Kitekintő

Van Magyarországon egy szervezet, ami minden kontroll nélkül folytatja tevékenységét. Nem kevesebbet állítok, mint azt, hogy nincs eszköz, nincs testület, állami szervezet ami/aki a párhuzamos dimenzióban működő MLSZ-re bármilyen hatást gyakorolhatna. Csak egy rossz példa: ha ez a sportági vezetés holnaptól salakpályákra parancsolja az NB1-et, senkinek, sehol nincs valódi lehetősége arra, hogy érdemben tárgyaljon, és befolyásolja az MLSZ nyilván helytelen döntését!

Nézzük csak; a honi labdarúgás vezetését egy szűk kör belső ügyévé degradálták már jó 30-40 éve. Ez nem újdonság, de Csányi Sándor vezetése alatt szintet léptek; ma már nyíltan vállalják, sőt „mindent vivő” érvként nyilatkozzák, hogy az MLSZ az egyedüli, és kizárólagos letéteményese a magyar labdarúgásnak! Minden egyéb csoport, a klubok, vagy akár a – valójában nem létező – Liga, de különösen a szurkolók véleménye semmit sem számít! És így is van; ezek mind-mind csak akadályozzák a „rendes ügymenetet”, ami a Kánai úton semmi mást nem jelent, mint pozícióban maradni, megkeresni azt a nem kevés pénzt, amit a pozíció biztosít – és persze élni (visszaélni) azzal a hatalommal, ami felett nincs kontroll…

Nézzük meg, hogy is néz ki egy választás az MLSZ-ben. A rendes működés az, hogy a területi szervezetek (pl. Megyei igazgatóságok) által delegált küldötteket az MLSZ vezetése nevezi ki, helyezi pozícióba. A felső-vezetést (elnök, elnökség) ezek a küldöttek választják, így nem kétséges, hogy kenyéradójuk mellett (vagy az általa megjelölt személy mellett) teszik le voksukat! Hogy is kerülhetne különben dr. Török Gábor az elnökségbe? A politológus végzettségű vezetőnek talán még annyi fogalma sincs a labdarúgásról, mint banki és szövetségi főnökének… De nem ő az egyedüli!

Berzi Sándor a Vasas tartalékcsapatáig jutott labdarúgóként, de az MLSZ-ből 1989 óta kirobbanthatatlan! Ne feledjük, azóta a magyar labdarúgás többször megújították, és tették ezt mindannyiszor azért, mert az előző vezetés hibáit kellett kijavítani. Ha így lett volna, Berzi lassan 50 éves sportvezetői pályafutása gyorsan véget ért volna… Se megújulás nem volt, se a hibákat nem javították ki, de még csak a felelősöket sem rúgták ki! Nem is sorolom tovább, elég ennyi is ahhoz, hogy látható legyen, mi a fő motiváló erő az MLSZ vezetésében.

Értem én, hogy gyárigazgatónak nem feltétlen a legjobb melóst kell megválasztani, de ha egy iparvállalat vezetésében senki nem tud semmit a cég által gyártott termékekről, ott azért már komoly baj van! A szakmaiság – és ezzel együtt a hitelesség! – kérdése tehát kipipálva; ezek a fogalmak messze elkerülik az MLSZ-t…

De nézzük meg, hogy mit lehetne tenni annak érdekében, hogy egy-egy döntés, vagy netán egy fegyelmi határozat, de akármilyen eszement ötlet ellen legalább tiltakozni lehessen. Jogorvoslatra nem is gondolok, csupán arra, hogy milyen lehetőségek vannak egyáltalán egy ellenkező vélemény megjelenítésére. Egy jó példa a Semleges Térfél által írt nyílt levél, ami a szurkolók észrevételeit sorolja fel, kifejtve, hogy a Felcsút-Videoton meccs utáni verekedés egyáltalán nem pályára való, ezért nem hagyható büntetés nélkül.

Az ügy ott tart, hogy „Csányi Sándor, az MLSZ elnöke megfellebbezte a független fegyelmi bizottság (FEB) első fokú döntését a 8. fordulóban lejátszott Puskás Akadémia–Mol Vidi FC mérkőzés után történtek kapcsán. Az eljárás ennek értelmében másodfokon folytatódik.”

