Vélemény

Szubjektív beszámoló az ankétról

ÚJPEST FC SZURKOLÓI ANKÉT, 2020. augusztus 18.

 

Az elnökségi tag szubjektív beszámolója

 

Az ankétról kevés érdemi tudósítás jelent meg, így kötelességemnek érzem a klubtársak és a klubunk honlapja iránt érdeklődők tájékoztatását. Annál is inkább, mert mandátummal, vagyis a Klub képviseletével felruházottan voltam jelen. Mandátumon „részben kötött” volt, vagyis volt/lett volna célba juttatandó üzenetem, ugyanakkor felhatalmazásom volt arra, hogy a helyzet alakulásának messzemenő figyelembevételével járjak el.

 

A rendezés rendben volt. Az UP rendezvényterem kulturált, ugyanakkor fesztelen környezetet biztosított a beszélgetéshez. Csak a rend kedvéért írom le, hogy a Klub részéről a Roderick Duchatelet tulajdonos, Berta Csaba ügyvezető igazgató, Predrag Rogan vezetőedző, valamint Simon Krisztián és Banai Dávid vettek részt. A többnyelvű kommunikációt a klub tolmácsa, Szarka Lucia támogatta szakszerűen, míg a beszélgetést Kristin Laci narrálta és moderálta a tőle már rég megszokott magas színvonalon, kiválóan megtalálva az egyensúlyt klubalkalmazotti státusza és szurkolói lelke között. :-)

 

Ami rögtön az érkezéskor említést kívánó módon feltűnt, az a Hard Guard-os fiúk tömeges jelenléte. A magyar valóságban szocializálódott ember számára rögtön felmerült a kérdés, hogy e demonstratívnak is nevezhető jelenlétnek a Klubmenedzsment szánt-e „véleményformáló” szerepet is, de a későbbiek arról győztek meg, hogy egyértelműen NEM. A biztonsági őrök viselkedésében nem lehetett kivetnivalót találni, többen barátságosan beszédbe elegyedtek a „civil” résztvevőkkel, volt, aki hozzám is odajött. A dolog lényege, hogy mondani, kérdezni azt és úgy lehetett az ankét teljes időtartama alatt, ahogy azt a tisztelt megszólaló akarta. A legmeredekebb – konkrétan sértő, vagy a trágárság határát súroló – kérdések, olykor bekiabálások sem váltottak ki még egy szemöldök-rándulást sem a különítmény tagjaiból, ekképp nyugodtan levonhatjuk a követeztetést, hogy jelenlétük célja csak és kizárólag az volt, hogy ha a rendezvény során valaki fizikai atrocitásra vagy rendbontásra készülne, akkor attól eleve elvegyék a kedvét, vagy – ha mégis rászánná magát az illető –, akkor rövid úton véget vessenek a cselekménynek.

 

Itt szúrnám be, hogy az Ultrák szervezett formában – szerintem sajnos – nem vettek részt az eseményen, de több ismert képviselőjük megtisztelte jelenlétével az ankétot és jópár okos kérdéssel tették nyilvánvalóvá RD mellébeszéléseit.

 

Az ankét egyébként jól volt felépítve és Laci mindjárt az elején tájékoztatást is adott a „táncrendről”. Ennek lényege az volt, hogy négy témakör – játékoskeret, klub, címer, stb. (bocs, de a negyedik most nem jut eszembe J) - köré csoportosították az előzetesen beérkezett kérdéseket, amiket az érintettek először publikusan megválaszolnak. Az előre elküldött kérdések megválaszolása után pedig minden jelenlévőnek lehetősége nyílik arra, hogy – lehetőleg persze témakörönként – hozzászóljon vagy további kérdéseket tegyen föl. Az már nem igazán a rendezők hibája volt, hogy sokan ezt nem fogták föl és már az első kérdezési alkalomnál a maguk által fontosnak tartott, de más témához tartozó kérdést vagy „mantrát” próbálták feltenni.

 

Az ankét egy darabig biztatóan alakult. RD jól beszél angolul, láthatóan felkészült, volt világos üzenete az egybegyűltek számára és elég jól kezelte a meredekebb bekérdezéseket, odamondásokat is. Mondom, egy darabig… Világos üzenete volt arra, hogy miért a Kelet-Balkánon szerezzük be a játékosainkat, kifejtette, hogy a szabadon igazolható játékos nem okvetlenül gyenge és sosem mulasztotta el hangsúlyozni hogy kilenc éve egyedül ő „pumpál pénzt” a klubba és hogy erre az üzletre még a családja is ráment… A szakmai megállapítások egy részével nehéz is lett volna vitatkozni.

 

Nagyjából ezek voltak azok a konzisztens panelek, amiket az NSO színtelen-szagtalan tudósítása tökéletesen visszaadott. Aki tehát RD – egyébként bizonyos elemeiben figyelemre méltó – álláspontjára kíváncsi, az olvassa el a Népsport vonatkozó írását.

