Értékelés

Vége a sorozatnak, új kezdődhet...

Arra senki sem számított, hogy telt ház és kupahangulat várja majd a csapatokat Gyirmóton, de a 900-1000 néző, aki kilátogatott az Alcufer stadionba, azért mindenképp csalódás volt.

Ennek ellenére fél órát kellett sorban állni, mire jegyhez jutott az, aki vállalta az utazást és nem interneten vásárol jegyet. A vendégszektor 500 tagjára mindössze 1 jegykiadó állt rendelkezésre, igaz 25 embernek már volt elővételben belépője…Csoda lenne, ha többen járnának meccsre...

A sör a büfében igencsak középszar volt, a rendőrség meg már az érkezéskor nézési fitogtatást tartott. Szerencsére dolguk nem akadt, pedig várták…

Angelov a kezdőben kapott helyet, érdemes lenne megtudni, hogy mivel érdemli ki ezt a helyet hétről-hétre. Más meglepetés nem történt. Tetőtől talpig lilában kezdtük a meccset és igyekeztünk magunkhoz ragadni a kezdeményezést. Ehhez a sárgában nyomuló hazaiak eleinte partnerek is voltak, mert szépen átadták nekünk a területet, hogy a saját térfelükön megszerzett labdákkal hosszan indíthassák Simont vagy Sallóit. Az egyik ilyen kisérlet veszélyesen bontakozott ki, de Kecskés olyan tanári becsúszással mentett, amit illett alaposan megtapsolni. A félidő derekán egy gyors jobboldali támadás után a felső lécet találta Bardhi telibe. Ez idő tájt említésre méltó volt Filkor és Diarra percekig tartó kakaskodása, félő volt, hogy az egyébként igen agilisan játszó középpályás nem elégszik meg a kapott sárgával, mert sokáig nem akart lehiggadni. Néha olyan érzése volt az embernek, hogy a játékvezető túlzottan is aprólékos, ítéletei során időnként széttöredezett a játék.

Nem volt sok helyzet a szünet előtt egyik oldalon sem, mert az utolsó megoldásokba rendre hiba csúszott, pedig aktív volt mindkét csapat. Egyszer pár percre az eső is eleredt, de szerencsére számottevő csapadék nem érkezett. Ami feltétlen említést érdemel, hogy a szünetig keresve sem lehetett találni büntetésre jogosító tételt a szurkolásban.

A második félidőre úgy jöttünk ki, hogy eldöntjük a 3 pont sorsát, mert nagyon beszorítottuk a sárgákat. Újabb Bardhi kapufa, néhány veszélyes támadás és tűzbe is jött a tábor, ebben az időben elég jól szóltak a dalok. Sajnos hamar elmúlt a lendület, 10 perc után kiegyenlítetté vált a játék.

Sajnos nem voltunk eléggé pontosak, Diarra két ízben is olyan helyzetben választott rossz megoldást, amikor a feladat nehezét megoldotta, majd egy egyszerű passz helyett belebonyolódott a cselekbe, és el is veszítette a labdát.

Kicsit csordogálósba fordult volna a meccs, ezért az edzők elkezdték cserélgetni, variálni csapataikat. A 76. percben némiképp váratlanul, és feltétlenül nagy csalódásunkra gólt szerzett a Gyirmót. Egy jobb oldali beadás átkeveredett a másik oldalra, ahol az érkező hazai játékos közelről beverte.

Windeckert terítették le a 11-es pont környékén, de néma maradt a síp.

Ekkor már fedélzeten volt Lázok is, aki igen jó szelleműen szállt be a csatába. Már-már siratni kezdtük a veretlenségi sorozatunkat, amikor éppen az ő lövése pattan át az egyébként magabiztosan védő Sebőkön, így visszatért mindenkibe a hit, ismét rohamokra indultunk. A Gyirmót már elfogadta volna a döntetlent, de a mieinknek volt 2 nagy lehetősége is, hogy javunkra dőljön el a találkozó. Az utolsó utáni percben egy szöglet után Windecker átbólintotta a labdát a hosszú sarokba, így miénk lett a győzelem.

Ezzel a góllal lezárult egy sorozat, de remélhetőleg egy másik kezdődhet, hiszen a Gyirmót ellen eddig 2 meccsből kétszer győztünk…

A játék nem volt világraszóló, de ahogy a meccs előtti beharangozóban írva lett, inkább legyen ezúttal gyengébb a játék, de szerezzük meg a 3 pontot. Ez teljesült, sőt ezzel a győzelemmel áttörhetünk egy gátat. Nem is a 3 pont, hanem inkább annak módja fontos, mert vesztett helyzetben tudtunk az utolsó percekben, pillanatokban fordítani. A forduló többi meccseinek zömén is születtek gólok az utolsó utáni másodpercekben, s ismét nagyon összetömörödött az élmezőny, mely egyáltalán nincs elérhetetlen távolságban.

Ne feledjük, közeledik a CAS döntés 2. határideje is. Ha kedvező döntés születne, azzal nagy teher hullhatna le a vállakról, mert a téli szünetben fel tudnánk pumpálni a keretet, ennek tudata jótékony hatással lehetne a hátralevő 3 meccsre.