Beharangozók

Van szombatra két jegyem, azonos időpontra…

Az egyik egy opera-előadás, ahol a hőstenor széles taglejtésekkel pózolva, minden ripacsságot bevetve énekli el a nagyáriát. A végén fülrepesztő kétvonalas „C”-vel sokkolja közönségét, majd önnön nagyságától meghatódva törli le elmaradhatatlan damaszt zsebkendőjével a vastag vakolatrétegen is átizzadó homlokát.

A másik egy őszinte, kőkemény rock koncert. Itt nem sokat lacafacáznak, a zenekar kirongyol a színpadra, csutkára tekerik az erősítőket, az elejétől a végéig belezúznak a betonba. Semmi felesleges sallang, allűröktől mentes az „előadás”. Igen, idézőjel, mert mintha nem is nekem játszanának, hanem azért, mert ezt szeretik, azért/ebben élnek! Ja, rá se pottyantanak a műmájer opera-énekesek nyavalygásaira, mikor messze révedő tekintettel emelkedett művészetükről hadoválnak…

Nincs itt dilemma! Lehet, hogy néha megkínzom magam egy kis „szépzene” hallgatással, de ha a két esemény azonos időben kerül megrendezésre, akkor nem hezitálok! Szóljon a Rock and Roll!!! És ha mégis finomságokra, zenei csemegére vágyódnék, akkor is megtalálom a nekem való zenét! Az igazi R&R a Motörhead-től egészen a DreamTheatre-ig tart, ez utóbbi csapat pedig komolyzenei szerzőket alázó kompozícióiról híres!

Nasszóval! Szombaton egyáltalán nem vagyok kíváncsi a digó díva nagyelőadására, és azt gondolom, hogy nem is kell végigszenvednem operett-estjét! Mert azért itt még csak nem is operáról, hanem annak „kiskegyed” verziójáról van szó; ami majdnem komolyzenei műfaj, csak éppen a ripacsizmus túlburjánzott benne…

Arról van szó ugyanis, hogy a Kispesten a zongoracipelők nem képesek komoly eredményekre, kell nekik egy művészlélek, aki majd alkot elől. És – meg kell, hogy mondjam – nem is csinálják ezt olyan rosszul! Bajnokságot nyerni csak úgy nem lehet, ahhoz azért kell valami, de ha jobban belegondolunk, akkor ez a csapat egyemberes! Ezt az egyet kell kiszedni a képletből, és meg is oldottuk a feladatot!

Biztos vagyok benne, hogy a Lita-Bojo páros megfelelően kemény a harcra, védekező középpályásaink pedig foxiként tapadnak majd rá, így a Lanza-tól megszokott gólok ezúttal elmaradnak. De miért hegyezem ki egyedül rá a dolgot? Mert ő a kulcs, ugyanis a csapatok többi részét tekintve előnyben vagyunk! Igen ám, de mint tudjuk, nem kizárólag az egyén számít, az is fontos, hogy vannak összerakva a csapatok!

Ebben korábban Vignjevic mester Rossit felülmúlta, ugyanis a 2014 és 2017 között 7 találkozóból 3-at nyertünk, és 3 döntetlen mellett csak 1 vereségünk volt! Bár éppen most volt edzőváltás, de nem nagyon látok mélyreható változásokat az ellenfélnél, így csapatszinten most sem leszünk hátrányban, az biztos!

A gólok száma a fenti időszakban meccsenként kereken 1… Ez bizony elég karcsú, de most sem számítok sokkal többre! Kicsit jobban visszatekintve is azt látom, hogy a 2010 óta tartó időszakban is mindössze 1,2-es gólátlag jön ki… Mit is raktam össze ezekből? Szerintem 1-2, 1-1, és 0-0 a legvalószínűbb eredmények.

A döntetlenek mellett szól, hogy mi ebben a műfajban különösen erősek vagyunk. A 0-0 valószínűsége kisebb, mivel soha nem lehet kizárni, hogy az operett-fazon szabadrúgásból beakaszt egyet. Annak ellenére, hogy felépített támadásból nem számítok kapott gólra, ezt reális veszélynek érzem, mivel védekező középpályásainkban benne van a kapunkhoz közel elkövetett szabálytalanság.