 

A jelenlévők egyértelműen pozitív megnyilvánulásokkal tüntették ki a játékosokat és az „új” vezető edzőt, míg a „régi” amolyan Voldemort-státuszba került, hangzottak el rá utalások, de semmi pénzért ki nem mondtuk volna a nevét.

 

A „gondok” akkor kezdődtek, amikor a klub üzemeltetésére vonatkozó üzleti filozófia és – naná – a címer kérdése került napirendre. Itt már nyilvánvalóvá vált, hogy könnyebb a tevének átmenni a tűfokán, mint RD-nek megérteni (RD-vel megértetni), hogy az ő üzleti filozófiája vagyis a jelek szerint ő maga) és az ÚJPEST (így, csupa nagybetűvel) miért összeférhetetlen (aki így nem értené, miért „inkompatibilis”) – ÖRÖKRE! Persze mi, büszke Újpest-szurkolók is felfoghatnánk, hogy a labdarúgás a világ boldogabbik felében ÜZLET és nem simlis politikusok faszméregetése vagy svindlizése, de erre meg mi nem vagyunk készen – mondjuk, én se…

 

RD egyszerűen nem érti, hogy ha az ő gazdasági ereje/filozófája nem teszi lehetővé, hogy szeretett csapatunk folyamatosan, de legalábbis általában véve a bajnoki címért harcoljon, attól még miért kéne neki – szerinte áron alul – eladnia a saját tulajdonát. Félreértés ne essék, ő tényleg tévedésben van: neki nem EZT a klubot kellett volna megvennie, és akkor most máshol megsüvegelnék egy NB1-es középcsapatért – de sajnos ezt vette meg…

 

A másik simli, amire nem kaptunk világos választ, hogy ha állítása szerint kilenc éve folyamatosan „pénzt pumpál” a klubba, akkor – akár „ár alatt” is – miért nem szabadul meg tőle? Hazug az a kiegészítő érvelése is, amely szerint az Újpest FC már rég eltűnt volna a süllyesztőben (megszűnt volna, csődbe ment volna, stb.), ha ő sorsára hagyná. Ismerve a magyar viszonyokat, az látszik, hogy pártunk és kormányunk mélyebben nem akar a zsebébe nyúlni Újpest-ügyben, de egy-két milliárdért biztosan lenne jelentkező, aki aztán megpróbálná eredményessé is tenni a klubot. RD tehát nem érti, hogy mi – büszke Újpest-szurkolók – sokkal szívesebben látnánk az ő helyén egy kormányközeli üzletembert, aki mondjuk közpénzből dobogóra hajt, mint őt, aki üzleti alapon próbálja üzemeltetni a klubot, egyébiránt dicső múltjához mérten méltatlanul a kiesés ellen harcolva…

 

Ugyanígy hasba akasztotta a publikumot Szíjártó Péter külügyminiszterrel folytatott találkozójának tartalmát firtató kérdésre adott válaszában is. Azzal fizette ki a kérdezőt, hogy SzP akkor vele, mint egy „külföldi befektetővel” tárgyalt, aki 70(!) embernek ad munkát… Hát… Nekem van egy barátom, aki a reptéren 270 embernek ad munkát a cégeiben, de vele még egy miniszter se akart leülni, pedig a nemlétező járvány miatt a megrendeléseink 90%-át vesztettük el és az embereket kölcsönökből próbálja megmenteni az éhenhalástól… Egyébként, ha valaki nem emlékezne, a SzP – RD találkozóról a külügyminiszter személyes FB-oldalán – tudjátok, ugyanott, ahova a yachtozás alatt az öltönyös irodai képeit is feltette – posztolt egy közös fotót „Bennmaradtak” képaláírással. Ez – számomra – mondjuk nem azt üzente, hogy RD belvárosi ingatlanbiznisze lett volna a fő téma, bár ki tudja. Csak azt nem értem, hogy ha nem akarnak a találkozóról érdemi infót megosztani, akkor minek posztolnak róla fotót egyáltalán… De mindegy is.

 

RD ankéton mutatott formájának mélypontját – nem meglepő módon – a címerügy vitájában „érte el”. Rossz és követhetetlen hasonlatában, amiben szerepelt Wolksvagen Golf és börtön egyaránt, valami olyasmit fejtett ki a tátott szájú publikum füle hallatára, hogy „másnap visszaadja a címert, ha az UTE névértéken eladja neki a nagycsapatot üzemeltető kft.-ben birtokolt 0,25 %-nyi üzletrészét”! Először nem is értettük, hogy miről van szó és hogy függ össze ez a két dolog… És most tennék egy „személyes” kitérőt az engedelmetekkel.