Azt nem tudjuk, hogy a másodfokon mi lesz, de nem is ez a lényeg. Sokkal inkább az, hogy ebben az esetben (is) kifejezetten csak egy személy döntésén múlik az, hogy végül érvényt szerez az MLSZ a saját szabályainak, avagy elengedi ügyet… Már az se lenne rendjén, hogy az MLSZ egyik alkalmazottja (bíró) hibájára hivatkozva az MLSZ egy testülete (FEB) valójában nem hoz döntést. A mérkőzés jegyzőkönyvébe ugyanis nem került bele az incidens… Nem, itt sokkal nagyobb szerepzavar és képzelt megfelelési kényszer dolgozik; a FEB döntést hozott, ami nem egyéb, mint szemenszedett hazugságok egymásutánja!

Hogy lehetséges ez? Hát pontosan úgy, hogy semmiféle retorziótól nem kell tartania a FEB-nek sem, ahogy a teljes MLSZ-nek sincs semmilyen félnivalója! Miért is? Nézzük csak ezt a 2008-as idézetet:

„A Nemzetközi (FIFA) és az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) nem ismeri el a lengyel tagszervezet (PZPN) új irányítóit. Miroslaw Drzewiecki lengyel sportminiszter hétfőn visszahívta a PZPN vezetőségét, és javaslatára a Lengyel Olimpiai Bizottság (PKOL) Robert Zawlocki személyében átmenetileg felügyelő biztost bízott meg a dirigálással. A sportminiszter arról is rendelkezett, hogy későbbi időpontban kerüljön sor a PZPN október 30-ra tervezett tisztújító közgyűlésére. Mivel sem az európai, sem a nemzetközi szövetség nem ismeri el Zawlockit, a külső beavatkozás miatt akár fel is függeszthetik a lengyelek tagságát.”

Olyan eset sok van, hogy valahol fekete-Afrikában egy éppen regnáló elnök-félisten leváltja a szövetség vezetőit. Erre – a jog, az igazság bajnokai – az UEFA, és a FIFA gyorsan megvédik azt a vezetőséget, akivel hasonló a viszonya, mint az MLSZ-nek az őt megválasztó küldöttekkel… De a fenti idézet egy európai országban történt eseményről szól! Akkor a lengyelek kénytelen-kelletlen meghajoltak a fenyegetés előtt, más választás híján… Ne gondoljuk tehát, hogy Magyarországon más lenne a helyzet; nincs az z állami szerv, intézmény, ami, aki ellenőrzése alatt tarthatná az MLSZ-t, annak vezetését, annak tevékenységét!

Az MLSZ egy viharban elszabadult tankhajó, akinek nekimegy, annak vége, és csak akkor lenne vége, ha a belsejében keletkező tűz miatt az olaj szétveti az egész hajót! Erre azonban ügyelnek; aki belül van, olyan erős függőségégben él, amit soha, semmilyen körülmények között nem ad fel! A tűzrendészet a helyzet magaslatán; a semmihez nem értő, másból megélni nem tudó, ámde az MLSZ kötelékében kiváló egzisztenciát kiépítő vezetők, alkalmazottak soha nem robbantják fel a tankert, mert pontosan tudják, hogy ha a tűzhalált megúsznák, a vízbe biztosan belefulladnának…

És mi történik, ha a másodfokon meghozott ítélet sem tetszik Csányi úrnak? Mehet az ügy az UEFA-hoz. Ő bizony képes odahatni, de a siker nem garantált. Az Etikai és Fegyelmi Bizottságban ugyanis nem más, mint Berzi úr elé kerül az ügy. Ha nem is vehet részt adott esetben a saját országát érintő döntésekben, azért képes lenne hatni, ebben biztosak lehetünk! De nem ez az igazi probléma! Elgondolkodtató, hogy vajon másnak (akár az érintett kluboknak, edzőknek, szurkolóknak, bárkinek) lett volna lehetősége arra, hogy elérje a másodfokú eljárás lefolytatását? És ha az sem tetsző eredményt hoz, akkor vajon bizton számíthat rá a jog igazságát kereső fél, hogy nemzetközi szinten pártatlan eljárásban fognak döntést hozni?

