Vélemény

Mikor (ne) focizzunk?

Úgy érzésre kicsit gyanús, hogy – időjárási feltételeit tekintve – a magyar bajnokság (és kupa) fordulóit mintha nem sikerült volna jó eloszlásban elhelyezni a naptárban. Szomorú aktualitás; a február 20-i kupamérkőzés elmaradt, és a 2. bajnoki fordulóban is történt halasztás.,,

Ezen apropó vezetett oda, hogy újabb javaslatokkal éljünk az MLSZ irányába.

Az, hogy milyennek érezzük az időjárást, hogy emlékszünk régi telekre, nyarakra, erősen szubjektív. Viszont vannak - igaz korlátozottan… - hozzáférhető adatok, amik segíthetnek abban, hogy az adott keretek között kicsit objektívebben ítéljük meg a helyzetet. Ennek jártam utána, és nagy segítség volt az adatok forrása, a met.hu, az OMSZ online felülete, illetve az onnan letölthető adatok.

A játéktér alkalmasságát leginkább a csapadék mennyisége határozza meg, de a hőmérséklet sem elhanyagolható, mert télen a fagyos talaj, nyáron pedig a forróság veszélyeztetheti a sportolók egészségét. Márpedig az egészségnél nincs fontosabb, egy nagy eredmény is semmi, ha annak ára maradandó egészségkárosodás!

A csapadék tekintetében a következő a helyzet:

A februári hónapokat pirossal jelöltem, és elmondható, hogy jellemzően átlag alatti a csapadék mennyisége, így a február 20-i havazást akár extrmitásnak is tekinthetnénk. De nem intézhetjük el ilyen nagyvonalúan, ugyanis a másik tényező, a hőmérséklet, ami a csapadék halmazállapotára nézve döntő hatású! A problémát inkább ez okozza ebben az időszakban, ezért nézzük meg, hogy erről mit mondanak az adatok: 

Magyarázatképpen:

A havi adatokat megjelenítő oszlopok színezése:

A függőleges tengelyen ábrázolt hőmérsékleti adatok alapján megrajzolt területek:

Nos, szerintem van pár megállapítás, amit ez az egyszerű kis grafikon igen jól megmutat:
  • Februárban nem szabad(na) mérkőzéseket rendezni, mert ha csapadékos az időjárás, az nagy valószínűséggel havazást jelent.
  • A február időjárása alig különbözik a decemberitől, ami számomra azt jelenti, hogy decemberben sem szabadna mérkőzéseket rendezni.
  • Ha a két fenti megállapítást beépítenék a versenynaptárba, akkor a téli szünet három hónapos időtartamra terjedne ki.
  • Ez nem lenne komolyabb probléma, mert ha az ősz rövidebb két fordulóval, illetve a tavaszi sorozat két héttel később kezdődik, akkor a június kézenfekvő megoldás. Ennek oka az, hogy hatodik hónap rendre enyhébb, mint a legforróbb július, és augusztus – márpedig ez utóbbi két hónapban már elkezdődik az őszi szezon!

A fentiek alapján azt javasoljuk az MLSZ-nek, hogy;

  •  Az ősszel és tavasszal lejátszott meccsek számát az eddigi 19-14-ről változtassa meg 16-17-ra.
  • Ezzel július végétől november végéig kellene játszaniuk a csapatoknak (szükség esetén egy hétközi fordulóval) ősszel.
  • A tavasz pedig március elejétől június közepéig tartana (szükség esetén egy hétközi fordulóval).
  • A téli szünet december elejétől február végéig tartana, míg a nyári szünet időtartama a július közepétől július végéig terjedne.

A bajnokságot – akár hétközi fordulók nélkül is! – akár még rövidebb időszakra össze lehetne húzni, ha a válogatott miatti szünetek nem tagolnák szét – teljesen értelmetlenül! - a bajnoki évet! Ezért további javaslat:

  • A válogatott meccsei esetén kizárólag azon a héten tartson szünetet a bajnokság, amikor a válogatott játszik. Előtte, utána teljesen felesleges szünetekkel megtörni a bajnokság lendületét!

Javaslataink minden bizonnyal beilleszthetők a versenynaptárba, bár kétségeink vannak afelől, hogy az illetékeseket mennyire érdeklik a szurkolói javaslatok, meglátások. Ennek ellenére továbbra is bízunk benne, hogy lesznek végre olyan javaslataink, amelyek átviszik végre a szövetség ingerküszöbét, és történik végre pár lépés a hazai foci jobbá tételére. Sporttársi üdvözlettel:

Újpest1885.hu szerkesztősége

HAJRÁ LILÁK!

NEM KELL ÚJ CÍMER!