Vélemény

A bíráskodás diszkrét bája...

A vasárnapra maradt Derbi hozta azt, amit várt mindenki; a rettenet melegben a jelzett 6.500-at meghaladó szurkoló, két csapat, akik győzelemre játszottak, négy gól, rengeteg helyzet, és igazi Derbi-hangulat. Najó, fél-igazi, mert  vendégszektorban egy kilúgozott társaság jelent meg, ami csak nyomokban tartalmazott némi kakaót… Mi pedig bizonyítottuk, hogy nem ám a falvakban, meg soha nem volt klubok nézőterein terem a hamisítatlan football-hangulat, hanem az olyan patinás, a múltban is sikeres csapatok háza táján, ahol a már dédapáink vére is LILA volt!

OK, becsúszott egy-két disszonáns hang, de én ezt most egyetlen egy embernek tudom be, annak, aki miatt becsúsztak a fals hangok, és aki végül állja a cechet… Bár – mint megtudtuk – ő pont annak örül, ha üres lelátók mellett kell lejátszani a meccseket… Azzal nem tüntetem ki, hogy leírom a nevét, mindenki pontosan tudja, hogy kiről is van szó. Ha esetleg valaki mégsem, akkor – csak emlékeztetőül – ő az a figura, aki az Egyetlen Címert szeretné örökre eltüntetni.

Szóval, én most azt gondolom, hogy ne legyünk finnyásak! Ha nem hányunk sugárba attól a gusztustalanságtól, ami ma szarfolyamként hömpölyög ki a klubházból, akkor egy-két, a klubvezetést nemi életét firtató rigmus se fordítsa meg normál perisztaltikánkat! Ezzel együtt azért meg kell jegyeznem, hogy mindennek van határa, tudni kell (és szerintem tudja is mindenki), hogy mik azok a koordináták, amik közül nem léphetünk ki!

A nézőtér tehát vasárnap rendben volt, minőségi szurkolással, és – eltekintve a fent említett, arányaiban törpe minoritást jelentő momentumoktól – végig támogató, és persze az ellenfelet keményen zrikáló, ahogy az már csak egy Derbi tartozéka. Vegyük már észre, hogy ezúttal két csapat olyan meccset varázsolt a gyepre, ami igen ritka az nb1-ben, erősen összefügg ám a szurkolással! Egy zártkapus Derbi olyan, mint az alkoholmentes sör; az égvilágon semmi értelme nincs!!!

Szóval minden szép és jó (eltekintve a döntetlen tényétől…), amiért viszont „tollat ragadtam”, az egy olyan jelenség, ami sürgős megoldásért kiált!!! Ez pedig a játékvezetés minősége. Iványi időnként mintha egy másik meccset nézett volna, következetességet csak hibái terén láthattunk. Ott a helyszínen persze csak a hátrányunkra elkövetett baklövéseket vettem észre, de volt ám más irányú tévedése is…

Ezt kb. annyival szokták elintézni, hogy „semmi baj, mert kiegyenlítette tévedéseit a bíró, ezért döntései nem befolyásolták a végeredményt”. Na, ettől és a hasonló szövegektől futkározik a hátamon a hideg, a vérnyomásom pedig érezhetően kilő a 200-as tartomány irányába! Ugyanis olyan nincs, hogy akár a legapróbb tévedés ne befolyásolná a mérkőzés végkimenetelét!

Kiragadtam egy esetet, ami az alábbi cikkben szereplő videón a 2:42-től induló támadásunk (amiből a második gólunkat szereztük) során látható - itt:

http://www.m4sport.hu/2017/07/23/negy-gol-es-dontetlen-a-felbeszakadt-ujpest-fradin/

Nos, a játékvezető elengedte a Nagy Danit ért atrocitást (fejberúgás, földrevitel!), a labda nálunk maradt. Itt arra gondoltam, hogy ez az előnyszabály helyes alkalmazása végre, ugyanis rengeteg esetet láthattunk, amikor azzal büntet a spori, hogy ilyenkor bizony befújja a nyilvánvaló szabálytalanságot. Nos, itt sem születhetett volna meg második gólunk, eddig tehát hibátlan.

