1–1
2–4
2–1
2–2
Nem a védekezésből indulnak ki
Bognár György filozófiája hosszú évek óta változatlan: a Paks elsősorban úgy akar mérkőzést nyerni, hogy több gólt szerez az ellenfelénél.
Ez nem azt jelenti, hogy ne lenne szervezett a védekezésük, de a hangsúly egyértelműen a támadójátékon van.
Négy forduló alatt tíz gólt szereztek, ugyanakkor tizenkettőt kaptak. Már önmagában ez is jelzi, milyen mérkőzésre számíthatunk.
Ha területet kapnak, gyorsan és direkt módon próbálnak eljutni a kapuig. Nem akarják minden helyzetben kispasszokkal kijátszani az ellenfelet: hosszú labda, második labda, beadás, távoli lövés vagy pontrúgás ugyanúgy része az eszköztáruknak.
Ez akár feküdhet is a mi egyre inkább reakciókra és gyors átmenetekre épülő játékunknak – feltéve, hogy az első paksi nyomást át tudjuk vészelni.
A második félidőben sem szoktak elfogyni
Érdekes adat, hogy az első és a második félidőkben egyaránt öt gólt szereztek.
Kapott gólokban viszont már van különbség: az első félidőkben hetet, a másodikakban ötöt kaptak.
Vagyis hiába az egyik idősebb keret az övék a mezőnyben, fizikálisan nem jellemző rájuk, hogy a mérkőzések végére látványosan elfogynának.
A Puskás Akadémia ellen is kétszer vissza tudtak jönni a mérkőzésbe, és csak a 90. percben kapták meg a 3–2-es vereséget jelentő gólt.
Ezért akkor sem lehet hátradőlni ellenük, ha sikerül vezetést szereznünk.
Szalai József berobbant az NB I-be
A nyár legfontosabb változása talán a centerposzton történt.
Szendrei Ákos távozása után visszatért Pakson Szalai József, aki az előző idényben 11 bajnoki gólig jutott a Mezőkövesd színeiben az NB II-ben.
Az élvonalba pedig egészen elképesztően robbant be:
négy bajnoki, öt gól.
A közel kétméteres csatár klasszikus target man szerepkörben is használható. Meg lehet játszani hosszú labdával, erős a párharcokban és természetesen komoly fegyver a levegőben.
De hiba lenne csak magas centerként kezelni.
A földön is ügyes, jól kombinál és a kapu előtt gyorsan hoz döntést. A Puskás ellen például Harasztival játszott össze, majd akcióból lőtt gólt.
A belső védőinknek végig komoly fizikai csatára kell készülniük vele.
Böde kiesése szűkíti a lehetőségeiket
A Paks támadórotációjában komoly veszteség Böde Dániel sérülése.
A 39 éves támadó bal combfeszítője edzésen beszakadt, ezért műtét vár rá, és előreláthatólag 3–4 hónapot kell kihagynia. A Puskás Akadémia elleni legutóbbi bajnokin már nem is volt keretben.
Ez azért fontos, mert Böde továbbra is különleges profil a paksi támadósorban. Képes megtartani a hosszú labdákat, erős a levegőben, és csereként is teljesen más karaktert tud adni a támadójátéknak.
Szalai mögött így valamivel kisebb lett Bognár György variációs lehetősége, még ha Hahn János és más opciók továbbra is rendelkezésre állnak.
A széleken is veszélyesek
A Paks játékának nagyon fontos eleme a két szárny.
Balról Zeke Márió vagy Silye Erik, jobbról pedig Győrfi Milán vagy Haraszti Zsolt érkezhet.
Különösen Győrfi szerepe érdekes. A mindössze húszéves játékos eddig jól oldotta meg Hinora Kristóf pótlását, közben a fiatalajánlás szempontjából is értékes szereplője a keretnek.
Gyors, bátran vállalja az egy az egy elleni játékot, és sokszor érkezik tőle labda a tizenhatoson belülre.
A paksi szélsőjáték ellen ezért nemcsak a szélső hátvédeinknek kell jól védekezniük. A középpályának is vissza kell zárnia, különben könnyen létszámfölényt alakíthatnak ki az oldalvonal mellett.
Pontrúgásoknál különösen figyelni kell
Talán ez lesz az egyik legfontosabb feladatunk.
A Paks keretében rengeteg magas és fizikálisan erős játékos van, ezért a szögleteknél és szabadrúgásoknál tudatosan próbálják túlterhelni az ötös környékét.
Több embert visznek közvetlenül a kapu elé, ezzel nemcsak fejpárbajokat akarnak nyerni, hanem a kapus mozgását is nehezítik.
Szalai mellett Kinyik, Lenzsér és Windecker is komoly veszélyt jelenthet a levegőben.
Szappanosnak ilyen helyzetekben nehéz dolga lesz, a mezőnyjátékosoknak pedig nem lehetnek elveszített emberei.
Nem volt nagy átépítés
A Paks ismét nem forgatta fel a keretét.
Ez is része a klub erejének: Bognár hosszú ideje ugyanarra a játékfilozófiára és egy jól ismert játékosmag köré épít.
Néhány változás azért fontos.
A kapuban jelenleg a rutinos Kovácsik Ádám az első számú választás.
Hinora távozása után Győrfi egyre fontosabb szerepet kap.
Elöl pedig Szalai személyében kaptak egy olyan centert, aki jelenleg talán még többet is hozzátesz a támadójátékhoz, mint amire előzetesen számíthattak.
A keret továbbra is kizárólag magyar játékosokból áll, így a magyar játékosokra vonatkozó ajánlással különösebben nem kell foglalkozniuk.
A 3–5–2 marad az alap
Bognár György várhatóan nem változtat az évek óta használt 3–5–2-es alapfelálláson.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy könnyű lenne megjósolni a kezdőcsapatot.
Szinte minden posztra két használható opciója van, és Bognár előszeretettel rotál az ellenfél, a játékosprofilok, illetve az idősebb és fiatalabb futballisták megfelelő egyensúlya alapján.
Az egyetlen szinte biztos pont jelenleg Szalai József a támadósorban.
Mellette Hahn János vagy más karakterű támadó kezdhet, és ugyanez igaz a középpályára, valamint a két szárnyra is.
Mire számíthatunk?
Egy támadó felfogású, fizikális és nagyon direkt Paksra.
Sok párharcra.
Hosszú labdákra és második labdákra.
Szélső beadásokra.
Távoli lövésekre.
Veszélyes pontrúgásokra.
És természetesen rengeteg labdára Szalai József felé.
A Paks várhatóan hazai pályán megpróbálja majd dominálni a mérkőzést, ami akár kedvezhet is nekünk. Ha az első nyomásukat át tudjuk játszani, a háromvédős rendszerük szélein és a fellépő középpályások mögött megnyílhatnak azok a területek, amelyeket az elmúlt hetekben már egyre jobban támadtunk.
Ehhez azonban fegyelmezett védekezés és pontos labdaszerzés utáni játék kell.
A Paks valószínűleg jönni fog előre. A kérdés az, mennyire tudjuk ezt a saját javunkra fordítani.
Ti hogyan játszanátok ellenük? Hagynátok, hogy a Paks birtokolja többet a labdát, és a mögöttük nyíló területekre építenétek, vagy megpróbálnátok már a saját térfelükön megzavarni őket?
