonyult, most mégis azt mondom, hogy csapatunk jobb erőkből áll, Vignjevic mesternek pedig szélesebb lehetőségei vannak. Nagyon fontos lesz, hogy miként kezdjük a meccset, milyen hadrenddel állunk fel, mert meccs közben sok változtatásra nem lesz lehetőség, viszont ha a kezdőnk jól működik, akkor nem lesz gond!

Ennek oka az, hogy az ellenfél egy határozott stílust követve, azt alkalmazva lép pályára minden alkalommal (amit Vig nyilván alaposan kitanulmányozott!), de ha ezt nem sikerül maradéktalanul végrehajtaniuk, akkor kártyavárként omlik össze az egyébként masszívnak tűnő csapat. Ez okozza a hektikus meccs-eredményeket, ezért lehet az, hogy mintha hétről hétre másik csapat játszana Bódog keze alatt.

Ezzel szemben viszont nálunk a stratégia működik az alapfelállás, az alaposan kidolgozott játékrendszer rendben van, nincs szükség különösebben az ellenfélhez igazodnunk! Ugyanakkor ott van az a bizonyos végjáték… Erről is írtunk már, kisebb cikk-sorozatot szentelve a kérdésnek, de azt gondolom, hogy az irány megvan, némi fejlődés is látszik. A kérdés csak az, hogy egy hét alatt mennyit érett, mennyit csiszolódott játékunk. Kérdéses továbbá az új szerzemények szerepeltetése is, akik reményeim szerint erősítést jelentenek majd.

Most inkább csereként számítanék rájuk, ezért a következő kezdőt várom:

Pajovic, Pauljevic, Litauszki, Bojovic, Mohl – Windecker, Sankovic – Obinna, Nagy D., Zsótér – Tischler

Csereként a végjátékra behoznám friss igazolásainkat, mert reményeim szerint akkor már nem kell félni az eredmény változásától (azaz magabiztos vezetésre számítok!), de kellenek a friss erők, mert meg kell mutatnunk végre, hogy nagyon is bírjuk végig a 90 percet!

Az eredmény tekintetében 3:0 a várakozásom.

HAJRÁ LILÁK!
NEM KELL ÚJ CÍMER!!!