De akkor meg mi itt a probléma? Nos, az, hogy az ellenfélnek a második gólunk után 10 játékossal kellett volna folytatnia a mérkőzést! Ugyanis 7-es számú játékosuk, aki Nagy Danit az előbb részletezett módon földbe döngölte, másodszor gyalult le kiugró támadót. Az elsőért annak rendje és módja szerint megkapta a sárgalapot, de itt bizony elmaradt…

És ebből mindenki jól jött ki:

  • mi megszereztük ismét a vezetést,
  • az ellenfél megúszott egy jogos kiállítást,
  • a bíró elsunnyoghatott egy kapitális hibát, mivel csapatunk, és szurkolóink éppen gólmámorban úsztak,
  • a 7-es játékos pedig lehet, hogy máskor is lehet kezdő csapatában (ha itt megkapja jogos büntetését, nem hiszem, hogy sok szerepet kapna a következő meccseken…)

 

Tényleg mindenki jól jött ki? Nem lehet, hogy ezen a ponton buktuk el azt a három pontot, amiért csapatunk kifutott a pályára? Ha most valaki azt mondja erre, hogy nem kiállítással kell megnyerni egy meccset, attól megkérdezem; nem lehet, hogy az is csapatunk érdeme, ha két ilyen szabálytalanságra késztették az ellenfél játékosát? Azt vajon nem játékosaink kényszerítették ki? Az vajon nem a játék része, hogy hibára késztetem az ellenfelet? És végül, de elsősorban kérdezem;

 

MIKOR LESZ MAGYARORSZÁGON LEGALÁBB A JÁTÉK SZINVONALÁT ELÉRŐ BÍRÁSKODÁS???

 

Ha jobban belegondolunk, ez igazán nem lenne nagy elvárás, mert a játék színvonala sem éppen csúcskategória, ezt pontosan láthattuk a nemzetközi megmérettetése alkalmával. Szóval; tisztelettel kérem azokat a döntési pozícióban lévő Hölgyeket/Urakat, akik a hazai bíráskodás tekintetében bármilyen pozitív hatással is lehetnek, hogy tegyék meg a megfelelő lépéseket!

A kiragadott példán felül is jónéhány hiba volt leshelyzeteknél (a parjelző sok méterrel lemaradva követi az eseményeket, így a másik szélen lesen lévő játékost a védelemtől nem is láthatja pl…). Eezen túlmenően pedig a szabályok alkalmazásának következetessége az, amit leginkább felróhatunk!

Csodálkozunk azon, hogy nem lehet fegyelmezni a játékosokat a pályán??? Csodálkozunk azon, hogy egymásnak ugranak a játékosok? Nincs ebben semmi csodálatos, csak annyi, hogy a következetesség csírájának halvány nyoma sem érhető tetten! Ha a játékosok nem tudák (mert nem tudhatják!), hogy hol vannak a határok, vajon mihez igazodjanak? Gyenge példával; amikor egy iskolában a gyerekek az órákon „rosszalkodnak”, az a legtöbb esetben nem az ő hibájuk, hanem azé a tanáré, aki képtelen megteremteni azt a rendet, fegyelmet, ami a nyugodt tanításhoz/tanuláshoz szükséges. Nincs hasonló felelőssége ma Magyarországon egy futball-bírónak?

A kérdés sajnos költői, mert bár nem annak szánom, biztosan nem talál értő fülekre, ahogy azt már megszokhattuk… de
ez a téma is olyan, mint a címer-ügy; lehet, hogy nem hallgatnak meg, de a téma csak akkor zárható le, ha mi is lezártuk! Márpedig sem ez, sem az NINCS LEZÁRVA!

 

HAJRÁ LILÁK!

 

NEM KELL ÚJ CÍMER!