Értékelés

Se nézők, se foci...

„Nagy meccs  volt, fantasztikus hangulattal, azt gondolom, hogy a maga nemében páratlan légkört varázsoltak az újpesti drukkerek. „

Ezekkel a gondolatokkal kezdtem az Újpest – Ferencváros júliusi derbi értékelését. Hát ez a találkozó éppen az ellentéte volt. MLSZ jóvoltából (is) a második zárt kapus hazai mérkőzésünket játszhattuk, és egészen biztos vagyok abban, hogy a mérkőzés minősége pont a nézők hiánya miatt sikerült ilyen edző meccs jellegű unalmas birkózásra.
Vignjevics mester meglépte azt ami várható volt, kihagyta a kezdő csaptból Obinnát, sőt még azt a változtatást is megtette (ahogy az előző meccs után javasoltam), hogy Pauljevicset egy sorral előrébb vezényelte, és helyére a fiatal Szűcs Kristófot tette jobb hátvéd posztra. 
Változott a védekező középpálya is, az újonnan igazolt Diallo kapott szerepet, hiszen az eddigi felállásokban a támadásokban viszonylag sok volt a hiba, összejátékunkat zavarta és lassította  az ezen a poszton játszó játékosok pontatlansága.
A szándék nemes és megsüvegelendő volt, sajnos a gyakorlatban a csapat azonban meglepően alulteljesített, kijelenthetjük a szezon eddigi legyengébb játékát produkáltuk. Az ellenfél agresszív stílusához alkalmazkodtunk, ami nem a mi játékunk, nem tudtuk játszani a korábbi meccsek hatékony támadó játékát. Ebben nyilván szerepe volt annak, hogy a Diósgyőr szerzett korán vezetést  Pajovics szerencsétlen mozdulata eredményeképpen. Megjegyzem, hogy ilyen fejvéldőben nem éppen a legjobb választás a fejjel történő mentés, hiszen a „sisak” toppintja a fejes erejét, ráadásul szerintem még koordinációs problémát is jelent, hiszen úgy tűnt, hogy Pajo oldalra akarta kicsúsztatni a labdát, csak éppen nem érezte a fej-sisak kombo kiterjedését, és szinte el sem találta a labdát.
Sajnos Nagy Dani indiszponáltsága is látványos volt, itt szerintem Dialloval nem voltak még összecsiszolódva. Diallo többet vállalt ezen a poszton mint az eddigi játékosok, így Dani nem tudott hátrajönni annyira mélyen a labdákért, hanem Diallo vezette rá jobban az  elenfél védelmére, így viszont neki fejjebb tolva kellett harcolnia a behemót kemény diósgyőri védelemmel. Ez megoldást igényel a jövőben.
Szerencsére a végén azért csak ki tudtunk egyenlíteni, halkan jegyzem meg, a gól valóban lesállásról született, a gólszerző és az alapvonal között nem volt meg a két védő a passz pillanatában. Sebaj, visszakaptuk a múltheti elnézett 11-est.
Novotny is adós sajnos a gólokkal és bizony Szűcs is  bizonyyította, hogy játéktudásának nem erőssége a támadások segítése.
Kiváncsian várom az új igazolásaink bemutatkozását, reméljük velük megoldódnak látható szerkezeti problémáink.
Osztályozás:
Pajovics – 4, Szűcs – 4, Litauszki – 5, Bojovics – 5, Mohl – 5, Diallo – 6, Windecker – 5, Pauljevics -5, Nagy Dániel -  4, Zsótér – 6, Novotny  – 5.
A bajnokság első körének papíron legnehezebb meccsein túl vagyunk, a hátralévő 5 meccsből jó lenne minimálisan 3-at győzelemmel megvívni, vereség nélkül, az alsó hangon további  11 pontot jelentene.  Ennyi ponttal biztosan az első ötben tudnánk fordulni a következő etapra. 
Persze tudom, hogy a házunk táján meg egyáltalán nincs nyugalom, több frontos harcok folynak körülöttünk, amik jelentősen befolyásolhatják sajnos az eredményeinket is: szurkolók vs. Rodi, szurkolók  vs. MLSZ, Rodi vs. UTE, és valahol Rodi vs. MLSZ. 
Ennek erdményképpen minden bizonytalan, fogalmunk sincs egyáltalán lesz-e még hazai meccs szurkolók előtt, látjuk-e a szeretett címerünket csapatunk mezén, továbbá tartok tőle előbb utóbb pontlevonás is be fog lépni az MLSZ szankciói közé. Lehet, hogy ez lesz az a pillanat amikor új alapokra kell helyezni a csatákat. Ezektől a csatáktól láthatóan kezd mesterünk is felörlődni, nehéz nem észrevenni szemeiben a ki-ki alvadó tűzet, a csökkenő energiát habitusában.
Örömre sajnos tehát egyelőre nincs túl sok ok, sőt már a nyár is a végéhez közeledik...
Hajrá Lilák! Vissza a címerünket!