Vélemény

A sövényen túl,,,2. rész. Ki nevet...?

Sok a vita arról, hogy melyik csapat lett erősebb, ki kezdett jobban, ki gyengült, ki hol áll. Egy rövidke cikk erejéig erre a kérdésre kerestük a választ. Persze nekünk az a legfontosabb, hogy a mi csapatunk, az ÚJPEST hogy áll, de ennek a kérdésnek önmagában nincs sok értelme, csapatunk erejét csak a mindenkori bajnoksághoz mérten tudjuk igazán felmérni.

Megnéztük tehát, hogy tavaly ilyenkor hogy állt a bajnokság, amikor a 7. fordulót már lezárták:

A Vasas erőteljesen bekezdett, egyedül mi voltunk képesek legyőzni őket, a többiek mind vereséggel zárták az angyalföldiek elleni találkozóikat. Az akkor nagy meglepetés volt, és bár a lendület még kitartott egy ideig, de a végén „csak” bronzéremre volt elég a ragyogó kezdés.

A nemzetközi kupákban induló (majd rövidesen búcsúzó…) csapatok viszont gyengén kezdtek – többek között éppen a Vasas ellen -, így ők ezúttal sem szerepeltek az élmezőnyben. Egy kivétellel, ugyanis a zöldek ekkor még egész jól álltak, ahogy a másik zöld-fehér alakulat is a 3. helyen. A végére mindkét csapat lejjebb kellett, hogy adja; a fővárosiak a 4., a vasiak pedig a 6. helyen zárták  bajnokságot.

Az újoncok zárták a sort, nekik ekkor még igencsak nagy volt a kabát, de aztán végül csak egyikük esett ki, de már ekkor sem volt messze a kiesőzónától a végén elbukó MTK sem. Egy kicsit tehát felborult a vélt papírforma, ám a végére azért kiderült, hogy nem minden az volt, aminek ekkor látszott…

De mi a helyzet most? Nézzük meg:

Most is van némi meglepetés, de a tavalyi elsők most nem villantanak annyira, de legalábbis beférkőzött az elejére a Diósgyőr. Ez komoly meglepetés még akkor is, ha szakmai körökben már tavasszal mondogatták, hogy az edzőváltással olyan koncepció-váltás jött Miskolcon, amit régen láttak.

Talán ez a legszembeötlőbb változás, de az edző személyéhez köthetők más – elsőre talán meglepő – változások is. Itt ismét a fővárosi, és a vasi zöldek kerülnek képbe, akik a tavalyi 2. és 3. helyüket „cserélték” 5. és 10. helyezésre. És persze megint a Vasas: a tavalyi meglepetés után mintha beleszürkültek volna saját játékukba, de itt inkább a keret, semmint az edző lehet a gyengébb rajt oka. Jegyezzük meg azért, hogy Szombathelyen sem sikerült egy világverő társaságot összehozni, de ott az utóbbi időszakban ez nem is volt jellemző, a tisztes középszer viszont megvolt még tavaly is…

Nézzük meg tehát, hogy a 10 értékelhető csapat (a két kieső nyilván nem került be az összehasonlításba)milyen relatív teljesítményre volt képes az első 7 forduló alapján. Ehhez készítettem egy táblázatot, ahol egyszerűen kivontam a múlt évi adatokat az előző éviekből, így;

Ez azt jelenti, hogy a 7 mérkőzés alatt:

  • 2-vel kevesebb győzelmünk,
  • 3 több döntetlenünk,
  • 1-gyel kevesebb vereségünk volt,
  • 2-vel több gólt lőttünk, de
  • 4-gyel többet kaptunk, ezért
  • 2-vel rosszabb a gólkülönbségünk, ezzel
  • 3-mal kevesebb pontot gyűjtöttünk, mint tavaly.

Nos, a teljes tabella így néz ki, a fenti adatok alapján:

Az eredmény a fent leírtak után nem meglepő, de jól mutatja, hogy ki miben javult/rontott, és jól megmutatja, hogy Király Gábor miért mondta azt, hogy reményei szerint a jövő évben is az NB1-ben fog védeni… Most ugyanis úgy áll, hogy van miért izgulnia, de ami a legfőbb tanulsága ennek az összehasonlításnak, az, hogy a körbeverések miatt egyáltalán nem lehet megjósolni mi lesz a vége…

Apropó körbeverések; nem tudom, de nekem nem nagyon áll össze a kép ezzel kapcsolatban. Korábban is volt olyan, hogy egy adott csapat hullámvölgyben volt, vagy éppen megtáltosodott, de az, hogy meccsről meccsre szinte az egész mezőny olyan játékkal jön ki, aminek semmi köze nincs az előző fordulóban látottakhoz, az nekem több mint gyanús…

Nem tudom az okokat, nem is firtatnám különösebben, de szerintem egy kiegyenlített bajnokságban nem születnek egymás utáni fordulókban nagyarányú győzelmek, és vereségek olyan két ellenféllel szemben, akikkel szemben a papírforma éppen ellenkező előjelű eredményeket sugall. Szerintem itt komoly szalmai kérdések mellett más, egyáltalán nem a sport körébe tartozó kérdések is felmerülhetnek, de ez utóbbiakat meghagyom másnak, én a focit a pályán szeretem, és amit ott látok, arról tudok véleményt mondani. A többi spekuláció, ezért említést sem érdemel!

Végül, de nem utolsó sorban; az ÚJPEST rajtja se nem jó, se nem rossz – de ez kizárólag a tavalyi évvel történő összehasonlításban igaz! Alapvetően gyenge volt ez tavaly is és most is, de azért reménykedhetünk (mit is tehetnénk mást?), hogy igazolásaink végre beváltják a várakozásokat! Szerintem máris vannak olyanok, akik bizonyítottak (Pajovic, Nagy Dani), vannak, akik hozzák az elvárt szintet, de a többség még adós a jó, az igazán kimagasló teljesítménnyel. Reményeim szerint ez nem várat sokat magára, a válogatott szünet pedig elég lesz arra, hogy a most kicsit széttartónak tűnő társaságot a stáb összekovácsolja egy egységes egésszé!

 

HAJRÁ LILÁK!

NEM KELL ÚJ CÍMER!