A válaszhoz kicsit messziről indítok. Nem volt olyan régen, hogy kiderült milyen korrupt az európai, vagy éppen a globális labdarúgó vezetés. Ebbe többen buktak, mert olyan horderejű ügyekről, akkora pénzekről volt szó, hogy azt már nem lehetett szőnyeg alá söpörni. Többek között Ángel María Villar-t is letartóztatták, helyére érkezett Csányi Sándor, aki megválasztását követően az alábbi nyilatkozatot tette:

„Nagy megtiszteltetés ért. Amikor Ángel María Villar lemondott, fel sem vetődött bennem, hogy induljak az alelnöki pozícióért, de utána több telefonhívást kaptam és néhányan személyesen is biztattak a támogatásukról. Miután elindultam, a korábbi érdeklődők visszaléptek, így egyedül maradtam. Azt gondolom, ez elismerése a magyar szövetség által az elmúlt években végzett tevékenységnek.”

Lemondott = letartóztatták

Elindultam = szóltak, hogy induljak

Visszaléptek = szóltak nekik, hogy ki lesz a befutó

Idézet a nemzetisport.hu 2018.02.26-án megjelent „UEFA: Csányi Sándor nyártól a FIFA alelnöke lesz – hivatalos” című cikkéből:

„Csányi beiktatásához szavazás sem volt szükséges, hiszen nem indult más a pozícióért.”

Választás = kinevezés

Bizony, a haverizmussal, uram-bátyám alapú működéssel vádolt az MLSZ működése teljesen kompatibilis a nemzetközi sztenderdekkel! Nincs ez másként a sportág nemzetközi vezetésében, így a hal olyannyira a fejétől bűzlik, hogy az okokat nem is feltétlen itthon kell keresni!

De még egy gondolat erejéig szeretnék visszatérni a már említett felcsúti incidenshez. Bár ebben az esetben végül Csányi úr józan belátása megért egy másodfokú eljárást, ugyanakkor látni kell, hogy ez nem egy szabályozott keretek között lefolytatott eljárás része, hanem ad hoc beavatkozás. Nincs, és nem is lenne ugyanis semmilyen következménye annak, ha az elnök úr helybenhagyja a FEB döntését! Szerencsére (?) itt most annyira kilógott a lóláb, és talán a Semleges Térfél nyílt levele olyan széles rétegeket ért el, hogy ez már elérte az ingerküszöböt!

Nem az ST itt a fontos, de meg kell jegyezni, hogy nem volt sajtóorgánum, ami felszólalt volna a nyilvánvalóan helytelen döntés ellen! Ideje lesz végre tudomásul venni a tényt, hogy bizony a szurkoló pontosan tudja, érti, hogy mi való a pályára, és mi nem! Ahogy azt is tudja, hogy mit szeretne látni a mai siralmas színvonal helyett, és ahogy azt is, hogy a ma működő sportági vezetéssel nem nagyon lehet komolyabb előrelépést elérni!

Magyarul; a szurkoló nem hülye! Lehet hülyének nézni, lehet lenézni, de – mint láttuk fentebb – a szurkoló a foci élő lelkiismerete, a szurkoló az, akinél nincs fontosabb kelléke a labdarúgásnak! Fontosabb, mint a focista? Na igen; ha nincs néző, miért rendeznének meccset? Ha van néző, akkor viszont előbb-utóbb lesz olyan, aki meg akarja mutatni a pályán, de fordítva még nálunk sem működik!  Ideje lesz tehát felismerni, hogy a foci nem a szövetség, és a szövetségi dolgozók jólétéért, vagy a klubok, játékosok átlag feletti egzisztenciájáért van, de még csak nem is a menedzserek jólétéért van!

 

A FOCI A SZURKOLÓKÉRT VAN!

AZ MLSZ A SZURKOLÓKÉRT VAN?

2018 szeptember 12-én az UTE közleményt jelentetett meg CÍMERÜGY címmel. A közlemény sok, a címer-üggyel kapcsolatos kérdésre választ ad, de legalább ennyi kérdést újabb kérdést is felvet.

JÁTSZMÁK

A két korábbi részben megvizsgáltuk, hogy mi most a helyzet, és milyen motivációk vezérlik a történet szereplőit. Most arra próbálunk kísérletet tenni, hogy mi várható, milyen eseményekre, és végül milyen következményekre számíthatunk.