Marad tehát az 1-1 és az 1-2. Véleményem szerint csakis akkor győzhetünk, ha a végjátékunk tovább javul, és nem hibázunk a 75.-80. perc után sem! Bizakodó vagyok, mert határozott előrelépést láttam a múlt héten (de már előtte is!), és azt várom, hogy a fejlődés nem torpan meg. Az ellenfél 2017 őszi produkciója elég vegyes, nem látok irány benne, ugyanis:

  • a harmatos B.újváros és a meglepően masszív diók ellen döntetlen,
  • a másik feljutó Felcsút, és az éppen fordítottan liftező, egyenesen az nb2-t célzó Hali ellen sikerült győzelmet aratniuk.

 

Adott tehát egy erősödő, fejlődő Újpest, és egy hektikus, kissé gyengülő Kispest. A fentiek után, mi is lehetne más az eredmény, mint 1:2? Igen, tippem 1:2, gólszerzőként pedig Obit, és Donit látnám szívesen. Utóbbit már csak azért is, mert a Szuszában ez ellen színeiben eleresztett bődületes gólját minimum kompenzálnia kell!

HAJRÁ LILÁK

NEM KELL ÚJ CÍMER!

Definíció:

„Általában a 40-45 éves kor közötti időszakban üti fel a fejét, és az életük delén lévő férfiembereket különös dolgokra ragadtatja el.”

Hogy ismerhető fel?

„Túl sokat iszik, vagy más szenvedélyek rabjává válik. Tipikus megoldása a kapuzárási pániknak, így nagyobb figyelmet igényel!”

Kezelés:

„Támogassuk abban, hogy megfelelő segítséget kaphasson önsegítő csoportokban, illetve a megfelelő szakembertől.”

A fentieket a párkapcsolati tanácsadó aggódó negyvenes nők megkeresései kapcsán mondja el/tanácsolja. Itt persze teljesen másról van szó, de ha jobban belegondolok, akkor… Nézzük csak:

Roderick Duchâtelet:

„Belga üzletember, az Újpest FC elnöke. 1972-ben született, 45 éve”

No comment… Ja, bocs, ez is idézet volt, pont fentebb említett követte el, amikor a szurkolók még kérdeztek. Ma már nem kérdeznek, hanem kijelentenek, sőt, felszólítanak! Igen, szerencsétlen ürge összekeveri a gombokat; nem a pánik-gombot kell nyomogatni, hanem ezt;

 

Na, ezzel meg is vagyunk, ha végre rátenyerel erre a gombra, kezdhetjük is a focit! Na de addig azért van még idő, így most már tényleg ideje lesz elővenni a holnapi meccset! Újpest-Vasas. Ennek a párharcnak azért van némi történelme, emlékeim szerint 101 éve rendezték az első találkozót a két csapat között. A mérkőzésszám két 1-ese pedig azt juttatja eszembe, hogy éppen 11 éve búcsúztunk el Szusza Ferenctől, aki a mai napig behozhatatlan előnnyel vezeti a legtöbb gólt szerző játékosok rangsorát! Pályafutása 21 éve alatt (kizárólag az Újpest színeiben!) 393 gólt szerzett, megelőzve ezzel a 387 gólos Zsengellér Gyulát.

Ábel az 1938-as – méltatlanul kevés figyelmet kapott! – Világbajnokságon a második legtöbb gólt szerezve csapatát az ezüstéremig vezényelte! Szóval –az ezúttal üres… - Stadionunk névadója a mai napig a legnagyobb a legnagyobbak között! Személyes vonatkozás, hogy világbajnoki góljaink termelését első világbajnokságunkon, 1934-ben, Teleki Pál, szeretve tisztelt dédapám szerezte:

 

A történelmi és személyes kitérő után (és bocs a tüdőnaciért…) most már tényleg az előttünk álló meccsre térek! Mit várok? Győzelmet, mert:

  • a tavalyi mérlegünk rendben van, két győzelem mellett egy döntetlen,
  • mert végre össze KELL állnia a csapatnak, mert eddig azt láttuk, hogy tényleg kezd kialakulni az egymásért küzdő alakulat,
  • Zsótértól minden eddiginél többet várok,
  • eddig mutatott erényeink végre eredményben is megmutatkoznak.

 

Senkit nem akarok idegesíteni, de a Vasas legutóbbi vendégszereplése alkalmával 2:2-es végeredmény született! Nekem ez pontosan azt jelenti – az eddigi három fordulót is fegyelembe véve! -, hogy ilyen még egyszer nem fordulhat elő, ezúttal győzelmet aratunk! Érik a csapat, Oenning ellen Vignjevic kifejezetten jól meccsel, és ha van mit tanulni az eddigiekből, akkor éppen az, hogy az előnyt meg kell tudni tartani.

