Kitekintő

VVK50! 2. rész Ismerjük meg a Newcastle United játékosait

Az 1969. május 29-én idegenben, majd 1969. június 11-én hazai pályán fogadtuk lejátszott VVK döntőt csapatunk a Newcastle United FC ellen játszotta. Igen, sajnos eltelt 50 év azóta, így érthető, hogy egyre többen vagyunk, aki nem emlékszik, nem is emlékezhet arra, hogy kik játszottak akkor, ezeken a rendkívüli mérkőzéseken. Ezúttal tehát vegyük sorra azokat, akik a két klub történetének legszebb lapjait írták tele a foci minden szépségével!

Ronald Wyn „Wyn the Leap” Davies (sz.: 1942.03.20.), csatár:

Pályafutását Wrexham-nél kezdte, majd a Bolton Wanderers-szel is sikeres szezonja volt, Davies legjobb korszaka 1966 és 1971 között volt, a Newcastle United-nél. Később a Manchester City-nél játszott, a 1971–72-es szezontól, majd 1972 szeptember 14-én átment a Maine Roadról az Old Traffordba, a Manchester United akkori vezetője, Frank O'Farrell hívására. 1973-ban Blackpool-hoz ír alá, 1975. nyarán Blackpool játékosa lett (szabadon igazolhatóként), majd játszott Crewe Alexandra csapatában, mielőtt befejezte karrierjét Bangor City-nél.

Sok helyen, és sokat játszott, több, mint 550 angol bajnoki mérkőzésen szerepelt, teljes pályafutása alatt pedig 611 mérkőzésen 179 gólt ért el! Hazája, Wales válogatottjában is pályára lépett; 34 válogatott meccsén 6 gólt termelt.

Érdekes, hogy pályafutását 37 évesen lezáró játékos utoljára 31 évesen, 1973.-ban, Chorzówban, Lengyelország ellen lépett pályára a nemzeti csapatban. Ennek oka az, hogy legjobb éveit - a Bolton, és Newcastle játékosaként - 1962 és 1971 között ekkorra maga mögött hagyta. Fénykorában, átlagosan 2 meccsenként betalált, de a Manchester City, és a MU játékosaként már 8-10 meccses gólcsendjei is voltak.

Beceneve (Wyn the Leap – Wyn az ugráló) pontosan leírja hihetetlen fizikai képességeit;

Játékos korában sokan próbálták megfejteni rugalmasságának okát, hiszen a beadásoknál mindig magasabbra tudott felmenni, mint bárki körülötte. Erre egy nyilatkozatban azt mondta; "Adottság volt. Amikor Newcastle-be érkeztem, Malcolm Allison (aki akkor a Manchester City másodedzője volt – a szerk.) megkért, hogy csináljak egy tesztet.Felugorva, a kezemben krétávalmeg kellett jelölnöm az edzőterem falána legnagyobb magasságot, amit elérek. Nem is tudom, hogy csináltam, de csak Lynn Davies (a távolugrás olimpiai bajnoka 1964-ben Tokióban, Európa Bajnok 1966-ban és 1969-ben! – a szerk.) volt képes arra, hogy utánam csinálja! Úgy emlékszem, a vonal három méterrel van a padlótól…

 

Preben „Benny” Arentoft (sz.: 1942.11.01), középpályás:

Dán, Koppenhágában született, és a helyi Brønshøj Boldklub játékosaként szerepelt először felnőtt csapat tagjaként. A brit szigetekre 1995-ben, 23 évesen szerződött; az 1874-ben alapítottGreenock Morton Football Club játékosa lett. Ez az egyik legrégebbi skót klub, Arentoft 1695 és 1969 között volt játékosa. A Newcastle következett, majd 1971-től a Blackburn Rover játékosa lett. ’74-ben visszatért hazájába, ahol újra pályafutása első klubjában szerepelt 1978-ig.

A Newcastle-ben tehát nem volt még a VVK-döntőig jelentős múltja, összesen is csak 50 meccset játszott a csapat színeiben, de mindkét meccset végig játszotta. Ezzel pedig ő lett az első dán labdarúgó, aki nemzetközi kupát nyert! Jókor volt, jó helyen, hazájában (és persze Newcastle-ben) korának kiemelkedő labdarúgójaként tekintenek rá a mai napig.

