Kitekintő

EMELESZ

Van Magyarországon egy szervezet, ami minden kontroll nélkül folytatja tevékenységét. Nem kevesebbet állítok, mint azt, hogy nincs eszköz, nincs testület, állami szervezet ami/aki a párhuzamos dimenzióban működő MLSZ-re bármilyen hatást gyakorolhatna. Csak egy rossz példa: ha ez a sportági vezetés holnaptól salakpályákra parancsolja az NB1-et, senkinek, sehol nincs valódi lehetősége arra, hogy érdemben tárgyaljon, és befolyásolja az MLSZ nyilván helytelen döntését!

Nézzük csak; a honi labdarúgás vezetését egy szűk kör belső ügyévé degradálták már jó 30-40 éve. Ez nem újdonság, de Csányi Sándor vezetése alatt szintet léptek; ma már nyíltan vállalják, sőt „mindent vivő” érvként nyilatkozzák, hogy az MLSZ az egyedüli, és kizárólagos letéteményese a magyar labdarúgásnak! Minden egyéb csoport, a klubok, vagy akár a – valójában nem létező – Liga, de különösen a szurkolók véleménye semmit sem számít! És így is van; ezek mind-mind csak akadályozzák a „rendes ügymenetet”, ami a Kánai úton semmi mást nem jelent, mint pozícióban maradni, megkeresni azt a nem kevés pénzt, amit a pozíció biztosít – és persze élni (visszaélni) azzal a hatalommal, ami felett nincs kontroll…

Nézzük meg, hogy is néz ki egy választás az MLSZ-ben. A rendes működés az, hogy a területi szervezetek (pl. Megyei igazgatóságok) által delegált küldötteket az MLSZ vezetése nevezi ki, helyezi pozícióba. A felső-vezetést (elnök, elnökség) ezek a küldöttek választják, így nem kétséges, hogy kenyéradójuk mellett (vagy az általa megjelölt személy mellett) teszik le voksukat! Hogy is kerülhetne különben dr. Török Gábor az elnökségbe? A politológus végzettségű vezetőnek talán még annyi fogalma sincs a labdarúgásról, mint banki és szövetségi főnökének… De nem ő az egyedüli!

Berzi Sándor a Vasas tartalékcsapatáig jutott labdarúgóként, de az MLSZ-ből 1989 óta kirobbanthatatlan! Ne feledjük, azóta a magyar labdarúgás többször megújították, és tették ezt mindannyiszor azért, mert az előző vezetés hibáit kellett kijavítani. Ha így lett volna, Berzi lassan 50 éves sportvezetői pályafutása gyorsan véget ért volna… Se megújulás nem volt, se a hibákat nem javították ki, de még csak a felelősöket sem rúgták ki! Nem is sorolom tovább, elég ennyi is ahhoz, hogy látható legyen, mi a fő motiváló erő az MLSZ vezetésében.

Értem én, hogy gyárigazgatónak nem feltétlen a legjobb melóst kell megválasztani, de ha egy iparvállalat vezetésében senki nem tud semmit a cég által gyártott termékekről, ott azért már komoly baj van! A szakmaiság – és ezzel együtt a hitelesség! – kérdése tehát kipipálva; ezek a fogalmak messze elkerülik az MLSZ-t…

De nézzük meg, hogy mit lehetne tenni annak érdekében, hogy egy-egy döntés, vagy netán egy fegyelmi határozat, de akármilyen eszement ötlet ellen legalább tiltakozni lehessen. Jogorvoslatra nem is gondolok, csupán arra, hogy milyen lehetőségek vannak egyáltalán egy ellenkező vélemény megjelenítésére. Egy jó példa a Semleges Térfél által írt nyílt levél, ami a szurkolók észrevételeit sorolja fel, kifejtve, hogy a Felcsút-Videoton meccs utáni verekedés egyáltalán nem pályára való, ezért nem hagyható büntetés nélkül.

Az ügy ott tart, hogy „Csányi Sándor, az MLSZ elnöke megfellebbezte a független fegyelmi bizottság (FEB) első fokú döntését a 8. fordulóban lejátszott Puskás Akadémia–Mol Vidi FC mérkőzés után történtek kapcsán. Az eljárás ennek értelmében másodfokon folytatódik.”

