Vélemény

Levél Dr. Gyarmati Eszternek

Újpest szurkolók vagyunk. Meccsre akarunk járni és szurkolni szeretnénk csapatunknak. Az elmúlt időszak eseményei tollat kértek kezünkbe, mert ami Újpesten az elmúlt időben zajlik, az már nagyon sok határon túlmegy... Ügyvezető igazgatónknak az alábbi tartalmú levél lett küldve az aláírásokkal együtt.

Tisztelt Gyarmati Eszter!


Napok óta gondolkodunk azon, miként tudnánk gondolatainkat eljuttatni Önhöz. 
Miután Ön teljesen bezárkózott az elmúlt napokban (hozzáteszem teljesen érthetően és indokoltan), valamint eddig sem a nyitottságáról volt ismert az Újpest FC kommunikációja, úgy döntöttünk, hogy nyílt levelet intézünk Önhöz, remélve, hogy eljut kezeihez ez a néhány sor.
Ön jogász végzettségű, az Újpest FC ügyvezető igazgatója. Bizonyára pontosan tudja, sőt valószínűleg a saját bőrén érzi, hogy milyen helyzetben, illetve milyen állapotban van ez a 132 esztendős klub, mely évtizedeken keresztül a magyar sport és benne a labdarúgás legszűkebb élvonalát képviselte.


Olyan csapataink voltak, akiket a magyar mezőny rettegett, a nemzetközi pedig minimum tisztelt. Ennek a klubnak a mérkőzései olyan élmények voltak, amiket korosztályok fognak még sokáig mesélni. Nem kell túl sokat visszamenni az időben, amikor tízezrek tomboltak a lelátókon. Arra még talán Ön is emlékszik, hogy mi történt 2010. szeptember 11-én. 
Amióta Ön az ügyvezető igazgató, ilyen történetek már nem születtek.


Ellenben az Ön által vezetett Kft. (szándékosan írunk üzletszagú kifejezést, mert ez már egyáltalán nem hasonlít semmiféle sportcsaládi történethez) összerúgta a port a magyar és az újpesti fociélet szinte minden szereplőjével. Az UTE, mint anyaegyesület, és a Kft. között olyan mély szakadék tátong, mely folyamatosan mérgezi a mindennapok hangulatát. Önök összevesztek a Baráti Körrel, az Önkormányzattal és végül, de egyáltalán nem utolsó sorban, a saját szurkolótáborukkal. 


Kérdezzük, nem érzik Önök ezt az átható utálatot?


Az Önök tevékenységét az alábbi mérföldkövek kísérik. Nyertünk egy Magyar Kupát, aminek nagyon örültünk. Emellett majdnem megszűnt a klub, csak testreszabott törvénymódosítással lehetett megmenteni. Kizárták a csapatot 2 átigazolási időszakból, de az őszinte okokat a mai napig nem tudja senki. Megalázó vereségek, drasztikusan csökkenő nézőszám, totális elégedetlenség és még hosszan lehetne sorolni, hogy mi jellemzi az Ön regnálását.


Ne értse félre, nem kívánjuk kizárólagosan az Ön nyakába varrni az elmúlt esztendők kudarcait, mert mindenki számára közismert, hogy a környezeti sajátosságok is hátráltatták klubunkat.
Azt azonban szeretnénk leszögezni, hogy Önnek tulajdonítjuk elsősorban azt, hogy a klub teljesen elszigetelődött saját közegétől, saját szurkolóitól, valamint a teljes magyar sportközvéleménytől.
Attól a szurkolótábortól, mely korábban a csapat szerves része volt, mely méltán volt a magyar szurkolói kultúra kiemelt egysége. Ez mára a múlté, mert Önök a szurkolókat mindössze biodíszletként, szükséges rosszként kezelik, és ezzel gyakorlatilag kiölték az újpesti szenvedélyt.
Kérjük, nézzen utána, hogy akár csak 7-8 esztendeje milyen létszámban vettek részt szurkolóink a meccseken, s ezt hasonlítsa össze a jelenlegi helyzettel.


A klubhoz méltatlan, már a balkánon is elfogadhatatlan szintű ajándékboltot üzemeltetnek, amivel gyakorlatilag degradálják a csapatot.
Az elmúlt napok történései azonban minden eddigi problémát fölülírtak. A klub vezetése teljes tiszteletlenséget, közönyt tanúsít csapatunk hagyományai, örökségünk iránt, azzal, hogy le kívánják cserélni történelmi címerünket. Nincs ember a földön, aki érti ennek a cselekedetnek az okát, és Önök sajnálatos módon nem érzik szükségét annak, hogy őszintén, nyíltan, két irányban kommunikáljanak a miértekről. 
Sajnálatos, de el kell mondanunk, hogy minden Újpest érzelmű ember számára ünnepnap lesz az, amikor az Önök munkássága véget ér ennek a nagyszerű klubnak az élén. Az nem kétséges, hogy ez a nap fel fog virradni, de az igen, hogy ez mikor történik meg és vajon addigra nem lesz-e túl késő. Visszafordítható lesz-e még az a rombolás, melyet Önök végeztek, összekovácsolható lesz-e még a korábban legendásan összetartó, de mára szétdarabolt, lelkileg kiégett Újpest család? Önnek, mint ügyvezető igazgatónak és jogásznak elévülhetetlen "érdemei" vannak a kialakult helyzetben, de ha Ön valóban Újpest drukker, akkor terheli erkölcsi és etikai felelősség is.


Mindenki számára ismert, hogy Ön egy alkalmazott, és nyilván sok kérdésben kellett megalkudnia, de ne feledje, Ön nem csak a Kft-t képviseli, hanem őriznie kell az elődök hagyatékát is. (Nem engedheti meg például az olyan tulajdonosi védekezést, amely a korábbi oktrojált címerváltoztatást a jelenlegi helyzethez hasonlítja. Az UTE klub név és címerváltoztatása 1949-50-ben egy, a Szovjetúnió által gyarmati sorba züllesztett ország valamennyi polgári értékének és hagyományának - köztük a szeretett klubunk önazonosságot kifejező jelképeinek- erőszakos felszámolása volt. Vagy most újra ilyen kísérletről van szó?!
Hazánk azonban nem Belga Kongo, egyesületünk pedig mindörökre meg kívánja őrizni múltját és méltóságát. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország jogállam, ahol a szerződéseket –így az Újpest 1885 Kft és az UTE között létrejött, utóbbi számára a futballklub címere megváltoztatásához egyetértési jogot biztosító társasági szerződést- tiszteletben kell tartani, megsértésük esetén a bíróság az, amely kikényszeríti azt.) 


Bizonyára nincs könnyű élethelyzetben, de meg kell Önnek is, és másnak is, hoznia az elkerülhetetlen döntést, hogy az Ön által is állítólag mélyen szeretett klub ismét felemelkedhessen.


Az Újpesten kívüli munkájához sok sikert és örömet kívánunk, szeretnénk remélni, hogy sok-sok szép Újpest győzelemnek örülhetünk majd együtt a lelátón.


Alulírottak nem drogos, nem alkoholista, az Újpesthez évek vagy évtizedek óta kötődő, köztiszteletben álló olyan polgárok, szurkolók, akik mindenkor kötelességüknek érzik óvni és ápolni szeretett klubunk hagyományait!

Budapest, 2017. 07. 27.