Az UTE olyan helyzetben van, mint a szurkolók is; melyik ujjamba harapjak? Most sajnos nem látszik olyan megoldás, amiből minden tekintetben jól jöhetünk ki. De! Lássuk be; ahogy telik-múlik az idő, és az Újpest 1885 Futball Kft. továbbra sem tesz semmit a bírósági döntések végrehajtása ügyében, minden egyes nappal csak közelebb kerülünk a megszüntetéshez! Az UTE azért nem aktívabb az ügyben, mert azt várja (inkább csak remélheti), hogy Roderick Duchâtelet meggondolja magát. Fel kell tennünk a kérdést; van realitása annak, hogy egy szép napon arra ébredünk, hogy minden a régiben, az egyetlen igazi címer visszakapja méltó helyét?

Mai ismereteim birtokában én azt gondolom, hogy nincs olyan tényező, nem ismerek olyat, ami az Újpest 1885 Futball Kft. jogellenes működésének megváltoztatására ösztönözné a tulajdonos – ha ezt eddig sem tette meg. Ha pedig ez igaz, akkor nincs értelme várni, lépni kell, el kell menni a falig, nincs más hátra! Az pedig majd kiderül, hogy nagyot koppanunk, vagy végül a „belga” az utolsó pillanatban „elrántja a kormányt”. Most úgy áll a dolog, hogy ennek csak az időpontja kérdéses, az viszont, hogy ezt a lépést meg kell tenni, nem kérdés!

Mi történhet, ha a cégbírósági eljárás megszűnéssel ér véget? Ha az Újpest 1885 Futball Kft. jogutód nélkül szűnik meg (ez a valószínű!), ezért az erősen kérdéses, hogy a megszűnő társaság hozzájárulása nélkül átruházhatók a licensz-jogok. Ebben az esetben bizony egy új klub, alsóbb osztályból indulva kell, hogy évek alatt kiharcolja az élvonalbeli tagságot. Mert ugye az nyilvánvaló, hogy a mindenkori Újpestnek az élvonalban van a helye! Ha alsóbb osztályokban kellene indulni, a cél akkor sem lehet más, mint a legrövidebb időn belül visszakerülni.

Igen ám, de ki az, aki létrehoz, működtet egy ilyen klubot? Ki az, aki közben még arra is képes, hogy hiteles identitást adjon, azaz a klub valóban Az Újpest legyen? Erre a válasz elég egyértelmű; ez bizony az UTE!

És itt van a másik ok, amiért az UTE kissé nagyobb türelmet tanúsít, mint azt a szurkolók elvárnák. Az UTE ugyanis nem tud/akar/képes elindítani egy alacsonyabb osztályban szereplő felnőtt csapatot. Ezt most sem teszi meg, pedig az akadémiájáról kikerülő fiatalok pályának már most sincs igazi kifutása; az UFC-s akadémia nem tart igényt rájuk… Így most az a faramuci helyzet van, hogy az UTE szakmai munkája kizárólag nem újpesti egyesületeknél kamatozhat, felnőttként kizárólag ott csinálhatnak karriert az UTE nevelésű fiatalok.

Közben Roderick Duchâtelet köszöni szépen, jól van, az ő értékrendje szerint (csak a pénz számít, erkölcs és jog előtt mindenkor!) ez rendjén van. Az a fiatal, akinek probléma, hogy majdani profi pályafutását nem tudja Újpesten kezdeni, menjen hozzá, tárt karokkal várja! Ezzel meg az a komoly probléma van, hogy az UFC akadémia csapatai a mai napig gyengébbek, mint az anyaegyesület utánpótlás csapatai, így most átmenni oda, valójában szakmai visszalépést jelent a gyerekek számára (persze ez nem feltétlen marad így mindig).

Roderick Duchâtelet-nek egyetlen esélye van arra, hogy a saját logója megmaradjon; a fenti okok miatt az UTE végül eláll az egész ügytől, és/vagy egy Újpest 1885 Futball Kft. taggyűlésen megszavazza a változtatást. Semmi más esély nem kínálkozik, kizárólag ez; a „belga” ugyanis teljesen biztos benne, hogy az UTE nem meri megkockáztatni az élvonalbeli tagság elvesztését, és nem tudja önerőből újra építeni a klubot!