Sportpályafutása legérdekesebb momentuma, hogy a dán válogatottban mindössze 9 alkalommal szerepelt. Elsőre azt hihetnénk, hogy ebben az időszakban olyan sok tehetséges dán labdarúgó volt kerek e földön, hogy egy európai kupát nyert játékos csak nagy ritkán fért oda a nemzeti tizenegybe. A kisszámú válogatott meccsnek azonban teljesen más okai voltak! A Dán Labdarúgó Szövetség ugyanis csak 1971-ben (!) törölte el azt a – ma már igen furcsa! – szabályt, hogy a nemzeti válogatottban csak amatőr státuszú labdarúgók szerepelhettek!

A dánok profi időszaka nem kezdődött jól; Protugália ellen 5:0 arányú vereséggel nyitott az akkor már profi szerződéssel rendelkező játékosokkal felálló váleogatott…

 

John Evens Wright „Jackie” Sinclair (sz.: 1943.06.21), szélső:

A skót igen fiatalon, mindössze 18 évesen lett a Dunfermline Athletic játékosa. Igazi sport-családba született, nagybátyja, Tommy Wright skót nemzeti válogatott volt. A testvére, Willie Sinclair, és unokatestvére, Tommy Wright is profi labdarúgók voltak. Ezek után nem csoda, hogy fia, az 1970-ben született Chris Sinclair is profi labdarúgó lett.

A Newcastle United már a Leicestertől szerezte meg az 1968-ban még mindig csak 25 éves labdarúgót, aki mindössze egy év után már a Sheffield Wednesday játékosa lett. Ennek oka az lehetett, hogy míg a Leicesternél 103 meccsen 50 gólig jutott, addig a Newcastle-nél 43 meccsen mindössze 6 találatig jutott.

A skót nemzeti tizenegy ebben az időben jó erőkből állt, így Jackie-nek csak egy válogatottság jutott, még 1966-ban egy Portugália elleni barátságos meccsen. Aktív pályafutását 1976-ban fejezte be.

2010-ben, 67 éves korában elhunyt, de emlékét nem felejtik a szurkolók! Egy névtelen bejegyzés halála napján egykori klubja veendégkönyvébe    ;

„Jackie ragyogó játékos volt, és mindig volt ideje rajongóira! Olyan népszerű volt, hogy autogramját a kávézóban fizetésre használtuk. Legalább olyan jó volt, mint Giggs (674 mérkőzés, 114 gól a MU színeiben! – a szerk.), kicsi volt, de halálosan pontos, és könyörtelen végrehajtó!”

 

Alan Foggon (sz.: 1950.02.23), szélső:

A ’69-es döntő idején 19 éves játékos mindkét meccsen csereként kapott lehetőséget. Előbb (otthon) Jackie Sinclair helyett a 75 percben, majd Újpesten Jim Scott helyett a ’76-ban. Az egészen 1980-ig tartó karrierje állomásai között a Newcastle volt az első. 1967 és 1971 között , 61 meccsen 14 gólt szerzett, majd két évre a Cardiff City játékosa lett.

Számára csak ezután jött el pályafutása legjobb időszaka a Middlesbrough-nál, ahol 4 év alatt, 115 meccsen 45 gólig jutott! Bár a válogatottban nem kapott lehetőséget, mégis sokat elmond tehetségéről, hogy egyike azon keveseknek, akik szerepeltek a „North East's big three” (Newcastle, Sunderland, Middlesbrough) mindhárom csapatában.

 

A virtuális barangolást itt felfüggesztjük, de nincs vége, következik az Újpest játékosainak bemutatása! Talán sokan vannak, akik ezt feleslegesnek érzik, és sokan vannak olyanok is, akik nálam mélyebb ismeretekkel rendelkeznek legendáinkról, de talán jó lesz életpályájuk bemutatásán keresztül kicsit visszamenni a dicső múltba – amikor még a világ élvonalában jegyzett klubok vezetőinek is izzadt a tenyere, ha az Újpesttel hozta össze csapatukat a sors…