Értékelés

Értékelés helyett

Erőtlen a toll, nehéz a betű. A tegnapi meccs tudósítására nincs is igazán ihlet. Talán ide elég annyi, hogy döbbenet.

Előttünk van 2 hét. Fel kell emelni a fejünket, össze kell szorítani a fogainkat és dolgozni, feldolgozni kell. Most fog kiderülni, ki milyen (az a sokat emleget) karakter (nem az itt leírt).

Nem azért kell így tenni, mert jön a legnagyobb rivális. Meggyőződésem, hogy minden mérkőzés egy VB döntő, s ha ez így van, akkor mindegy, hogy ki az ellenfél. Mégis, kicsit kegyelmi a pillanat, mert épp a mindenki által legjobban várt ellenfél érkezik a Szusza Ferenc stadionba. Ha valamikor, hát most itt a lehetőség. 

Emlékszem, Temesvári volt az edző, s még voltak kettős rangadók. Tele voltunk sérültekkel és eltiltottakkal, a kezdőből Szendrei, Tóth és Kisznyér, meg talán Schróth marad és jött a FTC elleni meccs. Egy bizonyos Karácsony nevű gyerek (vajon mi lehet vele?) játszott középhátvédet,  a beállós pedig a válogatott balhátvédje Tóth Jokka lett. Ő is, Szendrei is folyamatosan repkedett a levegőben, bravúros és hősies védések, szerelések, mentések váltogatták egymást. A vége 3-0 lett. Nem oda.

 

Ebbe kapaszkodom ma. 

Címkék: ,