A fentiek alapján bizony nagyon úgy tűnik, hogy a két szereplő közül az erkölcs és a jog az egyik oldalon, míg az események alakításának lehetősége a másik oldalon van! Nem egyszerű helyzet, de nézzük meg, hogy mit léphet az, aki képes változtatni a kialakult helyzeten. Milyen lehetőségek vannak?

 

  1. Az Újpest 1885 Futball Kft. végrehajtja a bíróságok határozatait

Az egész tragikus eseménysor lezárul? Nos, az a helyzet, hogy nem, itt nincs vége a történetnek, csakis és kizárólag a jogi rész tekinthető befejezettnek. Az okozott erkölcsi károkat nem lehet egy tollvonással orvosolni, a lelkekben keletkezett sérülések mélyebbek annál, semmint jogi eszközök gyógyírt jelentsenek! Véleményem szerint teljes lezárás egy három fázisú folyamat; a címer visszaállítása, bocsánatkérés mindazoktól (mindenek előtt UTE, szurkolók), és folyamatos bizonyítása annak, hogy a tulajdonos elkötelezett a sportszakmai eredmények mellett, azokért a saját hatáskörében mindent megtesz!

  1. Az Újpest 1885 Futball Kft.-ét tulajdonosa értékesíti

Ezzel a jogi folyamat nem zárul, az új tulajdonos személyétől függetlenül a cég kötelezettsége fennmarad, a bíróság döntéseinek végrehajtására szóló kötelezettség fennmarad. Ezt egy új tulajdonos örömmel meg is tenné, hiszen ezzel máris egy plusz pontot szerez a szurkolóknál (amennyiben persze fontosak neki a szurkolók).

  1. Az Újpest 1885 Futball Kft. a címer tekintetében kompromisszumos megoldási javaslatot tesz, ami elfogadásra kerül.

Itt arra gondolok, hogy az egyetlen, és eredeti címerből kiindulva egy (vagy több) olyan tervvel áll elő, ami szerves folytatás, továbbfejlesztés, de semmiképpen nem egy gyökértelen, előzmény nélküli, és mindenek előtt illegitim, jogszerűtlenül ránk kényszerített kreatúra! Jogi feltétel, hogy ezt az UTE elfogadja, erkölcsi feltétel pedig az, hogy a szurkolók is ugyanezt tegyék. Erre – az előzmények okán különösen! – nincs sok esély…

 

A mini-sorozat zárásaként, összegezve a gondolatokat, azt látom, hogy;

  • Nincs mire várni, mert ha nem változik Roderick Duchâtelet hozzáállása a bírósági döntésekhez, csak az időt húzza, de előbb-utóbb bekövetkezik a megszüntetés.
  • Az UTE kényes helyzetben van, mert a jogi eszközök alkalmazása végül a Újpest 1885 Futball Kft. megszüntetéséhez vezethet.
  • Nincs szándék/akarat/képesség az UTE részéről arra, hogy felnőtt csapatot indítson.
  • Nem látok olyan körülményt, ami Roderick Duchâtelet-t változtatásra ösztönözné.
  • Nem tudok hitelt érdemlő információt az Újpest 1885 Futball Kft. eladásával kapcsolatban.
  • Nem várható kompromisszumos javaslat az Újpest 1885 Futball Kft. részéről.
  • Ha az Újpest 1885 Futball Kft. végrehajtja a bírósági határozatokat, az még nem jelenti az ügy teljes körű, mindenre kiterjedő lezárását.

Ennek a helyzetnek ma már nem Újpesten van a megoldása, sokkal inkább olyan körökben, olyan helyeken, amik magasabb szintet képviselnek jogban, politikában, sportdiplomáciában. Nem akarom túldramatizálni a helyzetet, de szégyenteljesnek tartom, hogy az emlékezetes licensz-átruházási ügy után rövid idővel újra mások segítségére, jóindulatára szorulunk, mert mi magunk nem vagyunk képesek arra, hogy berkeinken belül generált problémát a berkeinken belül oldjunk meg.

