Értékelés

Türelem, bizalom!

"A türelem kér, sohasem követel. A türelem elviseli mások tökéletlenségét." (Gary Chapman)

 

Két különböző következtetést lehet levonni ebből a 4 bajnokiból, amit legutóbb játszottunk.

Arra bizonyára mindenki emlékszik, hogy néhány hete már sokan arról beszéltek, hogy „elfáradt” az edző és a csapat kapcsolata, s itt az ideje a mielőbbi váltásnak. Nos, azóta 4 nyert meccs zsinórban a bajnokságban, sima továbbjutás a kupában, s az eddig sokak számára elérhetetlenként kezelt dobogó máris ott villog az orrunk előtt. Akárhogy nézzük a tabella 3. helyén álló MTK mindössze egy pontra van tőlünk, s kedélyünket tovább javíthatja, hogy a kupasorsolás is elég kedvezőnek tűnik számunkra. Ameddig a bajnoki címvédő és a listavezető egymást fogja gyepálni, valamint a Debrecen a tavaly még az NB1-ben is a középmezőnyben végzett, s azóta gyakorlatilag változatlan erősségű Nyíregyházát kapta, addig mi elkerültük a fennmaradó 1. osztályú Békéscsabát és az „óriásölő” Kozármislenyt is. Szóval jobbnál jobb hírek, s ezek után lássuk mi is az a két következtetés amit a nálunk természetesen szakértő publikum levont kb másfél hónapja. Az első, hogy előbb kellett volna az edző menesztését pedzegetni, mert akkor előbb kapta volna össze magát a csapat. A másik tábor pedig azt mondja, hogy az eredményes szereplés záloga az eltelt idő, mely összekovácsolta a társaságot, összeillesztette a részecskéket.

Hogy melyik véleménynek mennyire van igaza, azt később eldöntheti mindenki, nézzük mi is történt velünk tegnap.

Egyrészt ugye nyertünk, méghozzá simán.Másrészt tettük ezt jó játékkal, gördülékeny támadásokkal. Ez azért is nagy szó, mert ezt a még velünk rendkívül negatívan bánó „zöld sport” is elismerte. A tegnapi meccs első néhány pillanatát leszámítva teljes kontroll alatt tartottuk a mérkőzést és az ellenfelet is. Szereztünk 4 szabályos gólt, de ezúttal (a múlt heti kispesti meccshez hasonlóan) egyet megint nem adtak meg. A Honvég ellen Balázs gólját annulálták állítólagos les miatt, de a baj nem az volt vele, hogy az volt-e vagy sem (nem volt az), hanem az, hogy a partjelző zászlója nem akkor emelkedett, amikor az eset megtörtént, hanem amikor a labda jó néhány fázissal később a hálóban kötött ki. Tegnap a Hali ellen „kezezés” miatt vonták vissza Diagne találatát, ezúttal is tévesen. Persze, hogy előfordul ez időnként még a legjobb játékvezetőkkel, nem is ez a baj, de azt látni lehetett, hogy 2-0 után kicsit megpróbálta a Halit visszasegíteni a meccsbe a játékvezető. Nem jelenthető ki 100%-kal, de egy igen gyanús büntető is elmaradt, melyet Litauszki ellen követtek el, s ezek még csak a kézzel fogható dolgok.  A lényeg, hogy a csapat ezeket is simán elbírta, s az idény eddigi legjobb játékával tényleg magabiztosan zsebelte be a pontokat. Nem túlzás mondani, a 3-0 a hazaiakra volt hízelgő, maradt még gól a csapatban. Persze ehhez Szabi is hozzátett 2 nagy mozdulatot, de az ő posztjának pont az a lényege, hogy oldja meg ha sz.r van a palacsintában. Megoldotta. Úgy látszik neki is kell a versenyhelyzet, Kovács Zoli jó hatással van rá.

Tehát ez így már 4 győztes meccs. Van még három az idén, remélhetőleg tudjuk folytatni a sorozatot, itt van például a felcsúti meccs kedden. Ott tavaly az év meccsét játszottuk, idén is várható valami hasonló.

Arra a bizonyos következtetésre visszatérve, van aki azt mondja, hogy legközelebb előbb kell kongatni a vészharangot, mások szerint a türelem hozta meg a gyümölcsét. Ha azt nézzük, hogy az éllovas FTC 2 éve játszik együtt, a Paks, mely a 2. helyen tanyázik, szintén. A nyáron szinte teljesen kicserélődött csapatok közül a Vasas hajtja a sereget, a Kispest is szenved, a bajnok Vidi most kezd magára találgatni. A Loki helyzete kicsit furcsa, ott nem akar összeállni az, aminek már kész volt az alapja. Szóval összességében jól eldönthető, hogy mi a fontos egy csapat életében.