Értékelés

Így triplázunk mi!

Törőcsik András 60 esztendős…suhancként ücsörögtem a Megyeri út már akkor omladozó, régi kanyarjában, amikor beszélgetésbe elegyedtem egy idősebb szurkolóval, mert szidta Törőt.

Én megvédtem, erre ő azt mondta, ha láttam volna Szuszát játszani, nem vitatkoznék vele. Lehet, hogy igaza van, nem tudom, egy biztos, ha Kese ma focizna, már réges-régen nem lehetne Újpesten, tudása alapján már legalább egy Valencia szintű csapatban lenne a helye, de játéka és mérete alapján is elférne a mostani Barca középpályáján. Ebből a szempontból nagyon kegyes volt hozzám a sors, hogy sokáig láthattam őt lilában játszani, éltesse hát az Isten jó sokáig!

A Győr baljós előjelei már nem jelentenek újdonságot, örömteli, hogy pénzügyi vergődésük nem sugárzik ki pályán nyújtott teljesítményükre. Ebben bizonyára nagy szerepe van egykori játékosunknak, Miriuta Lacinak, aki irigylésre méltó helyzetben semmiképp sincs, nálunk jobban ezt senki sem tudhatja.

A meccs a már szinte normálisnak mondható forgatókönyv szerint zajlott, időnként szemet gyönyörködtető támadásaink gyermeteg hibákon haltak el, így hiába került helyzetbe szinte az egész csapat, Ojo lövését hárította Pogacsics, Nego fölé durrantott, Balogh is pontatlan volt. A Győr keményen dolgozott, védelmét is egy korábbi újpesti játékos, Lipták irányította hatékonyan.

Ojo keveredett „belharcba” az egyik védővel, félő volt, hogy Solymosi rossz zsebbe nyúl, de szerencsére az imént említett Lipták is annyira belegabalyodott a történetbe, hogy őt is kellett volna zuhanyoztatni, ezért a sípmester csak a mi kilencesünknek adott és csak egy sárgát, majd a TV-ben is jól hallható mulatságos szópárbajba keveredett csatárunkkal. Vicces még a feltételezés is, hogy Ojo értheti amit a sípmester mondott, komikusabb már csak akkor lett volna, ha szótagolva és emelt orgánummal is elismétli: Ojo, ki fo-gom ál-lí-ta-ni!

Amit szünetben nyilatkozatként elmondott légiósunk, egyelőre kézzel eléggé nem fogható. Vagy bírja valaki rendesen szóra, hogy miről beszélt, mert ennek így sem füle, sem farka nem volt, vagy maradt volna csendben.

Minden esetre meglepetés volt ekkora vérnyomással kijött a 2. félidőre is, mely a játékot tekintve nagy változást csak annyiban hozott, hogy ezúttal már a tábor előtt…a tábor helye előtt hagytuk ki a ziccereket. Volt belőle bőven, de hatékonyság tekintetében -egészen Perovic megjelenéséig- ismét gyengék voltunk. Aztán egyszer úgy 3-4 percig nem engedtük ki térfeléről a zöldeket és Perovic akkora gólt lőtt, hogy azt már az egyébként igen ihletett napot kifogó győri portás sem, védhette.

Maradt még néhány meleg pillanat itt is ott is, de a lényeg nem változott, 2006 után ismét elvertük az ETO-t, s minden valószínűség szerint egy ideig nem lesz esélyük a revánsra, egyben zsinórban 3 bajnokit nyertünk.

Amit feltétlen meg kell említeni, az Heris tanári játéka. Ő is azok közé tartozik, akiket anno úgy fogadtak a legtöbben, hogy ki lett kukázva az egyik leárazásnál, erre már hónapok óta olyan produkciót nyújt, hogy öröm nézni. Ez az ember időnként 2-3 poszton játszik, midig lehet rá számítani, és a védekezésen felül részt vesz az építkezésben is. Litauszkival jelenleg olyan remek párost alkot, hogy Hudáknak nincs esélye pályára lépni, pedig megérdemelné ő is.

Sok mindent lehet mondani, de azt nem, hogy Iandoli, Heris, Nego, Suljic, Dmitrovic, Perovic olyan alakulat lenne, amelyikben nincs potenciál. Kicsit lúzer még a csapat, de igenis szerethető. Az előrelépés a tavalyi szerepléshez képest megkérdőjelezhetetlen. Ha csak a pontok számát nézzük, akkor a tavalyi össztermés 32 volt, az idén már van 39. A védelem mutatói még ékesebbek, kevesebb, mint a fele gólnál tartunk, ha marad az átlag, akkor alatta is maradunk. A tavalyi 51 kapott helyett ez idáig csak 22-szer rezdült mögöttünk a háló.

Ha a tavalyi szezonban az alapokat raktuk le, az idén pedig felhúztuk az épületet, akkor a támadóharmadbeli játék hatékonnyá varázsolásával kész lehet a tatarozás is. Nagy kérdés, hogy most hogyan gondolkodik a tulajdonos…

Hajrá Lilák mindörökké!!!

Címkék: ,