(vége)

HAJRÁ LILÁK!!!

NEM KELL ÚJ CÍMER!!!

2018 szeptember 12-én az UTE közleményt jelentetett meg CÍMERÜGY címmel. A közlemény sok, a címer-üggyel kapcsolatos kérdésre választ ad, de legalább ennyi kérdést újabb kérdést is felvet.

MOTIVÁCIÓK

Az UTE a címer megváltoztatása után igyekezett minél gyorsabban reagálni, elindított egy polgári peres eljárást is, mivel itt gyorsabb eredményre számíthatott. Az UTE elsődleges célja az, hogy a címer visszaállításra kerüljön. Lehet, hogy vannak mögöttes célok is (pénzügyi, presztízs, reklám-jogok, stb.), de ezeknek a mai helyzetben nincs jelentőségük.  Azt ma már nem tudjuk, hogy akkor, amikor elindította a pereket az UTE, milyen kimenetelre számított. Nem tudjuk, hogy a jogászok számoltak a megszüntetéssel, vagy a mai helyzet készületlenül érte őket. Ez ugyanis nem annyira jogi kérdés, sokkal inkább erkölcsi kötelesség, de az bizony egy sportegyesület számára legalább olyan fontos, minta törvények betartása.

Az UTE skizoid helyzetben van; ha nem tesz semmit, akkor az a vád érheti, hogy nem tesz semmit a jog, és erkölcs védelmében, ha pedig – a teljes ellenállás okán – a végsőkig elviszi az ügyet, azzal az UFC megszűnését kockáztatja.

A másik oldal ezt pontosan tudja, különben nem merne jogtalan és erkölcstelen működésével tulajdonostársa, bíróságok, és szurkolók ellenére cselekedni. Ezért a megszüntetés Damoklesz-kardját csak holmi fakardnak tekinti. Ez a látható viselkedés, a motiváció pedig az, hogy; Roderick Duchâtelet-nek a logó-val az a célja, hogy megkülönböztesse a „ő klubját” a korábban mások által birtokolt klubtól. Figyelem! Az örökség számára kedvező elemeivel (csillagok a bajnoki címek után, legendák, eredmények, stadion) kifejezetten kérkedik, magáénak tekinti, arra törekszik, hogy totálisan kisajátítsa!

Az a cél tehát, hogy Roderick Duchâtelet önmagát megkülönböztesse az előzőktől, azaz a logó őt magát jelképezi! Emellett pedig - az ő szemszögéből nézve - kiváló eszköz arra, hogy sértettsége, csalódottsága, az átvertség érzése által táplált frusztrációját kiélje. További cél az ellenség(nek tekintett) környezettel való harc fenntartása, az ellenség (mindenki az!) megosztása, ledegradálása, megsemmisítése.

Ez utóbbiakra egész szemléletes példák vannak.

Megosztás:

A lételeme, sok intézkedése, egész lénye erre épül. A logója is ilyen; tudja, hogy vannak konformisták, és soha meg nem alkuvók. Pontosan felmérte, hogy ez a téma milyen mélyen érint érzelmeket…

Degradálás:

Ez a fogalmat teljes mértékben kimaxolja az a többször elhangzott véleménye, miszerint a szurkolók alkoholista bűnöző drogosok gyülekezete. Mindezt megspékelte azzal, hogy szerinte vannak igazi szurkolók is. Az ő szurkolói, akik bólogatnak mindenhez, akik már-már nem is a klubnak, vagy a csapatnak, hanem sokkal inkább neki szurkolnak! (és ezzel máris összekapcsolta a témát a megosztással)

Megsemmisítés:

Ha a szurkolók viselkedése semmiképpen nem tetszik, akkor jó lesz a zártkapu, jó lesz fenntartani a megosztó helyzetet, őket becsmérelni nyilatkozatokban, mert ezzel hosszabb távon elérhető, hogy ne is jöjjenek a stadionba. Semmi szükség rájuk, mert Tao-ból, vagy központi pénzekből egy év alatt annyit lehet kasszírozni, amihez (folyamatos full-house esetén is) jegybevételből tíz év kell.

