Vélemény

Levél a csapatnak!

 

Fiúk, ez pazar volt! Igazi Csapatként küzdöttetek és győztetek! Csodás órákat szereztetek nekünk szurkolóknak.
Tudjátok Srácok a szurkoló egy fura "lény". Egyszercsak valahogy odakeveredik a pálya, a csarnok mellé és ott ragad.

Van aki a családi hagyományt folytatja, van akit a barátok csábítanak ki, de a lényeg, hogy megfertőződik. És ez a "vírus" soha nem múlik el. Történhet bármi, házasság, válás, gyerekek, új meló, költözés, örömök, bánatok, új kapcsolatok, ez mindig állandó. Mert ez a "vírus" beszínezi a szivet. A miénk lila lett egy életre. Gyógyíthatatlanul, megváltoztathatatlanul. Van köztünk ezer féle ember, vállakozó, kétkezi melós, irodista, tanár, több diplomás értelmiségi és külvárosi csibész is. Sokan semmiben sem hasonlítunk, csak a lila szívünk ugyanaz. Vannak gyerekkori barátaim akikkel szinte napi kapcsolatban vagyunk de vannak akiket évtizedek óta ismerek, de például a vezetéknevüket sosem tudtam. Velük soha nem találkozunk máshol, csak a meccseken. Viszont ott összetartozunk.

Tudtuk már kölyökként, ha átutazzuk az országot a soron következő meccs miatt és nekem van egy szendvicsem valamelyik város vonatállomasán este, az éhhalál küszöbén, akkor mindenkinek jut belőle. Ha a másik elmegy sörért akkor én is iszom. És ha esetleg tré a szitu valahol, nem maradsz egyedül. Ez az Újpest! Ezek vagyunk mi. Sokszor poénkodunk azzal, hogy sok mindent lehet rólunk mondani csak azt nem, hogy eredmény szurkolók lennénk. 22 éve támasztjuk a korlátot különféle Újpest meccseken anélkül, hogy bajnokcsapatot ünnepelhettünk volna. (Hokiban 32 éve) Nektek most lehetőségetek van, hogy történelmet írjatok Újpesten. Sokan mi is sportoltunk, sportolunk a mai napig, de nekünk nem adatott meg, hogy egy Újpest bajnoki címért harcoljunk. Kevés volt a tehetségünk vagy az elszántságunk. Viszont Ti elég tehetségesek és elszántak vagytok ahhoz, hogy legendákká válljatok! Mert nekünk minden Újpesti Bajnokcsapat a saját legendánk. Amikor csak tehetjük, sokszor minden mást háttérbe szorítva ott vagyunk mögöttetek. Akkor is ha éppen kikapunk, ha nem megy a játék és akkor is amikor az ellenfél szurkolói a vereségünket ünneplik. Huuuu, ez a legnehezebb és tudjátok jutott nekünk ebből elég sok sajnos. De hát ahogy a dal szól: " Akárhogy volt, akárhogy lesz, mi mindig itt leszünk."
A szurkoló szurkol. Kitart a Csapata mellett, mert azt egy életre választ az ember.

Viszont most kérnénk valamit. Mi, Tőletek! Kérjük, tegyetek meg MINDENT, hogy sikerüljön. Harcoljatok, küzdjetek! Úgy mint az elmúlt négy meccsen. Harcoljatok értünk, a lila fehér színekért, a címerért, az Újpestért! Váltsátok valóra az álmot és legyetek legendákká!

Mert legendák csak a győztesekből lesznek!