Azt nem tudjuk, hogy a másodfokon mi lesz, de nem is ez a lényeg. Sokkal inkább az, hogy ebben az esetben (is) kifejezetten csak egy személy döntésén múlik az, hogy végül érvényt szerez az MLSZ a saját szabályainak, avagy elengedi ügyet… Már az se lenne rendjén, hogy az MLSZ egyik alkalmazottja (bíró) hibájára hivatkozva az MLSZ egy testülete (FEB) valójában nem hoz döntést. A mérkőzés jegyzőkönyvébe ugyanis nem került bele az incidens… Nem, itt sokkal nagyobb szerepzavar és képzelt megfelelési kényszer dolgozik; a FEB döntést hozott, ami nem egyéb, mint szemenszedett hazugságok egymásutánja!

Hogy lehetséges ez? Hát pontosan úgy, hogy semmiféle retorziótól nem kell tartania a FEB-nek sem, ahogy a teljes MLSZ-nek sincs semmilyen félnivalója! Miért is? Nézzük csak ezt a 2008-as idézetet:

„A Nemzetközi (FIFA) és az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) nem ismeri el a lengyel tagszervezet (PZPN) új irányítóit. Miroslaw Drzewiecki lengyel sportminiszter hétfőn visszahívta a PZPN vezetőségét, és javaslatára a Lengyel Olimpiai Bizottság (PKOL) Robert Zawlocki személyében átmenetileg felügyelő biztost bízott meg a dirigálással. A sportminiszter arról is rendelkezett, hogy későbbi időpontban kerüljön sor a PZPN október 30-ra tervezett tisztújító közgyűlésére. Mivel sem az európai, sem a nemzetközi szövetség nem ismeri el Zawlockit, a külső beavatkozás miatt akár fel is függeszthetik a lengyelek tagságát.”

Olyan eset sok van, hogy valahol fekete-Afrikában egy éppen regnáló elnök-félisten leváltja a szövetség vezetőit. Erre – a jog, az igazság bajnokai – az UEFA, és a FIFA gyorsan megvédik azt a vezetőséget, akivel hasonló a viszonya, mint az MLSZ-nek az őt megválasztó küldöttekkel… De a fenti idézet egy európai országban történt eseményről szól! Akkor a lengyelek kénytelen-kelletlen meghajoltak a fenyegetés előtt, más választás híján… Ne gondoljuk tehát, hogy Magyarországon más lenne a helyzet; nincs az z állami szerv, intézmény, ami, aki ellenőrzése alatt tarthatná az MLSZ-t, annak vezetését, annak tevékenységét!

Az MLSZ egy viharban elszabadult tankhajó, akinek nekimegy, annak vége, és csak akkor lenne vége, ha a belsejében keletkező tűz miatt az olaj szétveti az egész hajót! Erre azonban ügyelnek; aki belül van, olyan erős függőségégben él, amit soha, semmilyen körülmények között nem ad fel! A tűzrendészet a helyzet magaslatán; a semmihez nem értő, másból megélni nem tudó, ámde az MLSZ kötelékében kiváló egzisztenciát kiépítő vezetők, alkalmazottak soha nem robbantják fel a tankert, mert pontosan tudják, hogy ha a tűzhalált megúsznák, a vízbe biztosan belefulladnának…

És mi történik, ha a másodfokon meghozott ítélet sem tetszik Csányi úrnak? Mehet az ügy az UEFA-hoz. Ő bizony képes odahatni, de a siker nem garantált. Az Etikai és Fegyelmi Bizottságban ugyanis nem más, mint Berzi úr elé kerül az ügy. Ha nem is vehet részt adott esetben a saját országát érintő döntésekben, azért képes lenne hatni, ebben biztosak lehetünk! De nem ez az igazi probléma! Elgondolkodtató, hogy vajon másnak (akár az érintett kluboknak, edzőknek, szurkolóknak, bárkinek) lett volna lehetősége arra, hogy elérje a másodfokú eljárás lefolytatását? És ha az sem tetsző eredményt hoz, akkor vajon bizton számíthat rá a jog igazságát kereső fél, hogy nemzetközi szinten pártatlan eljárásban fognak döntést hozni?