A fentiek pontosan megmutatják, hogy milyen szurkolói dilemmák feszítik a tábort. Sarkosan fogalmazva; vagy foci lesz, vagy címer! Most ugyanis – ha nem változik Roderick Duchâtelet álláspontja! – csak akkor állhat vissza a címer, ha a cégbíróság elmegy a végsőkig, ami viszont a foci végét jelenti… Egyre többen fogalmazzák meg, hogy a kisebbik rossz a belga tulajdonos, így a címer-változtatás ellen nem tiltakoznak, egyesek pedig egyenesen beálltak Roderick Duchâtelet mellé, védve, támogatva álláspontját.

Ezen a ponton két rendkívül fontos tényezőre kell felhívnom a figyelmet! Egyrészt; nem az UTE az, aki a megszűnéssel fenyegető cégbírósági eljárás oka, hanem az a jogellenes gyakorlat, amit a Újpest 1885 Futball Kft. követ. Másrészt; aki a címert, netalán Roderick-et támogatja, az a törvénytelenség, az erkölcstelenség támogatója is egyben!

(folytatás következik)

HAJRÁ LILÁK!!!

NEM KELL ÚJ CÍMER!!!

2018 szeptember 12-én az UTE közleményt jelentetett meg CÍMERÜGY címmel. A közlemény sok, a címer-üggyel kapcsolatos kérdésre választ ad, de legalább ennyi kérdést újabb kérdést is felvet.

AZ UTE KÖZLEMÉNYE

Az UTE az Újpest 1885 Futball Kft.-vel szemben két jogi eljárást kezdeményezett.

A polgári peres eljárás keretében megállapítást nyert, hogy az Újpest 1885 Futball Kft megsértette az UTE jóhírnevét azzal, hogy az UTE hozzájárulása nélkül az Újpest FC labdarúgócsapat címerét megváltoztatta és azt azóta is használja. A bíróság kötelezte az Újpest 1885 Futball Kft.-t 15 napon belül az ítélet rendelkező részét 30 napig tegye közzé, valamint kötelezte 85.500.- Ft perköltség megfizetésére is.

Az UTE által cégbíróságon kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás eredményeképpen a cégbíróság az Újpest 1885 Futball Kft.-t 300.000.- Ft. pénzbüntetés megfizetésére kötelezte, valamint megállapította a jogszerűtlen működés tényét.

Fontos kiemelni, hogy a két eljárás – bár egyazon jogsértésen alapul – egymástól független, a polgári és cégbírósági eljárások folyamatai (fellebbezés, felülvizsgálat, halasztó hatály, stb.) nem hatnak egymásra. Ezt azért fontos leszögezni, mert a polgári peres eljárásban az Újpest 1885 Futball Kft. felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a per tehát nem tekinthető teljes mértékben lezártnak, ugyanakkor a cégbírósági eljárás lezárt, a döntés jogerős!

Mi következik a fentiekből? A jogi szituáció nem bonyolult (cégbírósági „szálon” az Újpest 1885 Futball Kft. bukta a pert, a polgári per pedig tovább folyik). Ez eddig világos, de ami mindebből következik, az már kicsit meredekebb dolog, a szereplők indítékai, viselkedésük mozgatórugói pedig szinte követhetetlenek. Ha azonban egy kicsit mélyebbre ásunk, mindenre kaphatunk magyarázatot. Hozzá kell tennem, hogy jelen ismereteink szerint! Lehetnek ugyanis ismeretlen tényezők, amelyek hatnak a folyamatokra. Ez a cikk viszont azért jelenik meg most, mert meglátásom szerint az ismeretlenek száma ma már közelíti a nullát. Ez pedig elég ahhoz minden eddiginél pontosabb képet kapjunk.