Ja, nem mondtam? Az első gólt mi szerezzük, az ellenfélnek kell kapaszkodnia, ebből a szempontból nem lesz nagy különbség. A kérdés az, hogy a védelem hogy áll fel, illetve az, hogy a végjátékban mennyire tudunk koncentrálni, mit kezdünk majd a végsőkig harcoló ellenféllel. Ha játékosaink képesek tanulni, akkor most örökre bevésték, hogy a 90. perc, meg utána éppen olyan fontos, mint az előtte lejátszott percek. Ha ez így lesz, semmi gond nem lesz, ezúttal még izgulnunk sem kell majd!

Tippem 3:1, de a kapott gól már csak a mi három gólunk után következik, ami felébreszti a játékosokat, és minden eddiginél jobban figyelnek a végjátékra!

Tudom, hogy most ezt kicsit elsztoriztam, de a lényeg a győzelem – mellette pedig legalább olyan fontos, hogy a belga végre kapjon segítséget komoly szakemberektől problémáira! De most csak egy a fontos; nyerjünk, nemes versenyben kerekedjünk felül, szurkolásunk pedig – a zárt kapuk ellenére! – söpörjön el mindent, ami útjában áll!

 

HAJRÁ LILÁK!!!

 

NEM KELL ÚJ CÍMER!

 
 


 

 
   

 

… Vadásztölténygyár SK. - vasárnapi ellenfelünk ebből a névből avanzsált tévé-gyári csapattá, miután a tölténygyártásnak leáldozott kishazánkban. Persze mára a tévéket sem gyárt senki arrafelé. Lehet, hogy ezért van kevés nézőjük??? Nem tudhatom, de a múlt az most úgy jön képbe, hogy az ellenfél statisztikája szerint eddig 43 alkalommal nyertek, míg mi csak 38 diadalt ünnepelhettünk, 21 találkozó pedig pontosztozkodással fejeződött be.

Nos, amikor a tölténygyári csapat megalakult, az ÚJPEST 35 éve már az élvonal tagja volt, és már 5 bajnoki aranyat, 8 ezüstöt, szintén 8 bronz érmet zsebelt be! 1930-ban Bajnokok Tornája győzelmet arattunk, ami kb. a mai BL elődje, kicsit magasabb szint, mint az UEFA kupa… De volt itt Vásárvárosok kupáján egy ezüst, KEK győzelem, és ezüst, és akkor még nem beszéltünk a Mágikus Újpestről, aki itthon ’69-től zsinórban hét alkalommal hódították el a bajnoki aranyat, alaposan helybenhagyva minden létező riválist. Akkor már persze a tévéseket is meg kellett vernünk, mert ’68-tól – egy év megszakítással, éppen ’69-ben – ők is az NB1 tagjai.

De mit akarok én ezzel? Semmi különöset, csak annyit, hogy senkinek nincs félnivalója, senki ne érezze magát – a pályán és a lelátón – kisebbnek, rosszabbnak, vagy éppen kevesebbnek! Az ellenfél egy igencsak tini korú egyesület, múltja, eredményei a ’80-as évek előtt szinte nincs, az pedig, hogy manapság házikedvencként dédelgetett társaság, ne tévesszen meg senki!

Ne értse félre senki, nem szeretném a mindenkori ellenfelet ledegradálni, de ezt jó ha játékosaink is bevésik, és ilyen szellemben mennek ki a pályára; egy patinás, sikeres klub vendégszerepel a felkapaszkodó csapat vendégeként. Nekünk „csak” azt kell hozni, amit elődeink ránk hagytak, az éppen elég lesz a győzelemhez! Arra pedig senki ne számítson, hogy a csütörtöki meccs után fáradt csapat ellen játszunk majd! Ha a csütörtök-vasárnap egy mai élsportolónál nem fér bele a kondícióba, akkor nyugodtan szögre is akaszthatja a csukáját!

Sőt! Ha jobban belegondolok, a Bordeaux vendégeként elszenvedett egy gólos vereség valójában sikerként értelmezhető, ami biztosan további lendületet ad a „tévétársaság”-nak! Ezzel együtt – feltéve, ha játékosaink elhiszik magukról, hogy méltó utódai nagyjainknak – semmi akadálya nem lehet a győzelemnek! Ezúttal (sem) érdemes döntetlenre játszani, most (is) győzelemre kell törni, mert egy újabb döntetlen azt jelentheti már így a bajnokság kezdetén, hogy az éllovasoktól 5 pontra leszakadunk.