A válaszhoz kicsit messziről indítok. Nem volt olyan régen, hogy kiderült milyen korrupt az európai, vagy éppen a globális labdarúgó vezetés. Ebbe többen buktak, mert olyan horderejű ügyekről, akkora pénzekről volt szó, hogy azt már nem lehetett szőnyeg alá söpörni. Többek között Ángel María Villar-t is letartóztatták, helyére érkezett Csányi Sándor, aki megválasztását követően az alábbi nyilatkozatot tette:

„Nagy megtiszteltetés ért. Amikor Ángel María Villar lemondott, fel sem vetődött bennem, hogy induljak az alelnöki pozícióért, de utána több telefonhívást kaptam és néhányan személyesen is biztattak a támogatásukról. Miután elindultam, a korábbi érdeklődők visszaléptek, így egyedül maradtam. Azt gondolom, ez elismerése a magyar szövetség által az elmúlt években végzett tevékenységnek.”

Lemondott = letartóztatták

Elindultam = szóltak, hogy induljak

Visszaléptek = szóltak nekik, hogy ki lesz a befutó

Idézet a nemzetisport.hu 2018.02.26-án megjelent „UEFA: Csányi Sándor nyártól a FIFA alelnöke lesz – hivatalos” című cikkéből:

„Csányi beiktatásához szavazás sem volt szükséges, hiszen nem indult más a pozícióért.”

Választás = kinevezés

Bizony, a haverizmussal, uram-bátyám alapú működéssel vádolt az MLSZ működése teljesen kompatibilis a nemzetközi sztenderdekkel! Nincs ez másként a sportág nemzetközi vezetésében, így a hal olyannyira a fejétől bűzlik, hogy az okokat nem is feltétlen itthon kell keresni!

De még egy gondolat erejéig szeretnék visszatérni a már említett felcsúti incidenshez. Bár ebben az esetben végül Csányi úr józan belátása megért egy másodfokú eljárást, ugyanakkor látni kell, hogy ez nem egy szabályozott keretek között lefolytatott eljárás része, hanem ad hoc beavatkozás. Nincs, és nem is lenne ugyanis semmilyen következménye annak, ha az elnök úr helybenhagyja a FEB döntését! Szerencsére (?) itt most annyira kilógott a lóláb, és talán a Semleges Térfél nyílt levele olyan széles rétegeket ért el, hogy ez már elérte az ingerküszöböt!

Nem az ST itt a fontos, de meg kell jegyezni, hogy nem volt sajtóorgánum, ami felszólalt volna a nyilvánvalóan helytelen döntés ellen! Ideje lesz végre tudomásul venni a tényt, hogy bizony a szurkoló pontosan tudja, érti, hogy mi való a pályára, és mi nem! Ahogy azt is tudja, hogy mit szeretne látni a mai siralmas színvonal helyett, és ahogy azt is, hogy a ma működő sportági vezetéssel nem nagyon lehet komolyabb előrelépést elérni!

Magyarul; a szurkoló nem hülye! Lehet hülyének nézni, lehet lenézni, de – mint láttuk fentebb – a szurkoló a foci élő lelkiismerete, a szurkoló az, akinél nincs fontosabb kelléke a labdarúgásnak! Fontosabb, mint a focista? Na igen; ha nincs néző, miért rendeznének meccset? Ha van néző, akkor viszont előbb-utóbb lesz olyan, aki meg akarja mutatni a pályán, de fordítva még nálunk sem működik!  Ideje lesz tehát felismerni, hogy a foci nem a szövetség, és a szövetségi dolgozók jólétéért, vagy a klubok, játékosok átlag feletti egzisztenciájáért van, de még csak nem is a menedzserek jólétéért van!

 

A FOCI A SZURKOLÓKÉRT VAN!

AZ MLSZ A SZURKOLÓKÉRT VAN?