 

Tehát ez volt az a pont, amikor szólásra jelentkeztem. Mikor szót kaptam, bemutatkoztam és jeleztem azt is, hogy az Újpest 1885 Szurkolói Klub tagjaként is vagyok jelen. Elmondtam, hogy eredetileg kérdezni szerettem volna, de most már inkább hozzászólnék. Hozzászólásom keretében röviden kifejtettem, hogy a futballklubot üzemeltető társaságban a 0,25%-nyi UTE-tulajdonrészt abszolút helyénvalónak tartjuk. Ugyanis, ez pontosan annak a garanciája, hogy az olyan lépések, mint a címer egyoldalú megváltoztatása, ne legyenek jogszerűen megtehetők. Végül elmagyaráztam, hogy egy klubot alapvetően négy dolog definiál: a neve, a székhelye, a klubszínek és az egyéb szimbolika, például a címer. Ezek mindenki számára tabuk, hozzájuk nyúlni tilos.

 

Ülhetett a mondandó, mert Kristin Laci kérdését – miszerint kívánnak-e az elhangzottakra reagálni – rövid, de intenzív eszmecsere követte az asztalnál, majd egyértelmű fejrázás: „Nem.” Vagyis: „After careful consideration decided not to say anything…” (Körültekintő elemzés után úgy döntöttek, hogy nem mondanak rá semmit.) Elégedettség töltött el reakciójuk nyomán…

 

A korrektség jegyében viszont arról is meg kell emlékeznem, hogy RD legalább ötször mondta el, hogy a címer megváltoztatása rossz/hibás/helytelen döntés volt és legalább annyiszor bocsánatot is kért érte. Hozzátette azt is, hogy önmagában a 0,25 %-os UTE-tulajdonrésszel is együtt tudna élni, ha az abból fakadó jogokat nem a jelenlegi személyi összetételű UTE-vezetés gyakorolná. Világosan kimondta, hogy Őze Istvánról van szó, aki – miközben az Újpest FC semmit, de az égvilágon semmit nem profitál az UTE létezéséből – a 0,25 %-nyi tulajdonrész adta jogosultságával oly módon él, hogy azzal az FC napi működését is bénítja. Ezt Berta Csaba konkrétan, példákkal alátámasztva is megerősítette. (Hozzászólásomban erre is kitértem. Hangsúlyoztam, hogy ŐI-ről alkotott véleményünk számos nyilvános médiumban olvasható, tehát semmiképp sem fogható ránk, hogy az UTE – Újpest FC vitában bármely fél mellett általában foglaltunk volna állást.)

 

Ehhez annyi megjegyzést engedjetek meg, hogy ebben igencsak lehet valami. Aki ŐI-t, illetve „klubvezetői munkásságát” egy kicsit is ismeri, az pontosan tudja, hogy RD itt nem hazudik és még csak nem is csúsztat. Gondoljatok bele, hogy ennek az üzletileg szinte értékelhetetlen 0,25 %-nak az ürügyén szinte minden társasági dokumentumba betekintési joga van, sőt egyeseket – azok érvényességéhez, még alá is kell írnia… Alighanem létezik ŐI-nél kellemesebb üzlettárs…

 

Végül kitérnék még RD két nagyon erős mondatára, amit érdekes – de talán nem meglepő – módon, mintha az NSO sem „vett volna észre”…

 

Az egyik arról szólt, hogy a leköszönt újpesti polgármester éveken át szabotálta az Újpest FC működését, a másik pedig arról, hogy a „Tolnai-klán” máig folytatja pénzügyi aknamunkáját (csalási kísérleteit?) az azóta új cég által üzemeltetett Újpest FC ellen. Érdekes, hogy erre sem a jelenlévők, sem az „országos média” nem csapott le, noha teljesen nyilvánvaló volt, hogy RD pontosan megtervezte, hogy milyen állításokkal lép színre az ankét folyamán.

 

Ami egyébként ezt a „múlt homályába veszni látszó” történetet illeti, számomra rendkívül furcsa és elkeserítő, hogy a jelek szerint nincs senki (mondjuk rajtam kívül, de ki a f@sz is vagyok én…?), aki ebben a rántotthús alakú kis országban megkérdezné a Rendért Felelős Keresztapát, vagy a Főnavost (őt RD is megkérdezhetné, mint klubtulaj-havert), hogy hogy állnak azok a nyomozások, amiket kb. 6-7 éve RD feljelentései alapján az illetékes magyar szervek valszeg elindítottak. Meg a Minden(al) Elnököt (bank, MLSZ, FIFA) is meg kéne végre kérdezni, hogy miért rohantak el az UEFÁ-hoz 2014-ben feljelenteni az Újpestet a licensz-átruházás miatt, mikor Muszbek Mihály ismert sportközgazdász az idő tájt publikált cikkéből megtudhattuk, hogy legalább hat hasonló jogátmentés volt a magyar labdarúgásban, (a tévedés kockázatával) olyan kluboknál, mint a Honvéd, Vasas, esetleg MTK, amelyek esetében mélyen kussoltak… Hát nincs egy profi portál, vagy oknyomozó újságíró, akiket ezek a dolgok érdekelnének? Most erre is mondhatnám, hogy „mindegy”, de nem szeretném.

 

Ezennel szubjektív beszámolóm végére értem.

 

Remélem, sok mindenről képet kaptatok, és/de akiknek nem tetszett, azok…; azoktól ezúton kérek elnézést!