A FELEK POZÍCIÓJA

Elsőként nézzük meg, hogy milyen feltételek esetén marad a Roderick Duchâtelet-féle logó! Ehhez az Újpest 1885 Futball Kft.-nek mindkét perben nyernie kellene. Miért? Mert a cégbíróság a jogszerű állapot helyreállítása hiányában többszöri pénzbüntetéssel, majd felügyelő-biztos kinevezésével, végső esetben pedig a céget megszűntetésével élhet. A polgári peres eljárásban az UTE által kezdeményezett végrehajtási eljárást a Kúria – az Újpest 1885 Futball Kft. felülvizsgálati kérelemével összefüggésben – felfüggesztette. A végrehajtási eljárás feltehetőleg a perben keletkezett pénzfizetési köztelezettségre (illetve az UTE-t ért vagyoni hátrány érvényesítésére) vonatkozik, az ügy egészét tekintve nincs igazán komoly jelentősége. Összességében azt látom, hogy a cégbírósági „szál” végül – a jogellenes működés további fenntartása esetén – végül az Újpest 1885 Futball Kft. megszűnéséhez vezet. A polgári peres oldalon „csak” az UTE személyiségi jogai, illetve az ügy szempontjából nem döntő, kisebb pénzbeli kötelezettség a vita tárgya.

Az Újpest 1885 Futball Kft. pozíciója tehát; a jogellenes működés fenntartása előbb-utóbb megszűnéshez vezet, erre hatása ma már nincs a Kft.-nek!

Nézzük meg, hogy a másik oldalról hogy néz ki a dolog! Az UTE a legjobb helyzetben van ahhoz, hogy végül bizonyítsa igazát. Ha a polgári peres eljárásban végül bukja a pert, akkor is nyeri az ügyet, az a már nyerte is, hiszen a cégbírósági oldalon jogerős az ítélet. De valóban nyert? Tényleg győztese ennek a drámának? Dráma bizony, méghozzá nem is akármilyen! Egy olyan dráma, aminek nincs nyertese! Ugyanis, ha végül a cégbíróság megszünteti az Újpest 1885 Futball Kft.-t, akkor az UTE által kezdeményezett eljárás eredményeképpen erősen esélyes, hogy megszűnik Újpesten a felnőtt labdarúgás. Ezt nem engedheti meg magának az a klub, aki csak a sporttörvény ilyen irányú rendelkezései miatt engedte ki kötelékéből a felnőtt labdarúgást, és a közvélemény szemében is – anyaklubként – a mai napig is felelősséggel tartozik érte!

Az UTE jogi helyzete egyértelmű. Biztosra vehető, hogy előbb-utóbb érvényesíteni tudja jogait. A jogi szituáción túl is van azonban élet! Ugyanis az UTE a jog adta lehetőségek teljes kimerítésével végül az újpesti felnőtt labdarúgás megszűnését okozhatja.

Látható, hogy a két fél pozícióját jogi síkon nem nehéz megfejteni. Az UTE – és a szurkolók – nem pusztán jogi, hanem erkölcsi kérdésként is kezeli az ügyet. Az ellenérdekelt fél erkölcstelen magatartására ezért igen nehéz hatékony válaszokat találni! Nemes szándék, nemtelen ellenféllel szemben… nem egyszerű feladat!

(folytatás következik)

HAJRÁ LILÁK!!!

NEM KELL ÚJ CÍMER!!!

Küzdeni. Erőnk szerint a legnemesbekért.”

Küzdeni a lila-fehér színekért, az egyetlen címerért, egymásért, a múltért és a jövőért, a becsületért és Magyarországért.

A mai napon csupán ennyit kérünk és várhatunk el attól a csapattól, amely 9 év után lép ismét nemzetközi porondra és most olyan ellenféllel találkozik, akik a legtöbb EL győzelmet tudhatják magukénak.

És mégis, talán még valamit...

...a szurkolók mernek nagyot álmodni. Miért ne születhetne meglepetés a mai napon? A labda Spanyolországban is gömbölyű, a fű zöld (sajnos), az ég kék...! A játékosok fejében is biztosan megfordul, hogy most egy olyan ajándékot kaptak az élettől, ami talán sohasem adatik meg még egyszer karrierjük során (ne legyen így). Most kell vele élni, most kell véghez vinni azt, amiről talán csak suttogva ildomos beszélni, amiben mégis minden lila-fehér szív titkon bizakodik egy kicsit... hogy ma legyőzzük a Sevillát!

Ez nélkülöz minden racionalitást, ellenünk szól minden statisztika, mindenki a bukásunkat vízionálja...? Biztosan így van, de ha holnap megkérdezik, hogy miért mosolygok, szeretném azt mondani, hogy „Azért, mert nagyon szépet álmodtam!”

Harcoljatok mindenekelőtt az álmainkért!