Ez az a meccs tehát, ahol biztosan kockáztatni kell – persze ésszerű határokon belül -, mert ha esetleg mégsem sikerülne győzelmet elérni, akkor van lehetőség a javításra. Bár ebben az esetben még nagyobb lenne a távolság az elejétől, de ha jó szellemben, magából mindent kiadva játszik a csapat, az még jobban összekovácsolja a Derbin már érezhetően egyként küzdő játékosokat!

Véleményem szerint a bal oldali védő a kényes pont, és a magam részéről itt jobban örülnék egy gyors embernek, mint Mohl-nak, a többi poszton viszont képesek vagyunk olyan erőket felvonultatni, ami győzelmet ér majd a végén! Ha én lennék a Mester (ahogy nem vagyok…), akkor a következő 11-et küldeném pályára:

Pajovic – Balázs, Litauszki, Bojovic, Szűcs – Windecker, Sankovic – Nagy D., Pauljevic, Zsótér – Novothny

Obinna, Simon Krisztián csereként, elől további lendületet adhatnak, de Tischler is jó csere lehet, védekezésben pedig Cseke lehet jó csere, amennyiben szükség van a védelem további erősítésére.

Sokgólos meccsre számítok, ÚJPEST győzelemmel! Tippem 2-3, vagy 1-3, de előbbire sokkal több esélyt látok!

 

HAJRÁ LILÁK!

NEM KELL ÚJ CÍMER!

Boca Juniors-River Plate, Fenerbahce-Galatasaray, Celticnek-Rangers, Partzian Belgrád-Crvena Zvezda, Roma-Lazio, El Clásico… Ugyan nem mind igazi városi derbi, de mára a futballtörténelem részeivé váltak, ahogy az ÚJPEST-FTC meccsei is.

Sokan, sok helyen feldolgozták már a témát, a történelmet ismerjük, de soha meg nem unjuk! Volt sok siker, bukás is, és volt bizony, amikor nem bírtak egymással a felek, de olyan soha nem volt, hogy ne ez a meccs legyen a hazai bajnokság fő eseménye! Ez most sincs másként, most is a legfontosabb meccs egész évben – és ezúttal sem számít, hogy milyen előzmények után érkeznek a csapatok a pályára…

Habár… Ellenfelünk a Mütyürland vendégeként szerepelt csütörtökön, Dánia meg kicsit sem lett közelebb az elmúlt évek során sem, így majdnem „menetből” kell újabb csatába menniük. De ne gondolja senki, hogy ezzel meg is nyertük a meccset! A zöldek ugyanis már itthon elbukták a továbbjutást, kint már csak az volt a feladat, hogy a nagy égést elkerüljék. Itt most nem fogok arról értekezni, hogy ez mindenképpen blama, ez a probléma maradjon csak az Üllői úton…

Az érem másik oldala pedig az, hogy ellenfelünknek valójában volt egy pár meccse, amit már nem a felkészülés jegyében vívtak meg (bár tétje nem volt, mert a csoportkört előre kizárhattuk a lehetőségek közül), de arra bizony alkalmas volt, hogy élesben próbálják összecsiszolni a gárdát. Erre nekünk nem volt sok lehetőségünk, és csapatunknál sokkal nagyobb változások mentek végbe!

Ez a Derbi tehát arról fog szólni, hogy egy összeszokottságban messze előttünk járó tárasággal miképpen tudjuk felvenni a versenyt. A recept egyszerűnek tűnik mostanság; eggyel többet kell rúgni, mint amennyit kapunk! Bár a mondat triviális, annak a második része az érdekes; nem hiszem, hogy kapott gól nélkül lehozható a meccs. Ugyanakkor a Paks elleni meccs alapján látható, hogy sokat fejlődött támadó-játékunk, vannak centereink, gyors szélsőink, tudunk mélységből gyors támadásokat, kontrákat építeni.

