Vélemény

Eredmény? Kimutatás!

Mostanában sok szó esik arról, hogy milyenek a magyar foci gazdálkodási körülményei. Erről nagy ritkán születik egy-egy összefoglaló, de az egyes klubokat részleteibe menően nem nagyon elemeznek. Pedig a mérleg- és eredmény kimutatás nyilvános adat, hozzá lehet férni, így kicsit pontosabb képet lehet alkotni arról, hogy milyen pénzügyi feltételrendszer mellett gazdálkodik egy sportegyesület.

Miután távolról sem érdekel, hogy – idézek – „az állami gondozottak”, vagy éppen más rivális klubok hogyan teremtik elő a pénzt a működéshez, itt nem is lehet másról szó, mint az Újpest FC-t működtető ÚJPEST 1885 Futball Kft. gazdálkodásáról szóló eredménykimutatásról. Igyekszem csak bemutatni az adatokat, mert részletességét tekintve nem olyan mély a kötelező tartalmú dokumentum, hogy abból messzemenő következtetéseket vonjak le, az pedig, hogy a gazdálkodás egyes elemeit, vagy egészét kritizáljam, messze áll tőlem. Erre sem a „jogállásom” (kívülálló), sem a képzettségem nem jogosít fel, de azért a számokkal mégis elbírok valahogy…

Az forrás egyébként mindenki számára nyilvános és hozzáférhető.

 

Kezdem a végén, az „eredménnyel”

Igen, idézőjel, mert a köznyelv nem tekinti eredménynek a pénzügyi szinten kimutatható negatív produktumot. Márpedig 2015-ben a klub 619,37 millió forint veszteséget ért el… Ez bizony nem kevés, de még mindig jobb, mint az előző évben kimutatható 1 milliárd 81 milliós veszteség. A két év közti különbséget kb. az „értékesítés nettó árbevétele”, valamint az „egyéb bevételek” és „egyéb kiadások” jelentősen eltérő egyenlege adja.

De ne szaladjunk ennyire előre, mert ugye most még ott tartunk, hogy van egy 600 milliót meghaladó veszteség. Ez nem lenne különösebb gond, ha a klub tőkéje ezt fedezné, de sajnos nem ez a helyzet. A könyvvizsgáló záradékában jelezte, hogy a veszteséggel azonos mértékű, negatív saját tőkével „rendelkezik” az ÚJPEST 1885 Futball Kft.. Ezt a helyzetet ugye sokáig nem lehet fenntartani, a Ptk. 2013 évi V. törvény 3:189. §-a pedig kötelezi is a tulajdonost a tőkehelyzet rendezésére. Ez azt jelenti, hogy pótolni kell a negatív tőkét (és a törzstőkét), méghozzá három hónapon belül! Erre a többségi tulajdonos kötelezettséget is vállalt. Megjegyzem, a törvény „csak” arra kötelezi a tulajdonosok összességét, hogy „rendezzék a számlát”, azt nem mondja ki, hogy ezt a többségi tulajdonosnak kell megtennie! Ez a társaság az ÚJPEST Labdarúgó Kft., melynek végül Roderick Duchatelet a tulajdonosa. Egyébként a klubot működtető társaság 96,6%-a köthető a belga üzletemberhez, a maradék mintegy 3,4% az Újpesti Torna Egylet (UTE) kezében van. A taggyűlésen tehát rendesen az UTE is képviselteti magát, az ott elhangzottak, a pénzügyi adatok nagyon is rájuk tartozóak, hiszen a klub (UFC) által elért eredményt (a tulajdonhányadnak megfelelő mértékben) feltehetően be kell konszolidálni az eredményébe.

Nos, eddig az a helyzet, hogy „Rodi” a tavalyi év után fizet ~612 millió forintot (és némi törzstőkét), így a klub a 2016-os évnek is nekivághat. Az MLSZ a bajnoki nevezést elfogadta, így feltételezhető, hogy pénzügyi értelemben rendben lévőnek találta a klubot. Ez – többek között – azt jelenti, hogy nincs elmaradt, lejért, tartozás, biztosított a működéshez szükséges anyagi erőforrás, és – ez persze inkább sportszakmai kérdés – biztosított az MLSZ előírásainak megfelelő hely a hazai mérkőzések megrendezésére. Mivel a veszteség mértéke cca. azonos a negatív tőke mértékével, a 2014-es év utáni veszteség 843,48 milliós összege már befizetésre került. Minden bizonnyal ezt is a belga üzletember rendezte.

Ahogy látható, nem éppen rózsás a helyzet, évről évre veszteség képződik, 2015-ben a bevételek összessége (1,25 milliárd forint) messze nem fedezi a kiadásokat (1,796 milliárd). Eddig nem túl bonyolult a képlet; a veszteséges gazdasági társaság tulajdonosa évről évre kénytelen pótolni a veszteség miatt előálló tőkehiányt. Ami a két év alapján talán biztató lehet, az, hogy a veszteség mértéke csökkent (cca. 300 millió forinttal). A nullszaldó, vagy a nyereség persze még igencsak messze van, és kérdés az is, hogy ez egyáltalán lehetséges-e a hazai viszonyok között. De ez már egy másik cikk tárgya lehetne, maradjunk a számoknál!