És itt van a kulcs! Az igaz, hogy a Fradi szélsői gyorsak, jó formában vannak, gólokat szereznek, de ha sikerül elérnünk, hogy ne náluk legyen a labda, akkor még a bal oldali védelmünk (ami egyértelműen neuralgikus pontja csapatunknak!) is állni fogja a sarat! Ne feledjük, hogy játékunk akkor igazán hatékony, ha birtokoljuk a labdát, elsőszándékú támadó focit játszunk, és ehhez meg is vannak a játékosaink! Zsótér már biztosan kezdő lehet, Simon Krisztián is több játékpercet kaphat, de Pauljevic is jól teljesít elől, ahogy Tischler, vagy Novothny is sokat tehet a sikerért.

Tippem a kezdőre, a cserékre:

 

Ha Simon bejön, jó lenne egy csere Zsótérral, a tükörszélsős játékot alapjaiban változtatná meg, Doll pedig nem nagyon képes alkalmazkodni. Mohl játéka kétséges, de feltüntettem, hátha felépül.

Azt szokták mondani, hogy a Derbin minden lehet. Szerintem is, így a lényeg most jön!!! Tippem a végeredményre:

3:1

 

HAJRÁ LILÁK!

...a változás!

Nos, Itt az ideje a változásnak! Na nem ám a címerre gondolok, az kérem tessék békén hagyni! Ha persze a csillagok száma gyarapszik, az egy más kérdés! Ezen viszont végre el kell kezdeni a munkálkodást!

Ennek első lépcsőfoka a Paks elleni győzelem, most csak ezt kell meglépni, és aztán mindig csak a következő lépcsőfokot. Menjünk csak sorban , nézzük min kell változtatni, és min nem;

2010-ig visszatekintve 9 vereség, 3 győzelem, 8 döntetlen a mérlegünk a paksiakkal szemben - itt sürgős változás kell!!! Ebben az adatsorban ugyanis csak 3 (!!!), még éppen elfogadható eredmény van...

Az előző bajnokságban kétszer 1:1-es döntetlen született, míg egy alkalommal egyetlen gólocskával nyertünk - kétségtelen, hogy jobb a mérleg, mint az utóbbi 7 év összességében, de... - itt sürgős változás kel!!! 

Az még csak OK, hogy a megszerezhető 9 pontból csak kettőt kasszírozott az ellenfél, az viszont már nem, hogy mi is csak ötöt... Na jó, tavasszal - amennyiben mind a 11 ellenféllel szemben megcsináljuk az 5 pontot - a harmadik helyen zárunk, és most aggódhatnánk a nemzetközi szereplés miatt. Na nem egy veszélyes dolog az ilyesmi, ezt a fajta aggodalmat kívánom minden ÚJPEST szurkolónak! Ebben is sürgős változás kell tehát...

Még egy - kifejezetten a meccsre érvényes - ügyben kell változás; csapatunk játékosa nyilatkozatában kifejtette, hogy a szombati ellenfél maga a mumus... Na sürgősen felejtsük ezt el, mert a mumus (a gyerekek kb. 5 éves korukban már tudják...) csak fejben létezik, az pedig maga a félelem. Egy ÚJPEST játékos márpedig semmitől/senkitől nem félhet!

Még két gondolat a változásról;

- Keretünk drámaian változott, eddig 12 új csapattag érkezett, majdnem ennyien távoztak is, a kérdés most az - amin sok vita volt már eddig, de most majd láthatjuk is -, hogy ezzel a minőség hogyan változott?

- Az ellenfél évek óta építgeti csapatát, nagy változások most sem voltak, edzőjük évek óta azt a nézhetetlen izét mátszatja csapatával, ami ma már csak az nb1-ben elég a középszerhez. Kérdés, hogy neküknk végre sikerül kikerülni ebből a kategóriából, vagy sem?

A magam részéről a változásban inkább lehetőséget látok, általában pozitívan élem meg, nem valami végét, hanem inkább egy más dolog kezdetét látom benne. Igaz ez a csapatra; a friss impulzusok, a sokfelől érkező játékosok pozitív egymásra-hatása, Vignjevic edző "kiújult" lelkesedése meghozza végre a magyar focidagonyában fürdőző ellenfél feletti győzelmet!

Szombat, 18:00 órától tehát induljon a henger, dübörögjön a Haaaaaaaaajrá Lilák! Mindenkinek ott a helye Pakson, már csak azért is, mert van amin nem változtatunk:

Ide be kellene tenni a címert, akár az 1930-asat.

Csapatunkat biztassuk, a bűnösök ellen tiltakozzunk!

HAJRÁ LILÁK!!!